Az USA többet költ a katonaságra, mint az őt követő 10 ország együttvéve
A második világháború utolsó évében az Amerikai Egyesült Államok GDP-jének 38%-át költötte hadseregére. Az összegyűjtött adatokból kiderült, hogy majdnem 80 évvel később a mai katonai kiadások nem sokkal térnek el a világháborús költségvetéstől.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint 2022-ben a globális katonai költségvetés minden idők legmagasabb, 2.2 billió dolláros szintjét érte el, ami a nyolcadik egymást követő évben jelent növekedést. Mai cikkünkben a világ 40 legnagyobb katonai költségvetését vesszük górcső alá.
A globális katonai kiadások közel 40%-át az Egyesült Államok teszi ki, 2022-es kiadásai elérik a 877 milliárd dollárt.
Az USA védelmi kiadásai 2021-ről 2022-re 71 milliárd dollárral nőttek, részben az Ukrajna támogatására a folyamatban lévő konfliktusban küldött katonai segélynek köszönhetően. Az Egyesült Államok most többet költ védelemre, mint az őt követő 10 ország együttvéve.
Védelmi kiadások (Dollármilliárdokban kifejezve), forrás:SIPRI
Top 40 ország a legnagyobb 2022-es katonai kiadások alapján
Íme a világ 40 legnagyobb katonai költségvetése 2022-ben, amerikai dollárban kifejezve:
Az abszolút értékben 2. helyen álló Kína a világ katonai kiadásainak 13%-át adja, 292 milliárd dollárral. Oroszország, India és Szaúd-Arábia zárja az első 5 legnagyobb katonai büdzsét. Ha ehhez hozzávesszük az Egyesült Királyságot (6. hely), akkor ezeknek az országoknak a katonai kiadásai összesen a globális kiadások kb. 3%-át teszik ki.
A 40 legalacsonyabb költségvetésű ország közé tartozik Románia 5,2 milliárd dollárral, Dánia 5,5 milliárd dollárral és Chile 5,6 milliárd dollárral. Ezek mindegyike a világ 2022-es katonai költségvetésének mindössze 0,2%-át teszi ki, és természetesen rengeteg olyan ország van, amelynek még ennél is kisebbek a kiadásai.
Ukrajna kiadásai egy év alatt 640%-kal emelkedtek
A valaha regisztrált legnagyobb egy éven belüli változást Ukrajna érte el. Az ország kiadásai a jelenleg is zajló háború miatt 6 és félszeresére nőttek a 2021-es évhez képest.
Bár egyetlen más ország sem közelíti meg Ukrajna védelmi kiadásainak szignifikáns emelkedését, Katar is jelentős, 27%-os növekedést ért el a tavalyi évben, ami az elmúlt évtizedben észlelt tendencia folytatását jelzi, miszerint jelentős hadsereg-erősítés folyik az országban.
Továbbá, Szaúd-Arábia, Belgium, Hollandia, Svédország, és Lengyelország is 10% feletti változást regisztrált az előző évhez képest.
Némelyik ország azonban az előzőekkel ellentétben jelentősen visszavett a katonai kiadásaiból, ilyen nemzetek például Brazília, Olaszország, valamint Izrael.
A legnagyobb csökkenést Törökország tapasztalta, a katonai költségvetés 26%-kal volt kevesebb az előző évhez képest. Ez összefüggésben állhat az ország inflációs problémájával, amelynek következtében az árak 72,3%-kal emelkedtek 2022-ben.
Az európai kiadások a hidegháború óta nem voltak ilyen magasak
A régióban zajló erőszakos konfliktus és a pénzügyi nagyhatalmak miatt nem meglepő, hogy a katonai kiadások terén a legjelentősebb növekedést felmutató 10 ország közül 8 Európában található.
Ennek következtében az európai katonai költségvetés olyan szintet ért el, amire a hidegháború vége óta nem volt példa.
“A globális katonai kiadások folyamatos növekedése az elmúlt években annak a jele, hogy egyre bizonytalanabb világban élünk” – mondta Dr. Nan Tian, a SIPRI katonai kiadások és fegyvergyártás programjának vezető kutatója.
“Bár Ukrajna 2022. februári teljes körű inváziója minden bizonnyal befolyásolta a 2022-es katonai kiadási döntéseket, az orosz agresszióval kapcsolatos aggodalmak már sokkal régebben megkezdődtek” – mondta Lorenzo Scarazzato, a SIPRI kutatója. “Számos keleti állam több mint kétszeresére növelte katonai kiadásait 2014 óta, vagyis azóta, hogy Oroszország elszakította Ukrajnától a Krím-félszigetet”.
A fokozódó geopolitikai aggodalmak közepette az ázsiai országok, például India, Japán és Kína is növelte védelmi kiadásait. Ez olyan globális forrongó konfliktusokat jelez, mint India és Kína határvitái, a Dél-kínai-tengeren régóta fennálló területi konfliktus és a Tajvan szuverenitásával kapcsolatos aggodalmak.