Elhagyhatják a kriptocégek az Egyesült Államokat
Új kutatás-fejlesztési adózási szabályok lépnek életbe az idei évtől az Egyesült Államokban, mely különösen nagy terhet róhat a kriptogazdaság cégeire. Crystal Stranger, a GBS Tax operatív vezetője figyelmeztet a veszélyekre.
Előfordulhat, hogy egy techcég veszteséget termel, és még egy többszázezer dolláros adóterhet is kap a nyakába? Az USA-ban igen: a szakértő egy hipotetikus példán keresztül magyarázza el, hogy a kutatás-fejlesztés (K+F) amortizációját érintő új adózási szabályokkal egy techcégnek akár úgy is keletkezhet 300 ezer dollár extra adófizetési kötelezettsége, hogy egyetlen penny profitot sem termelt.
Nézzük hogyan lehetséges ez: az új K+F törvény kimondja, hogy az Egyesült Államokban végzett szoftverfejlesztések amortizációját 5 év alatt kell leírni, míg az USA-n kívül végzett fejlesztések amortizációjára 15 év vonatkozik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy cég 2,5 millió dollár bevételt termel; 1,5 millió dollárt költ fejlesztésekre Indiában, és 1 millió dollár egyéb költségei vannak, akkor a fejlesztési költségekből csak 50 ezer dollárt tud leírni amortizációs költségként, és összesen 1.45 millió dollár bevétel után kell megfizetnie az adókat. Ebben a fiktív esetben a befizetendő adó egy, a cég fennmaradását is veszélyeztető 304 500 dolláros kiadás.
Bár a törvényt 2017-ben a K+F ipar védelmében, és a Egyesült Államok munkaerőpiacának serkentésére találták ki, mégis komoly versenyhátrányba hozhatja a tengerentúli tech startupokat, mert más országokban jóval kedvezőbb adózási keretrendszer vonatkozik az innovációra. A jogszabály az elmúlt években nem került végrehajtásra, és csak az idei évtől lép életbe. A negatív kilátásokat a Kongresszus is észlelte, és január elején megpróbálták egy kétpárti javaslattal elkaszálni a törvény hatálybalépését, ám a Demokraták az utolsó pillanatban kitáncoltak a javaslat mögül.
Az innovatív amerikai cégeknek – köztük a kriptovilág startupjainak – már nem csak a bankválságokkal, az előnytelen kamatkörnyezettel, a finanszírozási lehetőségek csökkenésével, és a romló gazdasági kilátásokkal kell megküzdeniük, hanem adózási versenyhátrányba is kerülnek globális versenytársaikkal szemben. Szakértők szerint egyre több egyesült államokbeli cég szorulhat rá, hogy K+F tevékenységeire külföldi leányvállalatot hozzon létre, mely középtávon pont a törvényhozó szándékával ellentétes hatást érhet el. Megkezdődhet a helyi munkaerő leépítése, és az ágazatból származó adóbevételek csökkenése.
A startupok világában különösen nagy szerepe van a cashflow-nak, hiszen sokszor rengeteg kezdeti befektetést követően fordul át profitábilissá egy cég. Ezt az időszakot sokszor csak komoly adózási könnyítésekkel tudják átvészelni, mely később sokszorosan megtérül a gazdaság számára. Az új szabályozási környezetben azonban előfordulhat az a helyzet is, hogy egy startup sok tőkét von be, annak nagy részét technológiai fejlesztésre költi, ám végül elbukik, és tetemes adótartozás marad utána. A statisztikák szerint a startupok 90%-a jelent végül csődöt, így nagyban csökkentheti a kockázatvállalási kedvet, ha jövőben nem csak a csőddel járó általános kudarcokkal kell szembenéznie az alapítóknak, hanem egy hatalmas adótartozással is.
A szakértő szerint a tech világban tapasztalható elbocsátási hullámok is összefüggésbe hozhatóak az új adószabályokkal, és különösen érintettek a kriptovilág cégei, melyek jogi helyzetét a mai napig nem sikerült megnyugtatóan rendezni, és az SEC esetleges vizsgálatai is folyamatos kockázatokat rejtenek magukban. Ebben a piaci helyzetben számos amerikai kriptocég juthat arra a következtetésre, hogy az Egyesült Államokon kívül érdemes folytatnia működését.
