Egyszer átveheti a Bitcoin az arany helyét a piacon
Az arany évszázadokon át a legbiztosabb menedék volt: ha jött a válság, ha elértéktelenedett a pénz, ha megingott a világ rendje, az emberek ösztönösen a nemesfémhez fordultak. Most azonban, a digitális korszak hajnalán sokan újfajta menedéket keresnek – és találnak: a Bitcoinban. Egyre többen nevezik „digitális aranynak”, de vajon tényleg ugyanazt nyújtja?
Akadémiai kutatások sora próbál választ adni erre. Megnéztük, mire jutottak a tudósok: valóban pótolhatja a Bitcoin az aranyat mint értékőrzőt – vagy csak egy egészen más szerep vár rá?
A digitális arany érve – mitől lenne a Bitcoin az új arany?
A Bitcoin hívei gyakran hivatkoznak arra, hogy a kriptovaluta a digitális korban ugyanazt a szerepet töltheti be, mint amit az arany évezredeken át: értékmérő, menekülőeszköz, válságálló biztosíték. A hasonlóság látszólag kézenfekvő. A Bitcoin kínálata ugyanis véges – legfeljebb 21 millió darab jöhet létre –, és ezt nem jegybankok vagy politikusok, hanem egy nyílt, átlátható kódbázis határozza meg. Nincs „nyomdagép”, nincs pénzpumpa – csak matematika és bányászat.
Ez a szűkösség – valamint a decentralizált működés – teszi sokak szemében aranyszerűvé a Bitcoint. Ráadásul a hálózat működését nem egy központi szerv, hanem egy globális, elosztott rendszer biztosítja – elméletben ellenállóbbá téve azt a manipulációval, korlátozással vagy politikai beavatkozással szemben.
De az akadémiai kutatások ennél árnyaltabb képet mutatnak. Egy 2018-as tanulmány (Baur et al.) például arra jutott, hogy a Bitcoin viselkedése nem illik bele a hagyományos menekülőeszközök sémájába. Míg az arany értéke válsághelyzetekben is stabil marad, a Bitcoin árfolyama erősen együtt mozog a piaci hangulattal, a befektetői bizalommal – vagy épp annak hiányával. Más szóval: sokkal inkább viselkedik spekulatív eszközként, mint értékőrzőként.
Vannak azonban biztató jelek is. Ahogy a Bitcoin piaca érik, az intézményi érdeklődés nő, és a volatilitás fokozatosan csökken, egyes kutatók szerint elképzelhető, hogy idővel valóban betöltheti az arany szerepét. Egy 2023-as tanulmány (Xu és Kinkyo) például azt találta, hogy bizonyos helyzetekben – például a COVID-járvány és az orosz–ukrán háború idején – a Bitcoin jobban viselkedett rövid távú kockázatfedezeti eszközként, mint az arany. Ez persze nem jelenti azt, hogy már ma teljes értékű alternatíva lenne, de azt mutatja: a fejlődés iránya nem véletlen.
Volatilitás – ami visszatartja a Bitcoint
Ha van egyetlen tényező, amely újra és újra megkérdőjelezi a Bitcoin aranyként való elfogadását, az a volatilitás. Az aranyról évszázadok óta tudjuk, hogy válság idején is stabil marad: értéke lassan, kiszámíthatóan mozog, és emiatt ideális menedék. Ezzel szemben a Bitcoin árfolyama akár napokon belül is több ezer dollárt képes ingadozni – ami minden, csak nem megnyugtató egy konzervatív megtakarító számára.
2025-ben például a Bitcoin ára 76 ezer és 111 ezer dollár között mozgott – és ez csak néhány hónap alatt. Az ilyen kilengések megnehezítik, hogy a kriptót stabil értéktárolóként kezeljük, különösen azoknak, akik nem spekulálni, hanem védeni szeretnék a vagyonukat.
Egy 2018-as kutatás (Klein et al.) megerősítette ezeket a félelmeket: a Bitcoin volatilitása nemcsak hogy jelentősen magasabb az aranyénál, de időben változó módon korrelál más eszközökkel. Néha együtt mozog a részvénypiacokkal, máskor épp az ellenkező irányba – de kiszámítható viselkedésről nem beszélhetünk. Ezért a kutatók arra a következtetésre jutottak: a Bitcoin jelenleg nem alkalmas arra, hogy kockázatkerülő befektetők portfóliójában kiváltsa az aranyat.
Ugyanakkor a tanulmány egy érdekes megjegyzést is tesz: a Bitcoin árfolyamában rejlő lehetőségek – azaz a lehetséges nyereség – sokkal nagyobbak, mint az arany esetében. Ez vonzóvá teszi a spekulatív befektetők számára, akik nem biztonságot keresnek, hanem kockázatos növekedési eszközöket. Ez a különbség talán mindennél jobban rávilágít arra, hogy a Bitcoin és az arany nem ugyanazt a szerepet töltik be – legalábbis egyelőre.
Inflációs védelem – nyitott kérdés
Az arany évszázadok óta az infláció elleni védekezés klasszikus eszköze. Amikor a pénznyomtatás elszabadul, a valuták elértéktelenednek, vagy háborúk dúlják fel a gazdaságot, az emberek rendszerint a nemesfémekhez fordulnak. De vajon képes lehet ugyanerre a Bitcoin?
Az infláció elleni védelmi szerep kérdését több tanulmány is vizsgálta. Egy korai kutatás (Dyhrberg, 2016) arra jutott, hogy a Bitcoin árfolyama egyes esetekben hasonlóan reagál, mint az arany vagy az amerikai dollár. A tanulmány szerint a Bitcoin bizonyos szempontból a valuta és az árupiac között helyezkedik el – azaz „hibrid” természetű. Ez már önmagában is érdekes, de egyúttal figyelmeztetés is: ez az eszköz még nem kiforrott, sem történelme, sem infrastrukturális stabilitása nincs a klasszikus pénzügyi menedékek szintjén.
