Áll a bál Bitcoin-fejlesztők között, végtelen történet a „spam-háború”
A Bitcoin történetében nem ez az első alkalom, hogy a fejlesztők és a közösség tagjai élesen eltérő nézetek mentén ütköznek meg. A 2017-es úgynevezett blokkméret-háború után most ismét hasonló konfliktus bontakozik ki: a Bitcoin Core (a hálózat hivatalos, alapértelmezett szoftvere) és a Bitcoin Knots (egy alternatív kliensprogram) közötti vita gyorsan elmérgesedett, és sokan már a teljes hálózat jövőjét féltik.
A kérdés középpontjában egy technikai változtatás áll, ám a háttérben sokkal mélyebb filozófiai különbségek húzódnak. Vajon a Bitcoin maradjon szigorúan pénzügyi tranzakciók elszámolási rétege, vagy nyisson az új felhasználási lehetőségek felé – még akkor is, ha az adatforgalom nagy részét nem a gazdasági tranzakciók adják?
Core vs Knots – miről szól a vita?
A konfliktus kiindulópontja a Bitcoin Core közelgő v30-as kiadása, amely 2025 októberében jelenik meg. Ebben a frissítésben a fejlesztők eltörölnék az OP\_RETURN mező jelenlegi 80 bájtos korlátját, amely eddig behatárolta, hogy mennyi adatot lehetett közvetlenül a Bitcoin blokkláncára írni.
A Core tábor szerint a korlát eltörlése nagyobb szabadságot adna a felhasználóknak, és lehetővé tenné új use case-ek, például digitális művészet vagy dokumentum-hitelesítés integrálását. Peter Todd és Jameson Lopp szerint mindenkinek joga van arra használni a hálózatot, amire akarja, amennyiben kifizeti a tranzakciós díjakat.
Ezzel szemben a Knots fejlesztői – köztük Luke Dashjr és Samson Mow – úgy vélik, hogy a korlát megszüntetése a hálózatot „szemétlerakóvá” változtatná, amelyet elárasztanak a nem pénzügyi adatok. Ez szerintük veszélyezteti a Bitcoin semlegességét, gyengíti monetáris funkcióját és hosszú távon bővíthetetlen méretűre hízlalja a blokkláncot.
Kapcsolódó tartalom: Képek a Bitcoin blokkláncon? Így trükközhetnek a spammerek a rendszerrel
Ideológiai törésvonalak – decentralizáció vagy nyitottság?
A vita nem csupán technikai, hanem filozófiai alapállásokról szól. A Core hívei azt vallják, hogy a Bitcoin legfontosabb értéke a szabadság és a nyitottság: ha valaki fizet a tranzakciós díjakért, joga van bármit tárolni a blokkláncon.
A Knots tábor viszont hangsúlyozza a hálózat integritását és pénzügyi szerepét. Szerintük a túl sok „spam” adat centralizációhoz vezethet, hiszen csak a legerősebb infrastruktúrával rendelkező bányászok és node-üzemeltetők tudják majd kezelni a megnövekedett terhelést.
Ez a szembenállás emlékeztet a 2017-es „block size wars” idején tapasztalt feszültségekre, amikor a közösség egy része nagyobb blokkméretet akart a skálázhatóság érdekében, míg mások a decentralizációt védték.
A node-üzemeltetők szerepe és a Knots előretörése
A konfliktus egyik kulcsfontosságú aspektusa, hogy egyre több node-üzemeltető vált Knots-ra. 2025 májusa és júniusa között a Knots hálózati részesedése megduplázódott, és már a teljes Bitcoin node-hálózat körülbelül 17%-át adja. Ez a tendencia komoly figyelmeztetés lehet arra, hogy a közösség egy része nem ért egyet a Core irányvonalával.
A bányászok és a tranzakciótovábbító szolgáltatók szerepe szintén döntő. Ha egyesek a Core-t, mások a Knots-ot követik, könnyen előfordulhat, hogy bizonyos tranzakciók egy kliensben érvényesek lesznek, míg a másikban nem – ez pedig a hálózat széttöredezésének veszélyét hordozza.
Mi várható a jövőben?
Jelenleg még nincs szó hard forkról, de a feszültség napról napra fokozódik. Sok veterán bitcoinos szerint a helyzet kezd túlságosan is hasonlítani a SegWit körüli szakadásra. Luke Dashjr például arra figyelmeztetett, hogy a Bitcoin fennmaradásának legnagyobb veszélye az, hogy túl kevesen futtatnak teljes node-ot.
A kérdés tehát messze túlmutat egy technikai változtatáson: a tét az, hogy a Bitcoin megőrzi-e monetáris tisztaságát, vagy egy sokféle kísérletezésre nyitott platformmá válik. Az októberi v30-as kiadás sorsdöntő lehet – vagy megerősíti a Bitcoin sokszínűségét, vagy újabb éles törést hoz a közösségben.