Divat, zene, mesterséges intelligencia – Lehet bennük valami közös?

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Látás, szaglás, ízlelés. Érzékszerveink mind mind alakítják szokásainkat, képességeinket és tapasztalatainkat. A vezetéstől a főzésig, amit teszünk és amit létrehozunk, nagyban függ érzelmeinktől. 

A mesterséges intelligencia azonban változtat ezen – a konyhában, a szabadidőnkben és a művészek alkotóműhelyeiben is. Recepteket készíthetünk, sakkozhatunk, és akár emberi érzelmekkel teli portrékat is festhetünk. De hová vezet minket a mesterséges intelligencia? Mennyire tud inspirálni? És mennyire tudjuk irányítani? 

A mesterséges intelligenciát nehéz egyszerű módon meghatározni, mivel összetett kérdések övezik. Talán a megértéshez egyszerűbb lenne, ha kissé átállítanánk a gondolkodásunkat.

Ahelyett, hogy megpróbálnánk pontos definíciót találni, inkább arra koncentrálhatnánk, hogy megnézzük, a már létező alkalmazásokat az MI területén. Ezek közé tartoznak:

  • automatikus szöveggenerálás, amely segítségével választékosabb e-maileket írhatunk
  • objektumok azonosítása videófolyamokban, hogy például az önvezető autók biztonságosan navigálhassanak a forgalmas utakon
  • újszerű képek generálása meghatározott művészeti stílusok alapján.

Ezek azok a dolgok, amelyekre az emberek asszociálnak, amikor a mesterséges intelligenciáról beszélnek.

A médiában és a filmekben szenzációhajhász spekulációkat láthattunk arról, hogy mire képes a mesterséges intelligencia. Mindenki hallott már olyan lényekről, amelyek öntudattal rendelkeznek vagy akár olyan mesterséges intelligencia-rendszerekről, amelyek egy napon átvehetik a világuralmat. Ezek határozottan érdekes (és talán ijesztő!) kérdések, amelyeken érdemes elgondolkodni. Viszont semmiképpen sem realisztikusak. 

A mesterséges intelligencia alkalmazása számos iparágban jelen van, az online marketingtől a pénzügyi szolgáltatásokig. Mindezen iparágakban az emberek az MI-technológiákat olyan konkrét célok elérésére használják, amelyek megkönnyítik a rutinfeladatokat vagy elősegítik az innovációt.

Ez alól a kreatív iparágak sem kivételek. A gyakorlati szakemberek az MI-technológiákat arra használják, hogy a korábban lehetetlennek hitt határokat feszegessék, és ilyen módon ez a technológia forradalmasítani fogja a kreatív ipart (is). A mesterséges intelligencia új formái nagymértékben megváltoztathatják a divat, a képzőművészet, a műsorszolgáltatás, az újságírás, a zene és a film területén végzett munkánkat.

E kihívások mellett az is kérdéses, hogy hogyan kellene ezeket az új rendszereket használni. Nagyon szép és jó, hogy hozzáférünk ezekhez a technológiákhoz, de vajon mi szükségünk van arra, hogy használjuk őket? Úgy kell alkalmazni őket a kreatív folyamatokban, hogy előnyösek legyenek akár magára a munkafolyamatra, akár a végkifejletre nézve. Más szóval, a kreatív szakembereknek képesnek kell lenniük arra, hogy ezeket a technológiákat a munkájuk javítására használják.

A gépi tanulási rendszerek egzisztenciális problémákat is felvetnek a művészek és a műértők/vásárlók számára. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulási rendszerek arra ösztökélnek minket, hogy átértékeljük, mit tekintünk művészetnek, és mit tudunk a művész szerepéről.

Mario Klingemann német művész, aki a mesterséges intelligenciát használja munkáiban, radikális nézeteket vall a kreativitásról.

“Az ember nem eredeti. Csak újra feltaláljuk, kapcsolatot teremtünk a látott dolgok között. Míg az emberek csak arra tudnak építeni, amit megtanultunk és amit mások előttünk már létrehoztak, addig a gépek a semmiből tudnak alkotni”.

Érdekes felvetés ez, valljuk be.

Zeneipar és az MI

Nem olyan régen jelent meg a hírekben, hogy 27 évvel Kurt Cobain halála után egy mesterséges intelligencia szoftvernek köszönhetően elkészült a legújabb Nirvana szám. 

 

A mesterséges intelligencia hatása a zeneszerzésre az egyik leggyakrabban félreértett téma. A gépi úton generált zene szkeptikusai a robotok által megrendelésre, emberi közreműködéstől és érzelmektől mentesen létrehozott dalok sötét képét festik le. A helyzet azonban egészen távol áll ettől.

 Jelenleg a legsikeresebb mesterséges intelligencia-alapú zenei produkciók akkor születnek, amikor a technológiát a zenészekkel való “együttműködésre” használták, nem pedig arra, hogy helyettesítsék őket.

 A zenei produkcióra gyakorolt hatása ezzel szemben sokkal gyakorlatiasabb.

Például egy mesterséges intelligenciával működő stúdió eszköz a felvételek nagy adathalmazának elemzésével ki tudja dolgozni a legjobb beállításokat a különböző műfajok számára, vagy segíthet felgyorsítani a ismétlődő vagy fáradságos stúdió folyamatokat.