Egy frissebb kutatás (Bouri et al., 2020) szintén árnyalja a képet. Az elemzés szerint a Bitcoin viselkedése inflációs környezetben nem következetes: egyes időszakokban valóban fedezetként működik, máskor viszont inkább reagál a befektetői hangulatra, a kockázati étvágyra, sőt – a médiavisszhangra. Ezek a tényezők távol állnak az arany stabilitásától, ami rendszerint épp az érzelemmentes értékőrző szerepében tűnik ki.
Összességében tehát elmondható: a Bitcoin időnként működhet inflációs védelemként, de jelenleg még nem képes stabilan betölteni ezt a szerepet. Túl új, túl ingadozó, és túl sok külső tényező befolyásolja.
Intézmények a fedélzeten – változó összefüggések
Ahogy a Bitcoin érettebbé válik, a pénzügyi intézmények sem maradnak ki a játékból. Néhány éve még merész ötletnek számított, hogy egy nyugdíjalap vagy vállalati vagyonkezelő Bitcoinba fektessen – ma viszont már nem ritkaság, hogy tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek), alapkezelők vagy épp technológiai cégek is tartanak belőle a portfóliójukban.
Ez az intézményi érdeklődés nem csupán növeli a likviditást és csökkenti az elutasítás mértékét – hanem változást is hozhat a Bitcoin viselkedésében. Egyes kutatások (pl. Corbet et al., 2019) azt találták, hogy a Bitcoin korrelációja a hagyományos piacokkal nem állandó: bizonyos időszakokban – főként médiafelhajtás idején – teljesen leválik a részvénypiacokról, máskor – például pánikidőszakokban – épp ellenkezőleg, együtt mozog velük.
Ez éppen az ellenkezője annak, amit az aranynál tapasztalunk. A nemesfém ugyanis rendszerint akkor teljesít jól, amikor más eszközök esnek – válság idején menedék, nem súlyosbító tényező.
A kérdés tehát adott: képes lesz-e a Bitcoin tartósan függetlenedni a kockázatos eszközöktől? Ha valóban „digitális arany” akar lenni, akkor nem elég, ha csak időnként hasonlít rá. Konzekvens, válságálló viselkedésre lenne szükség – olyanra, amit a piac még nem látott tőle tartósan.
Összegzés: versenytárs, kiegészítő – vagy valami több?
A tudományos kutatások eddigi tanulsága világos: a Bitcoin még nem képes teljesen leváltani az aranyat. A nemesfém stabilitása, válságálló jellege és történelmi múltja egyelőre páratlan. A Bitcoin viszont egyre inkább elfogadott olyan fontos jellemzők tekintetében, mint a fix kínálat, decentralizáció és intézményi támogatás.
És míg a kutatások következtetései óvatosak, a piac nem mindig várja meg az akadémiát. Nézzük meg, milyen események erősítik vagy cáfolják a Bitcoin „aranyként” való viselkedését – itt és most.
- Az elmúlt hónapokban az amerikai spot Bitcoin-ETF-ek teljes kezelt vagyona rekordsebességgel haladta meg az arany ETF-ekét: a BlackRock IBIT alap például 39 kereskedési nap alatt 10 milliárd dollárt ért el, míg az arany ez idő alatt több mint két év alatt jutott el ehhez a szinthez.
- A Bitcoin és az arany közötti korreláció ismét emelkedni kezdett, az együttmozgás 0,2 körüli – ami azt is jól szemlélteti, hogy egyre inkább hasonló reakciókat mutatnak bizonyos piaci környezetekben
- Híres befektetők, mint Saifedean Ammous vagy Robert Kiyosaki, a Bitcoin korlátozott kínálatát kiemelt erényként hangsúlyozzák – sőt, Kiyosaki szerint a Bitcoin még felül is múlhatja az aranyértékű eszközök tartósságát.
Ezek az események arra utalnak, hogy a Bitcoin nem pusztán spekulatív eszköz, hanem elkezdett joggal számítani mint létező értéktároló. Ugyanakkor ha igazán alternatívává akar válni az arannyal szemben, akkor a következő feltételeknek is meg kell felelnie:
- Intézményi stabilitás – Ez nem csak a likviditás, hanem a szabályozás, a tranzakcióbiztonság és a tömeges elfogadás kérdése.
- Válságállóság – Nemcsak az ármozgások csökkenéséről, hanem arról is, hogy vészhelyzetben nem omlik össze, hanem stabilizál.
- Történeti track record – Minél hosszabb és megalapozottabb múltja lesz a Bitcoin befektetési környezetben, annál kevesebb lesz a bizalmi kérdés.
Tehát hol tartunk most?
- A Bitcoin teljesítménye és elfogadottsága folyamatosan nő – de még az út elején jár.
- Több területen már hasonlóság mutatkozik az arannyal (ETF-növekedés, korrelációk, befektetői narratíva).
- Mégis, az igazi váltás csak akkor következhet be, ha a Bitcoin tartósan és megbízható módon bizonyítja stabilitását válságok idején is.
Egy szó, mint száz: a Bitcoin ma még nem az arany, de tartalékeszközként egyre inkább része az értékmegőrzési ökoszisztémának. A pénz folyamatosan fejlődik – most épp ebben a digitális dimenzióban járunk. Érdemes figyelni, mert a következő években dőlhet el: csak párhuzamos alternatíva marad-e a Bitcoin, vagy valóban betölti a digitális arany szerepét a globális pénzügyi rendszerben.