Arany és bitcoin: két ritka eszköz, két korszak értéktárolója
Az arany évezredek óta az értékmegőrzés szimbóluma. A történelem során a birodalmak pénzügyi alapját adta, a központi bankok pedig ma is tartalékként kezelik. A 21. században azonban megjelent egy új, digitális vetélytárs, a bitcoin, amely programozott szűkösségével újraértelmezi az érték fogalmát.
Az arany véges világa
Az emberiség által valaha kibányászott arany teljes mennyisége mintegy 216 000 tonna, ami egy 22 méter élű kockába férne el – nagyjából egy négyemeletes épület mérete. A föld mélyén becslések szerint további 64 000 tonna gazdaságosan kinyerhető készlet rejtőzik, amely egy 15 méteres kockát alkotna. Az ismert tartalékok háromnegyedét azonban már kitermelték, és az új lelőhelyek egyre ritkábbak.
Az aranybányászat modern korszaka az 1950-es évektől gyorsult fel, a technológiai fejlődésnek köszönhetően. Az összes valaha kitermelt arany kétharmada azóta került felszínre. A könnyen hozzáférhető lelőhelyek fokozatos kimerülésével azonban az ércek minősége romlik, a kitermelés költsége emelkedik, és a növekedés üteme lassul.
A kibányászott arany 45 százaléka ékszerként, 22 százaléka érmék és rudak formájában, 17 százaléka pedig központi banki tartalékban található. Az arany stratégiai szerepe továbbra is erős, Magyarország például 2024-re 110 tonnára növelte az MNB aranytartalékát, amellyel régiós szinten az élmezőnybe került.
Az arany árfolyamának új csúcsa
2025-ben az arany ára történelmi csúcsra emelkedett, először lépve át a 4000 dolláros (jelenlegi árfolyamon kb. 1,3 millió forintos) unciánkénti szintet. A növekedést a dollár gyengülése, a geopolitikai feszültségek és a makrogazdasági bizonytalanság egyaránt támogatta. Kína és más feltörekvő gazdaságok az amerikai kincstárjegyek helyett egyre nagyobb arányban választják az aranyat, miközben a kisbefektetők is keresik az infláció elleni védelmet.
A bitcoin programozott ritkasága
Az arany szűkösségével szemben a bitcoin
BTC Price
esetében a korlátokat szoftverkód határozza meg. Satoshi Nakamoto 21 millió darabban maximálta a létrehozható egységek számát, és ezt a protokoll gyakorlatilag megváltoztathatatlanná teszi.
A teljes készlet mintegy 94 százaléka már kibányászott, vagyis több mint 19,7 millió bitcoin van forgalomban, és mindössze 1,3 millió vár még kitermelésre. Az utolsó egységek 2140 körül kerülnek majd a piacra.
A rendszer négyévente felezéssel korlátozza az új kibocsátást. A 2024-es negyedik felezés után a blokkonkénti jutalom 6,25-ről 3,125 bitcoinra csökkent, ami a kibocsátási rátát 0,83 százalék környékére vitte le – alacsonyabbra, mint az arany 1 százalékos természetes inflációja.
Forrás: VanEck
A bitcoin bányászata így egyre nehezebbé és költségesebbé válik, miközben a hálózat számítási teljesítménye történelmi csúcsokat dönt. Ahogyan az aranybányászatban is, itt is a kitermelés költsége tükrözi a szűkösség értékét.
Párhuzamok és különbségek
Az arany és a bitcoin közös jellemzője a kínálat korlátozottsága, de eltérnek hordozhatóságban és ellenőrizhetőségben. A bitcoin határokon át néhány perc alatt továbbítható, és akár százmillió részre osztható, míg az arany szállítása és osztása fizikai korlátokba ütközik.
Az arany fizikai jelenléte stabilitást ad, de tárolása és ellenőrzése költséges. A bitcoin ezzel szemben digitálisan átlátható, minden tranzakció nyilvánosan követhető a blokkláncon, ami kizárja a hamisítás lehetőségét.
Egyre több befektető tekinti a bitcoint digitális aranynak, különösen az inflációval és a fiatpénzek értékvesztésével szembeni védelemként. Ugyanakkor a két eszköz más piaci helyzetben teljesít jól, az arany jellemzően válság idején, a bitcoin inkább a likviditás visszatérésekor és a kockázatvállalás növekedésekor erősödik. A bitcoin ugyanakkor sokkal volatilisabb, így rövid távon kevésbé kiszámítható értékőrző, mint az arany.
Két értékőrző eszköz egy bizonytalan korban
2025-ben mindkét eszköz pozitív hozamot produkált, az arany mintegy 53, a bitcoin nagyjából 10 százalékkal emelkedett. Bár a mozgásuk eltér, egyre inkább kiegészítik egymást a portfóliókban, idén pedig egyre nagyobb figyelmet kap a tokenizált arany, amelyet bárki birtokolhat.
Forrás: TradingView
Az arany továbbra is a klasszikus menedék, a bitcoin pedig a digitális korszak alternatív értéktárolója, amely a decentralizáció és a korlátozott kínálat révén egyre nagyobb szerepet kap a modern pénzügyi rendszerben. A kettő nem egymás ellenfele, hanem két eltérő formája ugyanannak az alapelvnek: a ritkaság értéket teremt – akár a föld mélyén, akár a digitális térben.