Bocsi, a bankkártyás tranzakciód elutasítva, túllépted a szén-dioxid kvótád
A kanadai hitelszövetkezet, a Vancity új hitelkártya technológiát vezet be, amely a felhasználók szén-dioxid-kibocsátásának nyomon követését jelenti.
Október 19-én a Vancity kanadai hitelszövetkezet bejelentette, hogy “az első olyan pénzintézet lesz, amely egyéni és üzleti tagjainak lehetőséget kínál arra, hogy megbecsüljék a vásárlásaikból származó CO2-kibocsátást”.
A Vancity elmondta, hogy a Visa hitelkártyákhoz csatolt szén-dioxid-számlálót Európa egyik vezető klímavédelmi technológiai vállalatával, az ecolytiq-kel közösen fejlesztették ki.
Ez lesz az első szénszámláló program a Visa kártyatulajdonosok számára. A Mastercard már kínál CO2-kibocsátás-követő kártyát, amelyet a svéd Doconomy cég technológiájával hoztak létre. Így a kártyahasználók nemcsak tájékoztatást kapnak vásárlási tevékenységük CO2-kibocsátásáról, hanem azt is megtudhatják, hogyan csökkenthetik azt.
Az ecolytiq szerint “a pénzügyi ágazat jelentős szerepet fog játszani az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Fenntarthatósági megoldásunk lehetővé teszi a pénzintézetek számára, hogy ügyfeleiknek környezeti lábnyommérést, valamint személyre szabott hatáskompenzációt kínáljanak”.
Más technológiai vállalatok is csatlakoznak ehhez a törekvéshez. Michael Evans, az Alibaba Group kínai technológiai vállalat elnöke a 2021-es Világgazdasági Fórumon jelentette be, hogy cége egy “egyéni szénlábnyomkövető” kifejlesztésén dolgozik, amely nyomon követi az emberek viselkedését a tekintetben, hogy “hová utaznak, hogyan utaznak, mit esznek, mit fogyasztanak”.
Bár ezt a technológiát látszólag az éghajlatváltozás elleni küzdelemre fejlesztették ki, sokan aggódnak, hogy ez az első lépés a személyes társadalmi kreditpontok felé, és a szén-dioxid-kibocsátáson kívül más típusú viselkedés nyomon követésére is felhasználható.
Ezzel egyidejűleg egyre több ország erőlteti a CBDC létrehozására irányuló kezdeményezéseket. A bankbetétek helyett a CBDC egy olyan digitális valuta lenne, amelyet közvetlenül a központi bankok bocsátanának ki, és amelyet az emberek vagy a bankok a bitcoinokhoz hasonlóan digitális tárcákban tartanának. A bitcoinnal ellentétben azonban a CBDC-t a jegybank kontrollálná.
A világ nagy gazdaságai közül a Kínában uralkodó kommunista rezsim volt az elsők között, amely CBDC-t bocsátott ki. 2020-ban bevezette a digitális jüant. A Kínai Népbank szerint 2021 végére a digitális jüannak 260 millió felhasználója volt, ami Kína lakosságának mintegy egyötödét jelentette. A kínai CBDC hozzáférést biztosít a központi bank számára minden digitális jüan-tranzakcióhoz, és ellenőrzést biztosít felette.