 A zenészek az MI és a gépi tanulás segítségével jobban megérthetik közönségük elvárásait, pontosan előre jelezhetik, hogy mely dalok lesznek népszerűek, a különböző fogyasztói rétegek számára igazíthatják az egyes számokat, és új területekre terjeszthetik ki a kreatív folyamatot. A technológiai lehetőségek révén sok zenész könnyebben ért el sikereket, a médiaipar pedig gyors profitszerzési lehetőséget kapott, miután akár a zenei tehetséget teljes egészében nélkülöző popsztárokat tervezhetnek meg és építhetnek fel.” (Mesterség és intelligencia – Vegyük kezünkbe sorsunkat az MI korában Omar Hatamleh, Tilesch György)

 

Divatipar és a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia alapvetően alakítja át a divatipart, kezdve a divatcégek termékeinek gyártásától a termékek forgalmazásáig és értékesítéséig. A különböző technológiák jelen vannak a tervezésben, a gyártásban, a logisztikában, a marketingben és az értékesítésben is egyaránt.

A kifinomultabb adatgyűjtéssel egyes divatmárkák a technológiát használják a vásárlói igények megértésére és a jobb ruházati termékek megtervezésére. Egy németországi székhelyű divat platform, a Zalando például (a Google-lal együttműködve) mesterséges intelligenciával támogatott divattervezést alkalmaz, amely a vásárlók által preferált színeken, textúrákon és egyéb stíluspreferenciákon alapul.

A mesterséges intelligenciát és  a gépi tanulási eszközöket használó divatmárkák ma már képesek a gyorsan változó divat trendeket azonosítani, és a “hagyományos” kereskedőknél gyorsabban leszállítani a legújabb kiegészítőket a kiskereskedelmi polcokra. Ennek eredményeképpen az olyan vezető divatmárkák, mint a Zara, a Top Shop és a H&M gyorsabban tudnak azonnali készleteket biztosítani a vásárlóknak azáltal, hogy felismerik a szezonális igényeket és a legújabb ruházati cikkek megfelelő kínálatát gyártják.

A mesterséges intelligenciát támogató technológiák, mint például a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR), mostanra áthidalják az online és a bolti vásárlási élmény közötti szakadékot. Az üzleten belüli kiterjesztett valóság például lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy bármelyik termékhez hozzáférjenek a digitális médián keresztül. A virtuális valóság segítségével pedig a Tommy Hilfiger képes volt létrehozni pop-up kiskereskedelmi üzletének virtuális képét. Az IBM-mel együttműködve a Tommy Hilfiger úttörő szerepet játszott “A kiskereskedelem újragondolása” nevű projektben, amely a divattervezőket megtanítja a mesterséges intelligencia használatára a tervezéshez. Ennek eredményeképpen a divat szakos hallgatók rengeteg technikai készséget tanulhattak, hogy személyre szabott ruhákat tervezhessenek.

Az MI-technológiát emellett párosítani lehet a 3D nyomtatással és az ehhez hasonló, fejlődő technológiákkal. A vásárlók nemsokára személyre szabott és számukra kinyomtatott ruhákat vásárolhatnak, és a terveket tartalmazó fájl megvásárlása után maguk is kinyomtathatják, akár otthon, vagy az erre a célra kialakított boltokban. A 3D-nyomtatás a remények szerint lényegesen kényelmesebb viseletet eredményező ruhák előállítására lehet képes, miután az ily módon előállított ruhák jobban együtt mozognak a testtel három dimenzióban történő megtervezésüknek köszönhetően. Miután a nyomtatási folyamat szinte semennyi felesleggel nem jár, a környezet számára is előnyösebb lesz. A 3D-nyomtatási technológiák nagyobb sebességgel hozzák létre a termékeket, és megspórolhatóak az olyan lépések, mint például a minta kivágása. A 3D-nyomtatott ruhák nem rendelkeznek varrással, miután a ruha formája előre beprogramozásra kerül, és ezáltal tartósabbak lesznek a varratoknál elszakadni hajlamos hagyományos ruháknál.” (Mesterség és intelligencia – Vegyük kezünkbe sorsunkat az MI korában Omar Hatamleh, Tilesch György)

Világunk rohamosan változik ès mindaz ami történik, túlmutat egy puszta digitális transzformáción. A mesterséges intelligencia egy új rezsimet teremt, ami ha tetszik, ha nem már itt van a minden napjainkban. Hiba lenne azt gondolni, hogy nincs dolgunk vele és a mi életünket nem érinti. Meg kell tanulnunk etikusan használni, különben csak szolgák leszünk…

A Szerzőről

Stier Kata vagyok, jogász, digitális alkotó, blogger. A technológia szerelmese. Három évvel ezelőtt a munkám révén kezdtem el foglalkozni kriptovalutákkal és a blokklánc technológiával. 2020 nyara óta vezetem blogomat kifejezetten nőknek, hogy közelebb hozzam a Negyedik Ipari Forradalom vívmányait. Mesterséges intellingencia, a ‘dolgok internete’, jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák egy hétköznapi negyvenes nő szemével.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Kata Stier (@blockchainter)

Stier Kata és a Blockchainter további elérhetőségei:

Facebook: https://www.facebook.com/blockchainter
Pinterest: https://www.pinterest.com/blockchainter
LinkedIn: https://mt.linkedin.com/in/kata-stier-1702a498

Kövess minket Facebook, Instagram és Twitter oldalainkon, hogy mindenről percre pontosan értesülj.😉

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.