Bitcoin mempool egyszerűen: mi történik a tranzakcióddal, mielőtt egy blokkba kerül?
A mempool (memory pool) a Bitcoin hálózat „váróterme”: ide kerülnek a még nem blokkláncra írt tranzakciók. A bányászok innen válogatnak, és jellemzően azokat emelik be először, amelyek magasabb díjat fizetnek. Fontos, hogy nem egyetlen központi mempool létezik: minden teljes csomópont a sajátját kezeli, ezért a függő tranzakciók készlete gépenként kismértékben eltérhet.
Miért kell egyáltalán mempool?
A Bitcoin blokkok mérete és előállítási ritmusa korlátozott (átlagosan 10 percenként jön egy blokk), a felhasználók viszont bármikor küldenének tranzakciót. A mempool hidalja át ezt az időzítési feszültséget: addig tartja sorban a kéréseket, amíg a bányászok helyet nem találnak nekik.
A tranzakció útja: a küldéstől a megerősítésig
Először a tárcád összeállítja és aláírja a tranzakciót a privát kulcsoddal, majd szétszórja a hálózaton. A csomópontok ellenőrzik, hogy valóban rendelkezel-e a költött érmékkel, nem költötted-e el őket máshol, és a tranzakció megfelel-e a konszenzusszabályoknak. Ha minden rendben, a tranzakció bekerül a mempoolba. Itt percekig, órákig vagy akár napokig is várhat, a hálózati terheléstől és a megcélzott díjszinttől függően.
A bányászok a saját mempooljukból válogatva állítanak össze egy blokkot. A blokkhely szűkös, ezért első a gazdasági racionalitás: a magasabb díjat fizető, egységnyi méretre vetítve drágább (sat/vB) tranzakciók kapnak prioritást. Amint egy blokkot megtalálnak és a hálózat elfogadja, a benne lévő tranzakciók kikerülnek a mempoolból, és végleges bejegyzéssé válnak a láncon.
Díjak, méret, prioritás: mitől lesz gyorsabb a feldolgozás?
A díj nem forintban vagy dollárban számít, hanem satoshi per virtuális bájt (sat/vB) egységben. A tranzakció méretét nem az átutalt BTC mennyisége határozza meg, hanem az inputok és outputok száma, az aláírások és a címformátum. Éppen ezért a modern címek (például SegWit) kisebb méretű tranzakciót eredményeznek, azonos forgalom mellett alacsonyabb végösszegű díjjal.
Vannak „mentőöv” mechanizmusok is. A Replace-by-Fee (RBF) lehetővé teszi, hogy egy még meg nem erősített tranzakció díját megemeld és újraküldd, ezzel előresorolva. A Child-Pays-For-Parent (CPFP) pedig úgy gyorsít, hogy egy későbbi tranzakció magasabb díjával „kihúzza” a szülőt is a mempoolból. Ha nem akarsz kézzel számolgatni, a mempool.space valós idejű díjajánlásai segítenek belőni az optimális sat/vB szintet, sőt az Accelerator funkcióval fel is turbózhatod az elakadt tranzakciót.
Torlódás, hullámzás, időzítés
Erős piaci mozgásoknál (rali, pánik) a mempool feltöltődik, a szükséges díjak megugranak, a kisebb díjjal küldött tranzakciók pedig hátrasorolódnak vagy egy idő után ki is eshetnek a mempoolokból. Aki spórolna, az időzíthet: történelmileg a hétvégék és az európai kora reggelek gyakran olcsóbbak. Vállalati használatban hasznos a kifizetések „csomagolása” (batching), mert egy nagyobb, jól összeállított tranzakció kevesebb bájtot fogyaszt, mint több külön küldés.
Mempool máshol: Ethereum és Solana
Az Ethereum is mempoolt használ, csak ott gázdíj dönti el a sorrendet, és a szerződéses interakciók összetettsége miatt a tranzakciók költségesebbek lehetnek. A nyilvános mempool ráadásul teret ad az úgynevezett MEV-nek (átrendezés, arbitrázs). A Solana ezzel szemben nem tart fenn protokollszintű publikus mempoolt: a tranzakciók közvetlenül az aktuális blokkvezetőhöz futnak be, ami csökkenti a várakozást és a mempool-alapú újrarendezés esélyét, de más díjdinamikát eredményez.
Gyakorlati tippek
Küldés előtt nézd meg az aktuális díjsávokat. Használj SegWit címeket. Ha nagyobb összeget mozgatnál, előbb próbálj egy kis tesztet. Ha beragad, RBF-fel emelj díjat, vagy alkalmazz CPFP-t. Fejlesztőknek érdemes díj-becslőt és dinamikus díjválasztást integrálni, hogy az alkalmazás a mempool állapotához igazodjon.