„Mi vagyunk a satoshik” – a Bitcoin emberi oldala
A svéd szerző, podcaster és oktató, Knut Svanholm évek óta meghatározó hang a bitcoinos közösségben. Karizmatikus előadó, szokatlan humorral, cowboykalappal és egy olyan életfilozófiával, amelyben a Bitcoin nem egyszerűen pénz, hanem egy eszköz az együttműködés és a szabadság megerősítésére.
A Bitcoin Magazine-nek adott hosszabb beszélgetésében arról mesélt, hogyan látja a Bitcoin természetét, milyen szerepe van a praxeológiának és az osztrák közgazdaságtannak, miért fontos a szórakozás és a közösség a kripto világában, és végül: miért ad neki reményt a Bitcoin.
Egy svéd hang a Bitcoin-világban
Knut Svanholm neve sokaknak ismerős lehet a konferenciák világából: jellegzetes hangja, bozontos szakálla és kalapja már-már ikonikussá tette a bitcoinos körökben. De nemcsak színpadi jelenlétével, hanem könyveivel és podcastjeivel is építette hírnevét. Művei közül az Everything Divided by 21 Million és a The Inverse of Clown World szélesebb ismertséget hozott neki, míg újabb írása, a Praxeology inkább a mélyebb közgazdasági rétegekhez szólt.
Svanholm legújabb könyve, a Praxeology: The Invisible Hand That Feeds You az osztrák közgazdaságtan alapjait és a Bitcoin kapcsolatát mutatja be, rövid, közérthető fejezetekben.
A hagyományos könyvkiadás helyett Svanholm saját utat választott: társszerzőjével, Luke de Wolffal Észtországban alapították meg a Lemiscate Media nevű kiadót. Ez nemcsak azt jelenti, hogy függetlenül, print-on-demand alapon adják ki könyveiket, kikerülve az olyan nagy kapuőröket, mint az Amazon. Ennél jóval fontosabb, hogy így a bevételeiket bitcoinban is tudják tartani a cég mérlegében. Vagyis a Lemiscate egyszerre könyvkiadó és bitcoin-treasury: szavai mellett Svanholm a gyakorlatban is megéli azt, amit hirdet.
Bitcoin: szabályok, amelyeket olcsóbb betartani, mint megszegni
Svanholm egyik legerősebb gondolata, hogy a Bitcoin nem pusztán pénz, hanem egy megállapodás fix szabályok betartásáról. Olyan rendszer, amelyet nehezebb kijátszani, mint követni. Ez a sajátosság az, ami szerinte alapjaiban különbözteti meg a Bitcoint a fiat világától.
A világ tele van konfliktusokkal a szűkös javak miatt. A Bitcoin és a valóság is arra tanít, hogy sokkal hatékonyabb az együttműködés, mint az erőszak. Ha betartjuk a szabályokat, mindenki nyer
– mondja Svanholm a Bitcoin Magazine-nek adott interjúban.
Ez a gondolatmenet erősen kapcsolódik a játékelmélethez: ahelyett, hogy az erőszak kifizetődő lenne, a Bitcoin világában egyszerűen nem éri meg. Senki sem tudja például, mennyi satoshit birtokol a másik, így a rablás értelmetlen, az ösztön inkább a kereskedelem felé tolja a szereplőket.
Praxeológia: az emberi cselekvés tudománya
Svanholm régóta épít hidat a bitcoinos közösség és az osztrák közgazdasági iskola gondolkodása között. A praxeológia – vagyis az emberi cselekvés tudománya – számára azért fontos, mert segít megérteni, hogyan születnek döntéseink, és miként válik az együttműködés az emberi társadalom alapjává.
Szerinte a modern közgazdaságtan sokat torzult, mert túlságosan a keynesi és fiat gondolkodásmódra épül. A Bitcoin ezzel szemben egy deflációs modell, ahol a vásárlóerő idővel nő, és ahol az értékteremtés az alap, nem a pénzkínálat mesterséges növelése.
Érdekes meglátása, hogy a jövő bitcoin-gazdaságában kevesebb tranzakció történik majd, nem több. A hangsúly szerinte a minőségen, nem a mennyiségen lesz: a vagyonosabb társadalmakban jellemzően kevesebb, de nagyobb értékű tranzakció zajlik.
Egy közgazdász kalapban, gitárral a színpadon
Svanholm nemcsak író és közgazdász, hanem showman is. Társaival együtt hozta létre a Satoshi Rockamoto nevű pop-up zenekart, amely konferenciáról konferenciára jár. Improvizatív koncertek, baráti hangulat, sok nevetés – ezek adják a közösség másik arcát.
