Az afgán büdzsé 80%-a egyetlen éjszaka alatt felszívódott

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Egy ország kormányzásához 1,6 milliárd dollár nem számít kiemelkedően soknak. Ennyi kerülne az Afganisztánt mostanra átvevő tálibok kasszájába. Most a bankok és a nemzetközi szervezetek viszont elvágják a köldökzsinórt, vége az ingyen pénznek.

Az elmúlt két évtizedben Afganisztán költségvetésének mintegy 80%-át az USA és más nemzetközi adományozók finanszírozták. Most ennek azonban annyi.

A múlt héten az IMF úgy döntött, hogy Afganisztán többé nem férhet hozzá a forrásaihoz, beleértve azt a több mint 370 millió dollárt is, amelyet még ebben a hónapban kaptak volna meg.

A Biden-adminisztráció azt is bejelentette, hogy az afganisztáni központi bank számára nem utal többet az Egyesült Államok, mivel a tálibok 2001. szeptember 11. óta az amerikai Pénzügyminisztérium szankciós listáján szerepelnek.

A média és korábbi afgán tisztviselők szerint az Egyesült Államok közel 9,5 milliárd dollárnyi, az ország központi bankjához tartozó vagyont fagyasztott be.

banner

Németország, Afganisztán egyik legfontosabb adományozója, szintén leállította az idei 500 millió dolláros fejlesztési segélyét. Az EU a következő négy évre 1,4 milliárd dollárt ígért hosszú távú és sürgősségi támogatásra, de most ezeket a pénzeszközöket felfüggesztette.

A segélyek leállítása természetesen hatással lesz a tálib uralomra, de sajnos a polgári lakosságra is. A Nemzetközi Mentőbizottság szerint mintegy 18,4 millió embernek van szüksége azonnali humanitárius segítségre.

A pénzküldő szolgáltatások is leállították működésüket

A múlt héten a Western Union és a MoneyGram leállította az országban a szolgáltatásait, ezzel afgán családok millióinak az életét lehetetlenítve el, akik a külföldön élő afgán közösségtől kaptak némi anyagi támogatást. Az amerikai bankok most arra várnak, hogy utasításokat kapjanak arra vonatkozóan, hogy üzletelhetnek-e afgán bankokkal.

Ami a tálibokat illeti, a 2020-as pénzügyi évben a NATO megbízásából készült bizalmas jelentés szerint 1,6 milliárd dollárt kalapoltak össze. Egy nemrégiben készült ENSZ jelentés szerint a tálibok pénzük nagy részét továbbra is a kábítószer kereskedelem, az ópiummák termesztés, a zsarolás, a váltságdíjért történő emberrablás és az ásványkincsek kiaknázása jelenti.

A teljes éves bevételükből a becslések szerint a kábítószer kereskedelem nagyjából 460 millió dollárt tesz ki.

Az ellenőrzésük alatt álló területeken a tálibok egyfajta adózást is bevezettek. Egyes jelentések szerint 10%-os adót vetettek ki a termésre és 2,5%-os adót a magánvagyonra. Emellett magánszemélyektől is kaptak komoly támogatást, tavaly különféle adományokból mintegy 240 millió dollárt szedtek össze.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.