Az ember, aki az első blokkláncot építette: Jean-Jacques Quisquater

A CoinTelegraphnak adott exkluzív interjújában beszélt a munkásságáról, és többek között arról, hogyan jutott el a blokklánc ötletéhez már a ’90-es években. Nevét a Bitcoin fehérkönyvéből ismerhetjük, egyik tanulmányára ugyanis maga Satoshi is hivatkozott.

Már a ’90-es években blokkláncot épített

Az interjújában Jean-Jacques Quisquater a blokklánc eredeti gondolatának kialakulásához kalauzolja vissza az olvasókat – egészen messzire, az 1989-es évhez. Miközben ugyanis Európa teljes változások sorozatán ment át, Quisquater Belgiumban, a Philips Research Lab kutatólaborban munkálkodott különféle analóg rendszerek digitálissá alakításán. A folyamat során számos problémában futottak bele csoportjával, melynek megoldása során egyre fontosabb szerepet kapott az időbélyegzés ötlete – mely jelentős lesz még a későbbi, blokklánccal kapcsolatos munkáival kapcsolatban is.

Az igazi áttörés azonban akkor érkezett, amikor munkája során a belga közjegyzők digitális rendszerének problémájával ismerkedett meg közelebbről Quisquater. A közjegyzőkkel közösen Quisquater egy olyan rendszer kialakítását szerette volna megteremteni, amelyben a közjegyzők digitalizálni tudják az adott dokumentumokat, el tudják látni ezeket egy digitális aláírással, majd utána biztonságosan el tudják küldeni egy központi felügyelő szervnek.  S bár az egész rendszerben voltak nehézségek, az egyik legnagyobb probléma a titkosítás kérdése lett. Erre kriptográfiai hash függvényeket használtak, ám a dokumentumok utólagos megváltoztatásának gondja még így is releváns maradt.

Jean-Jacques Quisquater mindmáig aktív | Scienceblogs.de

Amire ekkor rájött Quisquater, az a blokklánc alapkoncepciójának kialakulását segítette elő végül. Kutatása során ugyanis ráébredt arra, hogy ha a dokumentumok egy összefüggő láncon vannak, amelyek nyilvánosak minden közjegyző számára, akkor azokat nem lehet megmásítani. A gondolat ismerősnek tűnhet mindnyájunknak ma is. A blokklánc megváltoztathatatlansága is ugyanebben a koncepcióban rejlik – Quisquater azonban már jóval korábban, a 90-es évek végén foglalkozott ezzel.

Quisquater ma is aktív

A kutatólabor, ahol ezeket a forradalmi ötleteket megvalósították sajnos 1991-ben megszűnt, ezt követően Quisquater egy belga egyetemen helyezkedett el. Professzori fizetése meglehetősen alacsony volt, azonban egy ösztöndíj segítségével újra foglalkozni tudott a kriptográfia és a megmásíthatatlan blokklánc gondolatában rejlő lehetőségekkel. Jó barátjával, Stuart Haberrel – akinek munkássága ekkoriban főként a hash függvények időbélyegzésben való használatával volt kapcsolatos –, újra munkába fogtak. Az ösztöndíj segítségével az International Organization for Standardization és az Internet Engineering Task Force munkáját segítették egy Timesec nevű projekt keretében, ahol számos kriptográfiai módszerrel kísérletezhettek.

Bár a két szervezet nem értékelte kifejezetten sokra a kialakított konkrét rendszereiket, a munkájuk során kiadott tanulmányok jelentős eredményt produkáltak. Ezek közül az egyik, a Design of a secure timestamping service with minimal trust requirements (az az Egy biztonságos időbélyegző rendszer kialakítása minimális bizalmi feltételekkel) volt az, amire maga Satoshi is hivatkozott a Bitcoin fehérkönyvében.

Quisquater jelenleg is aktív a kriptopénzek és a blokklánc világában. Az utóbbi években számos blokklánc startup és ICO tanácsadójaként dolgozott, és több előadást is tartott a témával kapcsolatban. Legutóbb a Ngrave hardver tárca gyártó jelentette be például, hogy az ő munkájukat is Quisquater segíti mint tanácsadó.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.