A Bitcoin-közösség ismét két táborra szakadt
Ahogy a Wall Street egyre mélyebbre nyúl a Bitcoin világába, úgy erősödik a kérdés is a közösségen belül: jó-e ez nekünk?
Az intézményi befektetők megjelenése – különösen a Bitcoin ETF-ek 2024 eleji elindítása óta – komoly hatással van a piacra. A BlackRock, Fidelity és más pénzügyi óriások milliárdos BTC-vásárlásai új lendületet adtak az árfolyamnak, de ezzel együtt új aggodalmakat is hoztak. Sokan érzik úgy, hogy valami változik – és nem biztos, hogy az alapértékek javára.
A decentralizáció ára?
A Bitcoin eredetileg épp az intézményekkel szemben született: hogy az egyén kezébe adja a pénz feletti kontrollt. Ehhez képest ma ott tartunk, hogy ugyanazok az intézmények – bankok, vagyonkezelők, tőzsdék – vásárolják fel a készlet jelentős részét, amelyek ellen a Bitcoin ethosza fellépett.
Több kritikus szerint ez nem csak „életidegen”, hanem kockázatos is. Az intézmények ugyanis nem a technológia vagy az ideológia miatt érkeznek, hanem a profit miatt – és ez torzíthatja a rendszer természetes ökoszisztémáját.
Két tábor alakult ki
A közösségen belül két markáns álláspont figyelhető meg.
Az egyik tábor üdvözli az intézmények jelenlétét, hiszen az árfolyam növekedése és a szabályozott eszközök terjedése szerintük szükséges a mainstream elfogadottsághoz. Ők azt mondják: „Minél többen használják a
BTC Price
t, annál jobb – mindegy, hogy ki veszi.”
A másik oldal azonban a Bitcoin szellemiségének feloldódását látja ebben. Szerintük a centralizáció nem csak a vagyoneloszlást torzítja, hanem a döntési erőt is áthelyezi a közösségtől a nagytőkésekhez. Ez pedig hosszú távon nemcsak a rendszer stabilitását, de függetlenségét is veszélyeztetheti.
Preston Pysh: a Bitcoin nem változik, csak a használói
Preston Pysh, az egyik legismertebb Bitcoin-elemző, szintén megszólalt a témában. Szerinte az aggodalmak jogosak, de nem szabad elfelejteni, hogy
a Bitcoin szabályai nem változnak – csak az emberek, akik most belépnek a rendszerbe.
Pysh a Cointelegraphnak adott rövid nyilatkozatában úgy fogalmazott: ha egy intézmény elfogadja a Bitcoin játékszabályait – a fix kínálatot, a nyílt hozzáférést, az önálló kulcskezelést –, akkor az nem rombolja a rendszert. A probléma csak akkor kezdődik, ha ezek a szereplők megpróbálják „a saját képükre formálni” a hálózatot.
Mi marad a közösségnek?
A régi és új világ tehát lassan, de biztosan összeér: a Bitcoin korai használóinak ethosza ugyan nem mindig egyeztethető össze a hagyományos pénzügyi világgal, de a piac nem vár – a nagybefektetők megérkeztek.
A Coinbase és az EY-Parthenon márciusban közzétett közös jelentése szerint a megkérdezett intézményi befektetők 83 százaléka azt mondta, hogy 2025-ben növelni kívánja kriptovaluta-kitettségét.
És ha egyszer megérkeznek, az ajtó többé nem marad zárva.
A közösségi gondolkodásban egyre inkább az a kérdés kerül előtérbe, hogy miként lehet megtartani azokat az értékeket – decentralizáció, átláthatóság, szabadság –, amelyek a Bitcoin alapját adták. Egyesek szerint ez az „etikai gerinc” ma sokkal fontosabb, mint a piaci árfolyam.
Ezért is nő a Nostrhoz hasonló decentralizált kommunikációs platformok jelentősége, és ezért válik egyre hangsúlyosabbá az önálló kulcskezelés szerepe.
A közösség nem akarja elveszíteni önmagát – még akkor sem, ha közben a világ végre komolyan veszi azt, amit már 15 éve próbálnak elmagyarázni.