Bitcoin: a szabad társadalom pénzneme
A Bitcoin-hálózat mindenki számára nyitott. Senkit sem kényszerítenek a használatára. Bárki bármikor részt vehet és bármikor távozhat: nincs előzetes engedély, nincs megkülönböztetés, nincs cenzúra. Bárki fogadhat, tárolhat és továbbíthat bitcoint.
A bitcoint gyakran érik különböző kritikák (spekuláció, volatilitás, pénzmosás, terrorizmus, környezetszennyezés stb.). Ugyanakkor hatalmas mennyiségű adat és elemzés tételesen cáfolja ezeket a vádakat. Ezek az interneten könnyen hozzáférhetők bárki számára, aki veszi a fáradságot, hogy utánanézzen a Bitcoinra vonatkozó kritikáknak vagy ellenvetéseknek.
Akkor mégis miért jönnek vissza bumerángként ugyanazok a vádak, anélkül, hogy figyelembe vennék ezeket az évek óta közzétett cáfolatokat?
A nyílt és a zárt társadalom ellentéte
Karl Popper filozófus ideológiai szempontból tud erre magyarázatot adni. Popper “A nyílt társadalom és ellenségei” (1945) című művében emlékeztet arra, hogy a civilizáció néhány fő elv fokozatos elismerése: egyenlő jogok, szólásszabadság, szellemi pluralizmus, kritikai racionalizmus, tulajdonjog, egyéni felelősség, kölcsönös tolerancia, csere és együttműködés. A “nyílt társadalom” az a dinamikus társadalmi rend, amely felszabadítja az egyént az öröklött hierarchiák alól.
Popper szerint azonban ez a civilizációs folyamat mozgást, bizonytalanságot és összetettséget teremt, megzavarja a hagyományos rend által garantált kényelmet és biztonságot. Az egyén helye a társadalmi hierarchiában többé már nem garantált automatikusan. A folyamat tehát félelmet és éles elutasítást táplál.
A “zárt társadalom” preferálói számára a túl sok szabadság káoszhoz vezet. A kollektívának elsőbbséget kell élveznie az egyénnel szemben, a hagyománynak az innovációval szemben. Szóba sem jöhet, hogy a nyitott társadalom kibontakozhasson. Ki kell kényszeríteni a közösség, a kölcsönös felügyelet, a társadalmi ellenőrzés elsőbbségét.
A Bitcoin korlátlan szabadságot biztosít
A Bitcoin-vita ennek a feszültségnek csak egy újabb megnyilvánulása. A Bitcoin a nyílt társadalom pénzneme. Egyeseket zavar, mert szabad. A szabadság szkeptikusai számára egyenesen elviselhetetlen.
A Bitcoin-hálózat mindenki számára nyitott. Senkit sem kényszerítenek a használatára. Bárki bármikor részt vehet és távozhat: nincs előzetes engedély, nincs megkülönböztetés, nincs cenzúra. Bárki fogadhat, tárolhat és továbbíthat bitcoint.
Akárki részt vehet a rendszer biztosításában, akár úgy, hogy ingyenesen segít a tranzakciók hitelesítésében (a szoftver és az adatbázis letöltésével), akár úgy, hogy részt vesz a bányászatban. Mindenki hozzájárulhat a protokoll ellenőrzéséhez, auditálásához vagy kiegészítéséhez is. Ez utóbbi nyílt forráskódú: szabadon és ingyenesen lehet betekinteni, másolni, használni.
A Bitcoin-tranzakciók nyilvános, mindenki által olvasható üzenetek. A számviteli nyilvántartás is nyilvános (a híres “blokklánc”). Ez több tízezer számítógépen van lemásolva világszerte, és egyiknek sincs nagyobb befolyása, mint a többinek.
A Bitcoin pénzkibocsátási rendszere átlátható, automatikus, kiszámítható, nem manipulálható. A Bitcoin egy decentralizált, nyílt eszköz. Senkinek sincs hatalma a rendszer felett. Nincs sem vezetője, sem irányítója. Mindenkié és senkié.
A Bitcoin rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy pénzként lehessen használni: a tokenje homogén, osztható, hordozható, cserélhető, ritka, költséges az előállítása. Technológiája fejleszthető. Programozható, megfelel a digitális kor paradigmájának. Egy kiegészítő protokoll (a Lightning Network) korlátlan számú mikrofizetést tesz lehetővé további energiaráfordítás nélkül. A bitcoin elterjedése fokozatos. Ez egy születőben lévő valuta.
Valóban ki kell-e kényszeríteni, kísérleti jelleggel manipulálni a pénz társadalmi intézményét? Egy oligarchia foglyul ejteni? Politikai célokra felhasználni? A gazdaság irányítására és a magánélet ellenőrzésére? Vagy legyen szabad, semleges, innovatív, és nyitott?
Az 1990-es években a szabad Linux szoftvert abszurdnak és irreálisnak gúnyolták, mert mindenki számára nyitott volt, szellemi tulajdon nélkül. Ma már mindenütt jelen van, még a legzártabb számítógépes rendszerekben is. A nyílt rendszerek gyakran váltanak ki megvetést és ellenségeskedést, de végül mindig győztesek, mert rugalmasabbak, rugalmasabbak és innovatívabbak.
