Nem tesz jót a Bitcoin áremelkedése a DeFi szektornak

A medvepiac egyik legkelendőbb terméke volt a kriptovaluta piacon a tokenizált kincstárjegy, mely megvédte a felhasználókat a volatilis piaci környezettől és bizonytalanságoktól azáltal, hogy fix hozamot kínált nemcsak a hagyomány befektetők, hanem most már a web3 felhasználók számára is. A befektetési termék azonban jelentősen vesztett népszerűségéből többek között a javuló makropiaci körülmények és a Bitcoin BTC Price áremelkedése miatt.

Mik azok a tokenizált kincstárjegyek?

Az államkötvények és kincstárjegyek kockázatmentes hozamot biztosítanak a befektetők számára, melyek magas kamatkörnyezetben és volatilis, bizonytalan piaci hangulatban stabilitást adhatnak a portfólióknak. Ezek a rövid, illetve hosszú lejáratú kockázatmentes termékek 2023 elején robbantak be a köztudatba a web3 területeken, mikor is tokenizálásra kerültek, ezáltal elérhetővé váltak a decentralizált pénzügyekben is.

A DeFi Llama adatai szerint a szcéna két legismertebb képviselője az Ondo Finance és a Mountain Protocol, melyek 2023 tavaszától kezdve jelentős népszerűségnek örvendtek. A tavalyi emelkedés hátterében első sorban az állt, hogy a 2023 tavaszi bankválság és a fizetésképtelenség problémája megoldódni látszott. A bizonytalan környezetben a rövid lejáratú kockázatmentes termékek hozama jelentősen megugrott a hosszú lejáratúakéval szemben, előfordult az is, hogy az egy hónapos állampapír hozama elérte az 5,5%-ot is. Szintén közrejátszott a fizetésképtelenség elkerülésében az adósságplafon megemelése, melyek a 4-8 hetes kincstárjegyek hozamait erősen megemelték.

Miért csökken a kincstárjegyek népszerűsége?

Tom Wan, on-chain elemző mutatott rá arra a trendre, mely 2024 januárjában indult el. A stratégiai kutató felhívta a figyelmet arra, hogy a Bitcoin és a tokenizált amerikai állampapírok között negatív korreláció lépett fel, vagyis a Bitcoin népszerűségének a növekedésével csökkent a kereslet a tokenizált állampapírok iránt. Ennek hátterében az áll, hogy a javuló makrokörnyezet és a várhatóan több alkalommal végbemenő kamatcsökkentési politika újra előtérbe helyezte a kockázatos eszközöket a kockázatmentesekkel szemben, sokan pedig a fix 5% körüli hozamot két, vagy akár három számjegyűre cserélték le.

A Bitcoin hihetetlen áremelkedése, melyet 38 000 és 68 000 dollár között mutatott be azt eredményezte, hogy a befektetők folyamatosan vonják ki a tőkéjüket a kockázatmentes eszközökből, és olyan alternatívákat keresnek, melyek magas hozamokkal kecsegtetnek – mint a kriptovaluták és tech-részvények. A fellendülés hatására az Ondo Finance TVL-je 0,1%-kal, míg a Mountain Protocol-é 0,26%-kal esett, és ezzel együtt várhatóan hidegek maradnak ezek az eszközök a következő hónapokban, ahogy a kockázatos befektetési eszközök egyre nagyobb hozamokat generálnak.

Mit lehet tenni ez ellen?

A szakemberek szerint alapvetően jó az elgondolás, hogy az amerikai állampapírokat elérhetővé tegyék a web3 felhasználók számára, ugyanakkor a tokenizált kötvények és részvények helyett inkább az elfogadásra és integrálásra való törekedésre kellene törekedni, hiszen a hagyományos pénzpiacok iránt érdeklődők megérkezése a kriptopiacra hatalmas keresletnövekedést eredményeznének. Jelenleg a web3-szcéna – és az egész kriptopiac – tele van szabályozási hiányosságokkal, melyeket érdemes lenne minél hamarabb kiigazítani annak érdekében, hogy a két piac összefonódhasson.

A DeFi Llama adatai szerint a legnépszerűbb RWA-protokollok, mint az Ondo Finance és Mountain Protocol jelenleg a teljes TVL (98,35 milliárd dollár) csupán 0,20% illetve 0,15%-át teszik ki a maguk 187, illetve 152 millió dolláros zárolt értékével. Sokak szerint az RWA-k ideje még nem jött el, ugyanakkor a tokenizálás és a hagyományos eszközök digitális térbe való áthelyezése 2030-ig hatalmas érdeklődést válthat ki: a Boston Consulting Group szerint a teljes RWA-piac 2030-ra elérheti a 16 000 milliárd dollárt is.