A drága parfümök gyerekmunkától bűzlenek
Gyerekek, akiket arra kényszerítenek, hogy az éjszaka közepén keljenek és családjukkal együtt jázminvirágot gyűjtsenek a L’Oréal és az Estée Lauder számára. Fáradságos munkájukért 1,5 dollárt keresnek, miközben a virágból készült parfümöket több száz euróért árulják.
Heba, egy nő, aki Egyiptom jázminvidékének szívében, Gharbia régió egyik falujában él. Minden éjjel hajnali 3-kor felébreszti négy 5 és 15 év közötti gyermekét, hogy még napfelkelte előtt elmenjenek jázmint szedni. A BBC által végzett kutatás szerint Egyiptom a világ legnagyobb jázmintermelője, amely később olyan luxusmárkák parfümjeibe kerül, mint a Lancôme vagy az Aerin. Bár mindkét vállalat azt állítja, hogy elkötelezett a gyermekmunka felszámolása mellett, az ellátási láncuk mégis nagyban érintett.
Drága parfümök, éhbérért dolgozó gyermekek
Az egyiptomi munkások elmondása szerint a luxusmárkák mögött álló vállalatok mindent megtesznek azért, hogy a béreket alacsonyan tartsák, miközben termékeiket pofátlanul drágán értékesítik. Olyan népszerű és ismert parfümök tartalmaznak egyiptomi jázmint, mint a Lancôme Idôle L’Intense, az Ikat Jasmine és az Aerin Beauty Lemon of Sicily, melyek árai kiszereléstől függően 100 és 300 euró között mozognak. A jázmint gyűjtő munkások viszont egy éjszakai műszakra mindössze 1,5 dollár kapnak.
A fent említett parfümök fogyasztói ára az elmúlt években exponenciálisan emelkedett, miközben a dolgozók bére évek óta változatlan.
“Papíron [az iparág] sok jót ígér, például az ellátási láncok átláthatóságát és a gyermekmunka elleni küzdelmet. Ha megnézzük ezeket a videókat, valójában nem teszik meg azokat a dolgokat, amelyeket ígértek” – mondta Tomoya Obokata, az ENSZ egyik különmegbízottja.
Heba, mint sokan mások, úgynevezett “önfoglalkoztató aratók”. Bár minél többet gyűjt be, annál többet keres, az összeg egyharmada a földtulajdonoshoz kerül, és mivel Egyiptomban az infláció minden eddiginél magasabb, a bér a korábbiakhoz képest tovább csökkent. Ráadásul 2022 januárja óta az egyiptomi font (EGP) értéke 50 százalékkal csökkent az amerikai dollárral szemben, így a megkeresett pénzből még nehezebben jönnek ki.
Audit cégek, kamu ellenőrzések
De úgy tűnik, hogy a probléma forrása nem az egyiptomi földtulajdonos. A BBC-nek nyilatkozó Givaudan parfümház egyik vezetője ugyanis azt mondta, hogy az iparág nagyvállalatai nem ellenőrzik megfelelően a beszállítói láncokat, hanem különböző könyvvizsgáló cégekre hagyatkoznak, amelyek vagy igazat mondanak vagy nem.
A BBC jelentése szerint a konglomerátumok és a parfümgyártó cégek által leggyakrabban felkért auditáló cégek a Sedex és az Union for Ethical Biotrade (Uebt), de ezek auditálási jelentései nem nyilvánosak. A brit lapnak sikerült megszereznie egy Uebt jelentést, amely egy gyárban tett látogatáson alapul. Ugyan megemlít egy nem részletezett “emberi jogi problémát”, de később azt írták, hogy “felelősségteljesen előállított jázminolaj-gyártás” folyik az említett üzemben.
A Sedex ehelyett “nagyon jó értékelést adott a gyárnak, de a jelentés megfogalmazásából kitűnik, hogy a látogatást előre bejelentették, és csak magát a gyárat ellenőrizték, nem pedig azokat a kis farmokat, ahonnan a gyár jázmint szállított”.
A probléma az, hogy “az ellenőrök csak azt ellenőrzik, amiért fizetik őket” – mondta Sarah Dadush ügyvéd, a Responsible Contracting Project alapítója.
A jázmin ára
A betakarítás és a mérlegelés után a jázmin a számos helyi gyár egyikébe kerül, ahol a virágokból olajat nyernek. A BBC szerint minden évben a gyárak határozzák meg a jázmin árát, amelyet aztán exportálnak. Egyedül Shubra Beloula El-Sakhaweya, egy Kairótól közel 100 km-re északra fekvő kis falu termeli Egyiptom jázminjának 75 százalékát.
Ez az üzlet – olvasható a Vogue Businessben – 6,5 millió dollárt jelent az országnak, és mintegy 30 000 embert foglalkoztat, akik közül nehéz megmondani, hogy hányan lehetnek gyerekek. A BBC szerint azonban, bár Egyiptomban tilos 15 év alattiaknak este 7 és reggel 7 óra között dolgozniuk, a kis farmokon dolgozó szedők “jelentős része” minden bizonnyal fiatalabb.
Az árupiacon a jázmin kilogrammonként mindössze 45 egyiptomi fontért (EGP), azaz körülbelül 0,90 euróért kel el. A gyűjtő szerint azonban, ha az ára az inflációval összhangban lenne, 140 EGP-t (2,70 euró) érne kilónként. A Vogue Business szerint az árat a parfümgyártó cégek határozzák meg, és a gyártók versenyeznek a gyártására vonatkozó szerződésekért.
Christophe Laudamiel, egy független parfümkészítő és sok más bennfentes szerint azonban, bár a nagy cégek, mint a L’Oréal és az Estée Lauder kezében van minden hatalom, ők nem szabályozzák sem a szedők bérét, sem a jázmin tényleges árát: “A mesterek érdeke az, hogy a lehető legolcsóbb olaj kerüljön a parfümös üvegbe, és aztán a lehető legmagasabb áron adják el.”
Az egészség a munka ára
Ez a politika pedig a gyermekeken csattan. A jázminszüreten dolgozó gyerekek ugyanis a legtöbb esetben zárt cipő, fáklya és védőruházat nélkül végzik a munkát. Ennek következtében igen gyakoriak a testi sérülések, valamint bőr- és szemallergiát kapnak a pollenek és a növényvédő szerek miatt. A Vogue Business szerint a Fakhry & Co által feldolgozott jázmin mintegy 80 százalékát műtrágyával és növényvédő szerekkel termesztik, amelyek közül néhány “veszélyes és illegális”.
Basmalla, Heba 10 éves lányánál például súlyos szemallergiát diagnosztizáltak, és az orvos azt mondta neki, hogy a látása romlani fog, ha folytatja a jázmin begyűjtését.
Számos független tanulmány bizonyítja, hogy a peszticideknek való kitettség, különösen a gyermekek esetében, összefüggésbe hozható a rák bizonyos formáival, az asztmával és szervi károsodásokkal, valamint negatív idegrendszeri fejlődési következményekkel. Mégis, az Unicef szerint a gyermekmunkát végző gyermekek száma az elmúlt négy évben 8,4 millióval emelkedett, elérve ezzel a 160 milliót főt világszerte.