Egyre többen fogadnak az amerikai államcsődre
A 2008-as szint fölé lőtt ki az amerikai államcsőd elleni biztosításként használt swapok árfolyama. Míg tavaly ilyenkor 0.15%-os költséggel lehetett az Egyesült Államok bukására fogadni, addig jelenleg évi 1.49%-ot kell fizetni ugyanerre a biztosításra – a szakértők azt vallják, hogy jobb félni, mint megijedni.
Hogyan lehet államcsőd ellen biztosítást kötni?
A CDS (Credit Default Swap) egy olyan pénzügyi eszköz, amely arra szolgál, hogy a befektetők védelmet szerezzenek a hitelnemfizetési kockázat ellen. Ez megköthető vállalati kötvények, vagy államkötvények esetében is, így aki teljesen kockázatmentes hozamot szeretne elérni egy kötvényen, az CDS-ekkel tudja fedezni a kockázatát.
Az elmúlt hat hónapban tízszeresére nőtt a 31,4 billió dolláros amerikai államadósság fizetésképtelensége elleni biztosítás költsége. Különösen márciusban történt óriási ugrás: 57 dollárról a mostani 151-es szintre ugrott az 1 éves amerikai hitel-nemteljesítési swapok (CDS) ára. Decemberben még csak 15 dolláron állt ugyanez a CDS.
A CDS-eknek is a kötvényekhez hasonló lejárati idejük van, azaz lehet 1 éves CDS-t venni, amikor arra fogadunk, hogy 1 éven belül áll elő az államcsőd, vagy 5 éves CDS-t, ha ugyanezt az eseményt egy 5 éves időhorizonton szeretnénk fedezni. Az 5 éves hitel-nemteljesítési csereügyletek még nem lépték túl a 2008-as szintet, de mostani 63 dolláros árfolyamukkal nem sokkal maradnak el a 2009. februári 86-os csúcstól.
A legnagyobb kockázat a kereskedelmi bankszektorból ered
Márciusban három amerikai bank omlott össze, majd őket követte áprilisban egy másik 200 milliárd dolláros bank, a First Republic. A talpon maradt pénzintézetek egy része továbbra is extrém nyomás alatt van, csütörtökön nagyot estek a szektor részvényei, és újabb csődök esetén az amerikai kormánynak kellene a zsebébe nyúlnia, ugyanis a helyi betétbiztosítási alap, a Federal Deposit Insurance Corporation (FDIC) csak költségvetési forrásból tudná kielégíteni a betétesek követeléseit. Ez azért is különösen problémás, mert 2008-ban az Egyesült Államok államadóssága a GDP körülbelül 40%-a volt, míg jelenleg messze 100% felett van, tehát a költségvetés mozgástere is jóval kisebb.
A válságkezelés, és a költségvetés sok vitát szül a törvényhozásban. A republikánusok értelemszerűen elégedetlenek Biden laza költségvetési politikájával, így mindent elkövettek, hogy leállítsák a további hitelfelvételeket. A színfalak mögött minden bizonnyal a hitelezéssel kapcsolatban is folynak az alkudozások, de a Biden-adminisztráció tagadja, hogy hivatalosan kommunikálna erről az ellenzékkel.
A magas politika úgy tűnik, hogy nem veszi elég komolyan az adósságplafon problémáját, és az azonnali kedélyjavító intézkedéseket részesíti előnyben a szoros pénzügyi kontrollal szemben. Ez komoly problémát okozhat egy rendszerszintű bankválság idején, hiszen a bankrohamok okozta dominóhatás olyan anyagi károkat okozhat a betétbiztosítási alapnak (és végső soron a költségvetésnek), ami minden más pillanatnyi problémát überel.
A piacok szerint az amerikai kormányt hitelezni kockázatosabb, mint egy jól menedzselt vállalatot
Az a különös helyzet állt elő az USA-ban, hogy már nem feltétlenül az állampapírok számítanak a legalacsonyabb kockázatú befektetéseknek. Nemcsak a CDS-ek árfolyamai lőttek ki, hanem a rövid lejáratú adósságszintje is magasabb az amerikai kormánynak, mint a piac jobb vállalatainak. Csak hogy egy extrém példával érzékeltessük a helyzetet pro és kontra: az Apple viszonylag kis kitettséggel rendelkezik a bankszektorban, így a vállalat profitabilitását nem rengetné meg egy továbbgyűrűző bankválság, ugyanakkor nem tud pénzt nyomtatni, vagy különadót kivetni más iparági szereplőkre. Mindent összevetve az amerikai gazdaság jól teljesítő cégei sokkal kényelmesebb helyzetben vannak, mint az amerikai kormány, és sokkal alacsonyabb kockázattal tudnak kötvényeket kibocsátani.
Nem tudni, hogy pillanatnyi anomáliáról van szó, vagy paradigmaváltásról, az azonban biztos, hogy évtizedeken át az USA államkötvényei számítottak a kockázatmentes hozamok legfőbb viszonyítási alapjának, most viszont úgy tűnik, hogy a gazdasági és szabályozási szempontból is elbaltázott járványkezelés bekéri a számlát. Az elmúlt években az amerikai adósságállomány sokkal gyorsabban nőtt, mint a gazdaság. A rövid lejáratú adósságállományra évi 5%-os kamatot fizet az Egyesült Államok, ami önmagában 1,5 billió dollár kiadás pusztán a kamatokra, nem számítva a tényleges tőkét. A kiadás nagyságát jól érzékelteti, hogy ez az összeg körülbelül annyi, mint amennyit az Egyesült Államok a hadseregre és a társadalombiztosításra összesen költ egy évben.
