A történelem legnagyobb részvényvisszavásárlását jelentette be az Apple

A világ egyik legnagyobb cége és a mobiltelefon piac koronázatlan királya bejelentette részvényvisszavásárlási programját, mellyel izgalomba hozta a piac szereplőit. A kínálat csökkentését irányzó programra egyesek szerint azért volt szükség, mert az iPhone eladások visszaestek és a cég mesterséges intelligenciával kapcsolatos kilátásai is elmaradnak a várakozásoktól.

Az Apple közzétette második pénzügyi negyedévének eredményeit, mely során az elemzői várakozások túlteljesítése és az AI-őrület mellett a történelem legnagyobb, 110 milliárd dolláros részvényvisszavásárlási programjáról is szó esett.

Mi célt szolgál a részvényvisszavásárlási program?

Egy részvényvisszavásárlási program során a vállalat saját pénzeszközeit arra használja fel, hogy forgalomban lévő részvényeit visszavásárolja, ezzel csökkentve a kínálatot a piacon. Amellett, hogy a kezdeményezés a kínálat szűkítése révén árfelhajtó hatással bír, a vállalat stabil pénzügyi helyzetéről tesz tanúbizonyságot. A növekvő tulajdoni hányad jó jelzés lehet a befektetők és a piac részére is, mivel a vállalat úgy ítélheti meg a helyzetet, hogy a részvények árfolyama jelenleg alulértékelt.

Miről szól pontosan a program?

Az Apple negyedéves pénzügyi jelentésében az áll, hogy a vállalat kész 110 milliárd dollárnyi pénzállományt a részvények visszavásárlására költeni, ez pedig az Egyesült Államok történelmének legnagyobb akciója. Érdekesség, hogy a korábbi csúcsot is az Apple tartotta. A cég eddig hat ízben jelentett be részvényvisszavásárlási akciót, ahol összesen 495 milliárd dollárt áldozott a részvények visszavásárlására.

Nem egyedülálló kezdeményezés ez, hiszen a világ legnagyobb cégei, melyek mostanra főleg tech-cégek lettek gyakorta élnek ezzel a kezdeményezéssel. A Bloomberg adatai szerint a Google az elmúlt három évben 70 milliárd dollárt áldozott az Alphabet visszavásárlására, míg a Facebook jogutódja, a Meta 2023-ban és 2024-ben összesen 90 milliárd dollárért vásárolt vissza részvényeket. A világ legnagyobb kapitalizációjával rendelkező cége, a Microsoft pedig 2021-ben költött el 60 milliárd dollárnyi pénzeszközt az MSFT visszaszerzésére.

Milyen hatása van az árfolyamra az akciónak?

A Bitcoin-felezés kapcsán megtapasztalhattuk, hogy a kínálat csökkentése árfelhajtó hatással bírhat, hiszen pillanatnyilag ugyanakkora keresletre jelentős kínálatcsökkenést érzékelhetünk. Az Apple AAPL részvénye a pénteki kereskedési napon 6%-kal emelkedett, mellyel átlépte a 183 dollárt.

Az Apple részvények alakulása az elmúlt 10 évben, forrás: TradingView

A 2830 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkező cég ezzel az elmúlt hónapokban tapasztalt oldalazó, ingadozó csatornából megpróbál kilépni és támadást indítani a hőn áhított 200 dolláros részvényárfolyam felé. Az AAPL részvény történelmi csúcsát egyébként 2023 decemberében érte el, amikor elérte a 199,62 dollárt. A Standard & Poor’s 500 indexének második legnagyobb komponense (5,91%) jó hatással volt az indexre is, mely közel 1,5%-ot emelkedett és ismét átlépte az 5100 pontos értéket.

Mit várhatunk pontosan az Apple részvényétől?

Habár Tim Cook könnyedén dönthetett a részvények visszavásárlása mellett azért, mert alulértékeltnek gondolja az AAPL részvényeket, Peter Lynch másképp vélekedik erről. A 80 éves alapkezelő és író sajátos, könnyen érthető befektetési stratégiájáról vált híressé, mely a fundamentális adatokon alapszik. Lynch egyik közkedvelt mutatója, mellyel egy vállalat részvényárfolyamát, vagyis fair value-ját kívánja meghatározni a PEG ratio (a vállalat növekedési ütemével összevetett részvényárfolyam), mely alapján az Apple részvényének fair value-ja 83,95 dollár.

Lynch követői számára mindig azt szorgalmazza, hogy jó fundamentális mutatókkal rendelkező vállalatokba érdemes fektetni, melyek részvényárfolyama alulértékelt. A formulából jól láthatjuk, hogy Lynch szerint az Apple részvénye jelentősen túlértékelt, hiszen a pénzügyi adatok alapján nagyjából 84 dollár környékén kellene legyen az árfolyam, amely a valóságban 183 dollár. Ebből arra következtethetünk, hogy a részvényárfolyamot csak a piaci eufória hajtotta fel, a mögöttes teljesítmény elmarad ettől.