A blokklánc kormányzati szerepéről
A Reform agytröszt nemrégiben kiadott jelentésében arra ösztönzi az Egyesült Királyság közszereplőit, hogy adjanak nagyobb szerepet a polgároknak saját adataik kezelésében. A dokumentumban felhívják a figyelmet arra, hogy a kormányzat eddigi elektromos szolgáltatásainak nyújtása során jelentős előrelépést tehetne, amennyiben a decentralizált azonosítási megoldásokat jobban kihasználná.
A blokklánc kormányzati használata már létező technikai megoldást jelentene ebben a környezetben. A dokumentumban kihangsúlyozzák, hogy erre a célra mindenekelőtt biztonságos és hatékony eszközöket kell alkalmazni.
A blokkláncok nem csak azonosításra alkalmasak, szerződések biztosítására, jövőbeni tranzakciók (végrendeletek ) végrehajtására is alkalmasak, mindezt úgy, hogy az infrastruktúrát a polgárok biztosítanák, egy-egy csomópont kiesése pedig nem lenne jelentős hatással az egész rendszer életképessége szempontjából.
A blokklánc kormányzati szerepe még várat magára: jelenlegi azonosítási menedzsment helyzet
A kormány először a saját forrásait próbálta mozgósítani a követelmények megoldására: létrehozták a GOV.UK Verify rendszert, amelynél a polgár egy a kormány által megfelelőnek tartott céget bíz meg arra, hogy az azonosítást elvégezze, amikor e-szolgáltatásokhoz fér.
A Reform szerint itt az a gond, hogy a személyes adatok ellenőrzésének egy része még mindig a kormány kezében van. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a másik része pedig külső cégeknél, és a vállalatoknak általánosságban gondolkodva még sokkal kevesebb hitelük van a személyes adatok biztonsága szempontjából, mint a különböző nemzeti kormányoknak. A Verifiy-t nem volt teljesen sikeres, nem csak a bizalom hiánya miatt, hanem azért is, mert csak limitált adatokkal rendelkezett a rendszer, amelyhez rendszeresen kiegészítéseket kellett kérni. Ezért külön adatbázisokat kellett létrehozni, amely még komplikáltabbá tette a rendszert.
Mire kellene a blokklánc?
Az elgondolás szerint a jövőben az adatokat az egyén birtokolná, és telepített asztali programokon vagy mobilalkalmazásokon keresztül saját maga ellenőrizhetné a külső lekérdezéseket, megengedhetné vagy elutasíthatná őket, miközben biometrikus azonosítással és saját kulcsokkal védhetné azokat.
Jelenleg a világ kormányai exkluzív adatbázisokat működtetnek, amelyek a polgárok személyes adatait tartalmazzák. A különböző szervek különböző típusú adatokat őriznek, ezért a vizsgálatokhoz hosszas egymás közti egyeztetésekre van szükség. Arról pedig az átlagembernek többször fogalma sincs, hogy miféle adatokat tárolnak róla, és ki férhet hozzá. A hibás adatokért pedig az egyén a felelős, gondoljunk csak a telekjogi vitákra, hibás születési dátumokra, egyéb adatokra, amelyeket csak külön eljárással lehet megváltoztatni.
Több helyen is jelentősen meg kellene változtatni az eljárásrendszert, és a gondolkodást, hogy mindezt el lehessen kerülni.
