#offtopic 

Assange a WikiLeaks titkok miatt újra a bíróságon van, végleg eldőlhet a kiadatása

31 Megtekintés
     

Julian Assange, a WikiLeaks alapítója 2019 óta egy délkelet-londoni magas biztonsági fokozatú börtönben van, miközben az ügyvédei az amerikai kiadatási parancs ellen küzdenek. Most ez a bizonyos harc talán a “vég kezdetéhez” közeledik.

Kedden Assange ügye visszakerült a brit bíróság kétnapos meghallgatásra, amely eldönti, hogy kimerítette-e az Egyesült Királyságon belüli fellebbezési jogát. Az 52 éves ausztrál újságíró több mint egy évtizede küzd az amerikai kiadatási kérelem ellen. A héten az ügyvédei a brit igazságszolgáltatási rendszerben elérhető utolsó jogi kísérletet tették meg  az amerikai kiadatás és az azt követő várható 175 éves börtönbüntetés elkerülése érdekében.

A vég kezdete: az Assange ügy visszakerül a bíróságra

A kiadatási kérelmet eredetileg egy brit bíró elutasította. A bíró 2021 januárjában úgy döntött, hogy Assange-t öngyilkossági veszély fenyegeti, ha amerikai börtönbe kerül. A brit legfelsőbb bíróság később visszavonta ezt a döntést, miután az amerikai tisztviselők biztosítékot adtak a megfelelő bánásmódról. Priti Patel, Nagy-Britannia akkori belügyminisztere 2022-ben, végül jóváhagyta a kiadatási kérelmet.

A jogi kihívások azonban folytatódtak. Assange jogi csapatának egy korábbi, Patel rendeletével szembeni fellebbezés iránti kérelmét egy bíró elutasította. Most a Legfelsőbb Bíróság két bírája fogja meghallgatni a fellebbezéssel kapcsolatos utolsó kérelmet.

 

Ha a bírák megítélik az újbóli fellebbezés jogát, az lehetővé teszi Assange számára, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságától kérje a kiadatás megakadályozását. Ha a fellebbezést elutasítják, esetleg még akkor is, ha a bíróság az ő javára dönt, akkor valószínűleg repülőre teszik, hogy szembenézzen az amerikai bíróságokkal.

A Legfelsőbb Bíróság bíráinak, Victoria Sharpnak és Jeremy Johnsonnak hetekig is eltarthat a döntés mérlegelése, de a meghallgatás a tervek szerint két napon át fog tartani, így akár már a hét közepére ítéletet hozhatnak.

Milyen büntetésre számíthat Assange, ha elítélik?

2019-ben egy virginiai szövetségi esküdtszék 18 vádpontban emelt vádat Assange ellen titkos dokumentumok 2010-es közzététele miatt. A vádak között 17 kémkedés és egy számítógépes behatolás szerepel.

Az igazságügyi minisztérium szerin Assange akár 10 év börtönbüntetésre is számíthat minden egyes kémkedésért, amiért elítélik, és öt évre a számítógépes behatolásra irányuló összeesküvésért.

Ha az összes vádpontban elítélik, összesen akár 175 év börtönbüntetésre számíthat. Bár az ítélet valószínűleg alacsonyabb lenne.

Miért akarja őt annyira az USA?

Az USA hajthatatlan az ügyben. Tavaly augusztusban az ausztrál kormány kérésére sem ejtették a Julian Assange elleni vádakat, korábban pedig a médiaóriások levelét is elutasították.

Assange-t nagyon súlyos bűncselekménnyel vádolják az Egyesült Államok titkos információinak kompromittálása miatt. Tudjuk, hogy ez egy érzékeny téma, de fontos, hogy barátaink is megértsék az Egyesült Államok oldalát

– mondta 2023 augusztusában Antony Blinken, amerikai külügyminiszer

Ez persze nem csoda, tekintve, hogy a WikiLeaks-en több száz olyan titkosított dokumentumot tettek közzé, amelyben iraki, afganisztáni és guantanamoi katonai akció szerepelt, köztük több háborús bűnnek nyilvánítható videó is.

Az egyik legvitatottabb publikáció egy 2007-es bagdadi amerikai katonai helikoptercsapásról készült videó volt, amely 11 ember halálát okozta.

Mit mondanak Assange támogatói?

Az utóbbi időben egyre hangosabbak a kegyelem melletti követelések. A kiadatás megakadályozásáért folytatott harcot sokan összekapcsolták a sajtószabadságért és a tisztességes eljáráshoz való jogért folytatott küzdelemmel. Néhányan azonban így is támogatják az Egyesült Államok azon kísérletét, hogy megbüntessék a WikiLeaks alapítót.

Szeptemberben 160 volt és jelenlegi világvezető és diplomata írt alá egy követelést, hogy az Egyesült Királyság kormánya akadályozza meg a kiadatást. Még olyan korábban elképzelhetetlen személyek is Assange mellé álltak, mint a republikánus Sarah Palin, az Egyesült Államok korábbi alelnökjelöltje.

Olyan jogvédő csoportok is követelik a szabadon bocsátást, mint az Amnesty International, a Human Rights Watch és az Amerikai Polgárjogi Unió (ACLU). Emellett egyre több neves médium, például a The Guardian is aggodalmának adott hangot a bebörtönzött ellen felhozott vádak miatt. A The Guardian a heti vezércikkében például azzal érvelt, hogy az újságíróknak szükségük van az Assange-hoz hasonló informátorokra, különösen a nemzetbiztonsági ügyekben.

De még a nemzetbiztonság, és minden bizonnyal egy globális szuperhatalom nemzetbiztonsága sem írhatja felül minden körülmények között a nyilvánossághoz való közérdeket és a tájékoztatáshoz való jogot.

– Írja a The Guardian

Rebecca Vincent, a Riporterek Határok Nélkül csoport kampányigazgatója azt szerint még ha ezt a végső fellebbezést el is utasítják, az amerikai kormánynak továbbra is hatalmában áll véget vetni ennek az igazságügyi tragédiának azzal, hogy ejti az Assange elleni eljárást, és megszünteti a végtelen üldözést.

Senki sem szembesülhet ilyen bánásmóddal azért, mert közérdekű információkat tesz közzé. Itt az ideje megvédeni az újságírást, a sajtószabadságot és mindannyiunknak a tudáshoz való jogát.

Mindemellett Stella, Assange felesége egy múlt heti sajtótájékoztatón elmondta, hogy depresszióban szenvedő férje a börtönben töltött évek alatt idő előtt megöregedett, és félti a mentális és fizikai egészségét.