A hatalomtörvény szerint 2045-re 10 millió dollár lehet a Bitcoin árfolyama!
Azáltal, hogy a Bitcoin a 2010-es évek legnépszerűbb és legjobban teljesítő eszköze lett, számos matematikai modell született annak érdekében, hogy a „digitális arany” árfolyamát megpróbálják megjövendölni. Az egyik leghíresebb ezek közül Plan B Stock to Flow modellje, azonban most egy 2018-ban publikált modell kerül bemutatásra, mely 2024 januárjában ismét bekerült a köztudatba.
Az alapok: Stock to Flow modell
A Bitcoin fundamentális elemzésével foglalkozók körében az egyik leghíresebb és leginkább elismert modell Plan B X-felhasználóhoz (korábban: Twitter) köthető, melynek alapja a készletek (stock) és az éves termelési mennyiség (flow) kapcsolata. A Stock to Flow hányados röviden azt mutatja meg, hogy a teljes készletállomány mennyi idő alatt kerülhet kitermelésre, vagyis minél magasabb az SF-hányados, annál „értékesebb” egy adott eszköz.
Viszonyításképp az arany esetében, ha a készletállomány és a kitermelési sebesség sem változik, 62 évre lenne szükségünk az összes arany kitermelésére. Ez a hányados egyébként az ezüst esetében 22. És itt érkezünk el a Bitcoinhoz, melyet szokás „digitális aranynak” is becézni, mivel a kitermelés hasonlóan zajlik, mint a nemesfémek esetén. Természetesen a termelési mennyiség számos input adattól függ, de tudatában, hogy a Bitcoin készlete rögzítésre került a fehér könyvben, és 4 évente megtörténik a kitermelési mennyiség felezése, a magas SF-hányados monetáris eszközzé emelte. A Newhedge kutatása alapján a Bitcoin SF-hányadosa a jelenleg zajló ciklusban, 2025-ben nagyjából 121,4 körül alakulhat, mely több, mint a duplája a 2019-2020-ban számítottnak – ez pedig a felezésnek köszönhetően négyévente nőni fog, hacsak nem következik be drasztikus emelkedés a kitermelésben.
Plan B rengeteget beszél a Stock to Flow modell jelentőségéről, ugyanakkor a 2021-es bikapiac után, amikor az Egyesült Államok jegybankja bejelentette a 2022-től esedékes kamatemelési politikát, kudarcba fulladt és a Plan B által jövendölt 120-150 000 dolláros árfolyam helyett hanyatlással, először 40 000 dollárral, majd a Terra Luna- és FTX-botrányok következtében 15 000 dolláros Bitcoin-árfolyammal szembesültek a befektetők.
Az újhullám: Power Law
A Power Law – magyarul: hatalomtörvény – először 2018-ban került a köztudatba, amikor Giovanni Santostasi az r/ Bitcoin subredditen megosztotta. A volt fizikaprofesszor által használt hatalomtörvény egy matematikai összefüggés, melyben az egyik érték egy másik érték rögzített hatványával arányos. A törvényt számos természetben előforduló jelenség vizsgálatakor megfigyelték, többek között a földrengések és a tőzsdei változások közepette is.
A Santostasi-által publikált modell 2024 januárjában került újra köztudatba, amikor is Andrei Jikh, a 2,3 millió feliratkozóval rendelkező YouTuber megosztotta 2024-es Bitcoin előrejelzését, melyben a modellre támaszkodik. A modell szerint a vezető kriptovaluta árfolyama 2026 januárjában elérheti akár a 210 000 dolláros árfolyamot is, ugyanakkor utána 60 000 dollár alatti szintre is visszaeshet.
A modell újbóli felbukkanásából adódóan Fred Krueger matematikus és Bitcoin befektető Santostasi-val egy megbeszélés keretein belül mélyebben is foglalkoztak a modellel. A szakemberek arra jutottak, hogy a Bitcoin árfolyamának hosszú távú alakulását illetően a hatalomtörvény pontosabb becslést ad, mint a mainstream médiában csak a rövid távra fókuszáló lineáris és „rendetlen” grafikonok. Santostasi kitért arra is, hogy a Stock to Flow modell ma már széles körben bírált, hiszen exponenciális növekedéssel számol, szemben az általa alkalmazott hatalomtörvénnyel, mely logaritmikus alapokon nyugszik. Ez azt jelenti, hogy a Bitcoin árfolyamának nem kell folyamatosan növekednie az idő múlásával, és „beleférnek” jelentős, 2020 és 2023 között tapasztalt jelentős ingadozások.
Kritikák: nincs benne véletlen
Annak ellenére, hogy minden matematikai modell helytálló lehet valamilyen szinten, éles kritika éri használatukat, hiszen ezek a modellek nem számolnak a véletlen lehetőségével. Ez bármely matematikai modellre elmondható, hiszen ezek a „véletlenből” eredő, jelentősnek mondható hibák – mint, amit a COVID-19 vagy az orosz-ukrán háború okozott – nem tudnak egyszerűen beépülni egy matematikai modellbe. Hogy ne csak negatívumokról legyen szó, az olyan „hibák”, mint a Bitcoin ETF sikere sem szerepel egyik matematikai modellben sem. A historikus árfolyamok pedig, mint tudjuk, nem garantálják a jövőbeli hozamok alakulását.