A legfontosabb, hogy amit adsz, az szórakoztató legyen. Lehet érdekes, szenvedélyes, vagy egyszerűen vicces. Ha élvezetes, az emberek maradnak
– fogalmazott Svanholm a Bitcoin Magazine beszélgetésében.
Ez a hozzáállás nemcsak a színpadon, hanem podcastjében, a Bitcoin Infinity Show-ban is visszaköszön.
Knut Svanholm a „Satoshi Rockamoto” formációban, rigai fellépés közben. Fotó: X, Knut Svanolm
A könnyedség mögött azonban mindig ott van az üzenet: a Bitcoin közösség önkéntes együttműködésen alapul, és ez önmagában már egy forradalom.
Mi vagyunk a satoshik – ember a kriptó mögött
Az interjú egyik legerősebb gondolata Svanholm szájából hangzott el: „We are our satoshis” – vagyis mi magunk vagyunk a satoshik. Elsőre talán költői túlzásnak hangzik, de mögötte komoly filozófia rejlik.
Szerinte a Bitcoin hálózata nem egy rideg, gépi rendszer. Minden blokk, minden tranzakció mögött emberi döntések állnak. Valójában minden node mögött is egy ember van, aki futtatja, minden bányászgép mögött egy személy vagy csapat. A hálózat így nemcsak a gépek világa, hanem egyben az emberi akciók és együttműködés lenyomata is.
Az, hogy „mi vagyunk a satoshik”, pszichológiai értelemben is érdekes. A pénz és az identitás összefonódása mindig is létezett, de a Bitcoin esetében ez közvetlenebb. A birtokolt satoshik nemcsak vagyon, hanem egy közös jövőkép része: mindannyian résztvevői vagyunk ugyanannak a szabályrendszernek.
Ez a gondolat egyszerre személyes és közösségi. Egyéni szinten arra emlékeztet, hogy a döntéseink – akár vásárlunk, akár megtakarítunk – formálják a Bitcoin világát. Közösségi szinten pedig arra mutat rá, hogy a Bitcoin csak addig működik, amíg vannak emberek, akik hisznek benne, futtatják, építik és használják.
A Bitcoin világában minden az értékteremtésről szól
Svanholm szerint a fiat világban a munka fogalma eltorzult: fix órabérért dolgozunk, adókkal és kötelezettségekkel terhelve. A Bitcoin világában viszont minden az értékteremtésről szól.
A bitcoin-munkák teljesen mások. Nem várhatsz fizetést előre. Előbb értéket kell nyújtanod, és csak utána jön a jutalom. Ez felszabadító, mert mindenki arra törekszik, hogy másnak adjon valamit
– magyarázza Svanholm az interjúban.
A deflációs környezetben pedig a fizetések is más logikát követnek: ha valaki ugyanannyi satoshit kap havonta, annak vásárlóereje idővel nő, így nincs szükség állandó bérigazításra. Ez szerinte olyan radikális változás, amit még kevesen értenek.
A Bitcoin ad reményt
Amikor a jövőről kérdezték, Svanholm nem kertelt: ha nem lenne Bitcoin, sokkal kevésbé lenne reménykedő. Szerinte a világ vagy totalitárius irányba megy tovább, vagy a Bitcoin felé fordul, amely egy jobb, együttműködőbb társadalom lehetőségét hordozza.
A hétköznapokban is megfigyelhető ez a kettősség: egy kávézóban a barista teljesen érdektelenül utasította vissza a bitcoinos zappinget, míg egy másik helyen a pincérnő lelkesen fogadta a néhány tíz dollárnyi satsot. A különbség szerinte nem a pénzben, hanem a nyitottságban van: ki az, akinek felébred a kíváncsisága, és ki az, aki még nem tart ott.
Svanholm üzenete egyértelmű: idővel mindenkinek lesz lehetősége felismerni, hogy a Bitcoin nemcsak pénzügyi eszköz, hanem egy kooperatívabb világ kulcsa.
Knut Svanholm gondolatai egyszerre filozofikusak, gyakorlatiasak és játékosak. Aki találkozott már vele konferencián vagy olvasott a könyveiből, tudja: egyszerre képes a közgazdasági mélyrétegekről és a zenekari próbákról ugyanazzal a lelkesedéssel beszélni.
A Bitcoin Magazine-nek adott interjújában egy dolog világosan átjött: számára a Bitcoin nem pusztán technológia vagy befektetés, hanem remény arra, hogy a jövő szabadabb, békésebb és igazságosabb lehet.
Ez a cikk a Bitcoin Magazine interjúja alapján készült, annak szerkesztett, összefoglaló változata.