Elképesztő válság Libanonban: állami Ponzi-sémát emlegetnek szakértők

A libanoni font újabb mélypontot ért el vasárnap a zöldhasúval szemben. A libanoni valuta 2019 óta 90%-ot veszített értékéből. A legfrissebb jelentések szerint a libanoni polgárok már hiányt szenvednek az olyan alapvető javakból is, mint az élelmiszerek és a gyógyszerek.

A libanoni font újabb mélypontot ért el, az ország monetáris rendszere összeomlik

2021. június 13-án, vasárnap a libanoni font (LPB) 1,501-re esett az amerikai dollárral szemben, vagyis 0,00066 LBP/dollárra. Az ország 2019-ben kezdődött válsága óriási pusztítást végez a libanoni gazdaságban.

Lényegében a libanoni kormány túlköltekezett, a külföldről kapott segélyeket maximálisan kihasználta. Az ország vezetői kölcsönt vettek fel, hogy felhőkarcolókat, éttermeket és luxus bevásárlóközpontokat építsenek, miközben a lakosság már elegendő élelmiszerhez sem jut. A beszámolók megjegyzik, hogy a polgárháború után olyan rosszul áll a helyzet, hogy közgazdászok “államilag szabályozott Ponzi-sémaként” emlegetik Libanon pénzügyi rendszerét. A Ponzinak viszont egyetlen ismérve van: a totális bedőlés.

A Reuters vasárnapi legfrissebb beszámolói részletezik, hogy az ország gazdasága olyan szintű válságban van, hogy Bejrút erőművei még a villamosenergia hálózatot sem tudják normálisan működtetni. A közösségi médiában megosztott bejegyzések alapján elmondhatjuk, hogy Libanon történetének legnagyobb krízisét éli meg.

“Libanon társadalmi szerkezete gyorsan változik: az emberek a szegénységbe süllyednek, akik tehetik, elhagyják az országot, és vannak olyanok, akik mások hátán keresnek pénzt. Ez a válság rosszabb, mint az 1980-as évek, amikor Libanon gazdasága összeomlott” – tweetelte egy magánszemély a helyzetről.

A “Demokratikus gazdaság” nevű csoport a Twitter követőit kérdezte a helyzetről, hogy szerintük jó ötlet lenne-e a kriptovaluták bevezetése, mint lehetséges megoldás Libanon gazdasági problémáira.

A pénzügyi válság és a libanoni monetáris rendszer összeomlása miatt az emberek a bankok helyett alternatív rendszereket és megoldásokat keresnek a jelenlegi válságra. Az egyik javasolt forgatókönyv a digitális valuták használata. Mi a helyzet a kriptopénzekkel?”

Nincs üzemanyag, nincs gyógyszer

A libanoni benzinkutakon nincs üzemanyag, a gyógyszertárak sztrájkolnak, az áramszolgáltatók nem tudják fenntartani a hálózatot, a dollárszámlák még mindig befagyasztva. Többen azt írták, hogy a benzinkutaknál ezrek várakoznak és azért harcolnak, hogy ki tudja megtankolni az autóját. A gyógyszertárak leálltak, mivel gyógyszerhiány van. Néhány kórház úgy döntött, hogy mindenféle kezelést és műtétet töröl, csak sürgősségi ellátást végez.

Az emberek aggódnak az ország fizetőképessége miatt, mivel a libanoni bankok tavaly zárolták a dollárszámlákat. Akkor a központi bank közölte, hogy a pénzeszközöket ki lehet venni, de 3900 fontot kell fizetni egy amerikai dollárért. A dollárral rendelkező betéteseknek azt ígérték, hogy a következő hónapban hozzáférhetnek pénzükhöz, ez nagyjából egy éve volt. Azóta lényegi változás nem történt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt csütörtökön elítélte a libanoni dollár betétek kivételi rendszerét, és hangsúlyozta, hogy az országnak rendbe kell hoznia gazdaságpolitikáját és szélesebb körű reformokat kell végrehajtania.

Az IMF tárgyalni akar Libanonnal, és úgy véli, hogy az ország tervezett tőkeellenőrzési törvénye és a dollár betétek kivételére vonatkozó javaslat még ennél magasabb inflációhoz vezethet. Sokakat az háborít fel, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalásokat lényegében a bürokraták és nagy vagyonnal rendelkező libanoni magánszemélyek folytatják.

Az ország nagy részét szinte megfojtják az infrastrukturális problémák, mivel a lakosság még az olyan alapvető javakhoz sem jut, mint a tiszta víz vagy a friss kenyér. Egyes jelentések arról beszámolnak arról, hogy még Bejrút leggazdagabb negyedeiben sem tudnak a pékségek fennmaradni, mert senkinek sincs kenyérre pénze. Az ország gazdagjai, a nemzetállamot jelenleg irányító bürokratákon kívül, már rég leléptek, a káoszt pedig a szegényekre hagyták.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.