Az ír hatóságok már a széfekben tárolt kriptokulcsokra is vadásznak

2026. szeptember 08. 15:07

Cikk meghallgatása

00:00 00:00

Írországban a szervezett bűnözői csoportok magánkézben lévő trezorcégeknél bérelnek széfrekeszeket, hogy ott tárolják a kriptotárcáikat irányító privát kulcsokat és seed phrase-eket, a készpénz, a luxusórák, a drága kézitáskák és akár az útlevelek mellett. A Criminal Assets Bureau (az ír állam vagyonelkobzással foglalkozó ügynöksége) saját nyomozásai során derített fényt erre a gyakorlatra, és tájékoztatta róla a pénzmosás elleni küzdelemért felelős kormányzati irányító bizottságot is.

A trezorcég Írországban egy olyan magánvállalkozás, amely bankoktól függetlenül, magas biztonsági szintű páncéltermekben kínál bérelhető széfrekeszeket. Ezeket magánszemélyek és cégek is használhatják értéktárgyak, készpénz, dokumentumok vagy más fontos tárgyak biztonságos tárolására. Az ilyen szolgáltatók általában biometrikus beléptetéssel, erős biztosítással és diszkrét hozzáféréssel működnek. Magyarországon is léteznek hasonló magán széfszolgáltatók (például a Correct Trezor, az MGV Budapest Trezor, a SafeBank vagy a Széfbank), amelyek bankszámlanyitás nélkül, MNB-engedéllyel kínálnak bérelhető széfrekeszeket. Emellett több bank is nyújt ilyen szolgáltatást.

Az írek is követik a szigorú EU-s ellenőrzési folyamatot

Az ír pénzmosás elleni küzdelemért felelős bizottság az EU jövő nyáron hatályba lépő szabályaira készíti fel Írországot a bvezetőben említettekkel. Az új EU-s szabályok megtiltják a 10 000 eurót (kb. 3,65 millió forint) meghaladó készpénzes tranzakciókat, és előírják, hogy a vállalkozások azonosítsák azokat, akik legalább 3000 eurót (kb. 1,1 millió forint) költenek készpénzben. A kriptoszolgáltatók, a luxuscikkeket értékesítő kereskedők és a közösségi finanszírozási platformok egyaránt szigorúbb felügyelet alá kerülnek.

Írország a közelmúltban tette közzé első nemzeti pénzmosás elleni stratégiáját, amely a szabályozatlanul tartott kriptotárcákat is célzó intézkedéseket tartalmaz. Ez egy korábbi cselekvési tervet követ, amely szigorította a kriptovalutákra vonatkozó biztonsági előírásokat. Az EU pénzátutalásokról szóló rendeletének nagy részét már végrehajtották, a fennmaradó elemek pedig új kötelezettségeket írnak elő a kriptoszolgáltatók számára: fokozott ellenőrzést kell alkalmazniuk a magánkézben lévő kriptotárcákhoz kapcsolódó átutalások esetében, és szigorúbb átvilágítást kell végezniük a tengerentúli kriptoszolgáltatókkal való kapcsolatoknál.

A bűnbandák azért fordulnak a kriptovalutákhoz, hogy csökkentsék az elkobzás kockázatát, és anonimitás mögé bújjanak. Az árfolyamok ingadozása és a tárcák jelszavainak biztosítása ugyanakkor kockázatnak számít számukra is. A kriptovaluták használata Írországban még mindig meglehetősen kezdetleges az illegális tevékenységekkel foglalkozó csoportok között, a „piszkos” pénz leggyakoribb formája továbbra is a készpénz, különösen a kábítószer-kereskedelemben.

A vagyonelkobzásért felelős hivatal olyan, pénzmosást hivatásszerűen végző közvetítőket is azonosított, akik a pénzmosást szolgáltatásként kínálják, köztük a hawalával foglalkozó szereplőket. A hawala informális pénzátutalási rendszer: az egyik országban befizetett készpénzt egy másik országban fizetik ki anélkül, hogy maga a pénz fizikailag átlépné a határt. A szolgáltatás díja nagyjából 6 százalék. Egy ilyen nyomozás során a hivatal 230 000 eurót (kb. 84 millió forint) foglalt le egy magánkézben lévő trezorcég egyik széfrekeszéből.

A hivatal emellett az eddigi legnagyobb kriptoelkobzásának feldolgozásán is dolgozik. Márciusban az Europol segítségével sikerült hozzáférniük az elsőhöz az ügyben 12 lefoglalt kriptotárca közül. Ezek összesen 6000 bitcoint tartalmaznak, amelyeket 2019-ben foglaltak le egy elítélt kannabisztermesztőtől. A férfi a privát kulcsokat felírta, és egy horgászfelszereléshez tartozó bottokban rejtette el, amely később elveszett. A hozzáférést ezután elvileg az Europol European Cybercrime Centre technikai segítségével sikerült megszerezni. A hivatalos közlés szerint rendkívül összetett technikai szakértelmet és visszafejtési erőforrásokat biztosítottak, amelyekkel sikerült feltörni az első tárcát (később többet is). A pontos módszert nem hozták nyilvánosságra.

A szakértők szerint lehetséges, hogy a tárcák gyenge jelszóval voltak védve, és ezt sikerült feltörni (brute-force), vagy a kulcsok generálásakor használt szoftver/eszköz valamilyen sebezhetőségét használták ki. A lényeg, hogy nem a papíron lévő kulcsokkal, hanem modern kriptográfiai és számítástechnikai eszközökkel jutottak be a tárcákba. A mintegy 360 millió euró (kb. 131 milliárd forint) értékű állományból eddig több mint 130 millió euró (kb. 47,5 milliárd forint) értékű kriptovalutát sikerült értékesíteni. A hivatal tavaly csaknem 15 millió eurót (kb. 5,5 milliárd forint) juttatott vissza az ír államkincstárnak.