A Bitcoin fehér könyve 18 éves: mi van benne, és mi nincs?
Cikk meghallgatása
2008. október 31-én egy Satoshi Nakamoto álnevet használó szerző egy kriptográfiai levelezőlistán tette közzé tanulmányát egy pénzintézet nélkül működő elektronikus fizetési rendszerről. A dokumentum ma is a Bitcoin alapszövegének számít, mégis sok olyan fogalom hiányzik belőle, amelyet ma szinte mindenki a Bitcoinhoz köt. Az évforduló jó alkalom arra, hogy szétválasszuk, mi szerepel az eredeti tervben, és mi alakult ki később.
Mit tartalmaz a fehér könyv?
A tanulmány (angolul és magyarul) egyetlen alapproblémára keres megoldást: hogyan lehet megakadályozni, hogy valaki ugyanazt a digitális pénzt kétszer költse el, ha nincs olyan központi szereplő, amely minden tranzakciót ellenőriz. Nakamoto válasza egy nyilvános, időrendbe állított tranzakciós napló, amelyben minden blokk az előző blokk lenyomatára épül. A sorrendet a hálózat résztvevői számítási munkával rögzítik, és mindig a legtöbb munkát tartalmazó, leghosszabb láncot fogadják el érvényesnek. A szöveg szerint ebben a rendszerben lényegében minden processzor egy szavazatot jelent.
A dokumentum az ösztönzőkről is szól. Minden blokk első tranzakciója új egységeket hoz létre, amelyek a blokkot előállító résztvevőhöz kerülnek, később pedig a tranzakciós díjak vehetik át ezt a szerepet. Szerepel benne az adatvédelem kérdése és egy valószínűségszámítási levezetés is, amely azt mutatja, hogy egy kisebb számítási kapacitással rendelkező támadó esélyei a ráépülő blokkok számával exponenciálisan csökkennek.
21 millió egység és a négyéves ciklusok
A Bitcoin talán legismertebb tulajdonsága, a 21 milliós felső korlát, nem szerepel a fehér könyvben. A szöveg csak annyit mond, hogy az ösztönzési rendszer egy előre meghatározott mennyiség forgalomba kerülése után teljesen átállhat a tranzakciós díjakra. A konkrét számot Nakamoto 2009 januárjában, az első szoftverváltozat megjelenésekor közölte, és ekkor említette azt is, hogy a blokkokért járó jutalom négyévente feleződik.
A mechanizmus a programkódban rögzített szabályokból következik. Induláskor blokkonként 50 bitcoin járt, ez az összeg pedig minden 210 ezer blokk után a felére csökken. Tízperces átlagos blokkidővel számolva ez nagyjából négy évet jelent, a folyamatosan csökkenő jutalmak összege pedig 21 millióhoz közelít. Eddig négy felezés történt: 2012-ben, 2016-ban, 2020-ban és 2024 áprilisában, amikor a jutalom 3,125 bitcoinra csökkent, a következő felezés 2028 áprilisára várható. 2026 márciusában a kibányászott mennyiség átlépte a 20 milliót, az utolsó egységek pedig a becslések szerint 2140 körül jönnek létre.
A mostani és a korábbi időszakok összehasonlítása – Forrás: X
Digitális arany helyett elektronikus készpénz
A fehér könyv címe egyértelmű: elektronikus készpénzrendszerről szól. Nakamoto célja az volt, hogy két fél bank közbeiktatása nélkül fizethessen egymásnak az interneten, és a közvetítés költségei ne tegyék gazdaságtalanná a kisebb összegű vásárlásokat. A digitális arany kifejezés sehol nem fordul elő a szövegben. Az arany egyetlen helyen jelenik meg, ahol Nakamoto az új egységek kibocsátását az aranybányászathoz hasonlítja, ahol szintén erőforrások ráfordításával kerül több nemesfém forgalomba, a Bitcoin esetében ez a ráfordítás az áram és a számítási kapacitás.
A digitális arany megnevezés az évek során terjedt el, többek között Nathaniel Popper 2015-ös, Digital Gold című könyve nyomán. A hasonlat a korlátozott kínálatra és a központi kibocsátó hiányára épül, valamint arra, hogy a bitcoint ma sokan elsősorban hosszú távú értékmegőrzésre tartják, illetve árfolyam-spekulációra használják. Mindennapi fizetőeszközként jóval kisebb szerepet kapott, mint amit az eredeti terv sejtetett. Az összehasonlítás ugyanakkor vitatott, mert a bitcoin árfolyama lényegesen ingadozóbb, mint az aranyé.
A bitcoin (fekete) és az arany (barna) hozamának alakulása az elmúlt 3 évben – Forrás: LongTermTrends
Tizennyolc év után tehát a fehér könyv inkább az alapötletet rögzíti, a ma ismert Bitcoin több meghatározó jellemzője a kódban és a felhasználói gyakorlatban alakult ki.
Költs kriptóból közvetlenül a Kraken Krak Mastercarddal!
MI A TEENDŐD?- Regisztrálj a Krakenre a linkünkkel.
- Igényeld meg ingyenesen a Krak Cardot.
- Add hozzá Apple Payhez vagy Google Payhez.
- Vásárolj közvetlenül Kraken egyenlegedről akár 400+ kripto- és fiat eszközzel.
- Élvezd a 2% cashback-et a vásárlások után, havi vagy éves kártyadíj nélkül!
