Digitális bilincsek az EU-ban, jön a nagy online azonosítás
Az Európai Unió újabb lépést tett afelé, hogy szigorúbban szabályozza az online teret. Az EU most a digitális személyazonosság és az életkor-ellenőrzés bevezetésére készül, miközben nagyszabású vizsgálatokat indított a legnagyobb technológiai vállalatok – köztük a Google, az Apple, a YouTube és a Snapchat – ellen a Digital Services Act (DSA) keretében.
Digitális személyi az internethez
Az új kezdeményezés célja, hogy minden európai állampolgár egy egységes, digitális személyazonosító rendszert használhasson, amely bizonyos esetekben az életkor-ellenőrzést is automatikusan elvégzi. Az EU szerint ez egy biztonságosabb és adatvédelmi szempontból is korszerű megoldás, amely nem kéri be a felhasználó születési dátumát vagy más személyes adatát, csupán azt igazolja, hogy az illető elérte-e a szükséges korhatárt.
A rendszer már több tagállamban kísérleti fázisban van: Franciaországban, Spanyolországban, Dániában, Olaszországban és Görögországban tesztelik, hogyan működik a digitális életkor-ellenőrzés a gyakorlatban. Az első tapasztalatok vegyesek. Bár a biztonság nő, sokan tartanak attól, hogy mindez a felhasználói anonimitás rovására megy.
Big Tech a célkeresztben
A Digital Services Act vagyis Digitális Szolgáltatások Törvénye a Big Tech cégek felelősségét is új szintre emeli. Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a legnagyobb platformok valóban mindent megtesznek-e a kiskorúak védelméért és a káros tartalmak korlátozásáért.
Ha a hatóságok úgy találják, hogy egy vállalat megsérti a DSA-ban előírt kötelezettségeket, akár az éves globális árbevétel 6 százalékáig terjedő bírságot is kaphat. A jogszabály célja világos: a platformok ne bújhassanak többé a „mi csak szolgáltatók vagyunk” érv mögé.
A digitális identitás árnyoldala
Noha az uniós narratíva szerint az új rendszer nem a megfigyelésről, hanem a biztonságról szól, sok adatvédelmi szakértő és civil szervezet ennél jóval sötétebb jövőt lát benne. Attól tartanak, hogy a digitális személyazonosság idővel összekapcsolódhat más állami adatbázisokkal, és egyfajta digitális megfigyelő infrastruktúrává, vagy akár a Kínában már jó ideje használt társadalmi kreditrendszerré is válhat.
A kritikusok szerint az EU egyre inkább a központi ellenőrzés irányába mozdul, miközben a magánélet védelme lassan másodlagossá válik. A kérdés már nem az, hogy képes-e az Unió technikailag bevezetni a digitális azonosítást, hanem az, hogy képes-e közben megőrizni a polgárok szabadságát.
A kriptovaluták sem maradnak ki az ellenőrzésből
Az Európai Unió már a pénzügyi szektorban is hasonló irányba lépett. A MiCA (Markets in Crypto-Assets) törvény célja, hogy a kriptovaluták forgalmát és a digitális eszközökkel való tranzakciókat is átláthatóvá tegye az állam számára. A szabályozás kötelező azonosítást és adatszolgáltatást ír elő a szolgáltatók számára, így az EU gyakorlatilag a kriptókat is beemeli a pénzügyi megfigyelés rendszerébe. A támogatók szerint ez a fogyasztóvédelemről és a pénzmosás elleni harcról szól, a kritikusok viszont attól tartanak, hogy a digitális pénzügyek utolsó anonim szeglete is megszűnik.
Egy új korszak küszöbén
Az Európai Unió digitális szabályozási lendülete kétségtelenül történelmi. Az online tér egyre inkább a valóság tükre, és Brüsszel nem akarja, hogy ott a szabályozás hiánya uralkodjon. De a biztonság és az adatvédelem közti egyensúly törékeny, és könnyen lehet, hogy az Unió most olyan kapukat nyit ki, amelyeket később már nehéz lesz becsukni.