Itthon 5000 + ÁFA, külföldön néhány fillér a kriptovalidálás
Az elmúlt hetekben reflektorfénybe került hazai „kriptovalidátor” cég körül tovább zsong az érdeklődés, ugyanis miközben a magyaroknak egyetlen tranzakció ellenőrzése több ezer forintos díjjal jár, addig a nemzetközi piacon ugyanez a folyamat mindössze néhány centbe kerül.
Az elmúlt hetekben ismét a figyelem középpontjába került a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH), amely Magyarországon többek között a kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatások felügyeletéért is felel. Az SZTFH az elmúlt időszakban több, a magyar kriptoszektort közvetlenül érintő döntést is hozott: ahogyan arról beszámoltunk, Magyarországon betiltotta a Polymarketet is, arra hivatkozva, hogy a platform engedély nélkül nyújt szerencsejáték-jellegű szolgáltatást.
Mindenestre az SZTFH korábban létrehozott egy felügyeleti jogkört, amely előírja egy jóváhagyott validátor használatát a kriptós tranzakcióknál. A hatóság decemberben ki is jelölte az egyetlen magyar validátort, mégpedig a Caduceus Zrt. személyében – amely reddites pletykák szerint Rogán Antal köréhez köthető.
A Caduceus – amely egy budapesti családi házba van bejegyezve, és mindössze két fő alkalmazottja van az Opten szerint – feladata, hogy ellenőrizze a magyar kereskedőkhöz köthető kriptotranzakciókat, mivel ezek nem tartoznak közvetlenül a klasszikus bankfelügyeleti körbe.
Már a „validátori” szerep bevezetését se fogadta túl jól a kriptoközösség, ami viszont tényleg kiverte a biztosítékot a kereskedőknél, az a Caduceus ellenőrzésért járó díja. A közlemény szerint a cég ugyanis minden egyes tranzakció validációjáért 5000 forint + ÁFA-t számít fel. Ráadásul a cég közölte, hogy nem számít az adott tranzakció összege, minden átváltásért egységesen 5000 forintot számítanak fel. Vagyis egy 1000 forintos és egy 1 millió forintos tranzakció díja is ugyanúgy 5000 forint (+ ÁFA).
Mit jelent valójában az 5000 forintos díj?
A hazai modell lényege, hogy minden egyes kriptós tranzakció külön validáció alá esik, amelyért fix díjat kell fizetni. Ez első ránézésre egyszerű és átlátható megközelítésnek tűnik. A probléma ott kezdődik, hogy a kriptoszolgáltatók döntő többsége nem elszigetelt tranzakciókat kezel, hanem folyamatos, nagy volumenű pénzmozgást.
Egy aktív platformnál napi több ezer, akár több tízezer tranzakció is keletkezhet. Ilyen környezetben az 5000 forintos díj nem skálázódik, és hamar olyan költségszintet eredményez, amely nehezen tartható – különösen a kis összegű, gyakori tranzakciók esetén. Tegyük hozzá, nevetséges, hogy a Caduceus ennyi pénzt számít fel azért, amit a nemzetközi monitoringrendszerek néhány centért elvégeznek – sokkal hatékonyabban. Ráadásul a MiCA-rendelet miatt már így is minden tranzakciót ellenőrizni kell, vagyis ha kétesnek tűnik egy utalás, az már a MiCA-ellenőrzésnél kibukik.
Hogyan csinálja ugyanezt a nemzetközi piac?
A nemzetközi fintech és kriptopiacon egészen más logika érvényesül. Itt nem egyetlen tranzakció jóváhagyásáról van szó, hanem komplex, folyamatos megfelelési rendszerekről, amelyek egyszerre több feladatot látnak el. Ezekhez tartozik például az ügyfél-azonosítás (KYC), a szankciós és PEP-listák ellenőrzése vagy épp a pénzmosás, illetve a terrorizmusfinanszírozási tevékenység kiszűrése.
Az olyan nemzetközi szolgáltatók, mint a Chainalysis, a TRM Labs vagy az Elliptic, nem tranzakciónként fix díjat számolnak fel. Ehelyett éves vagy havi előfizetési modellekkel dolgoznak, amelyekhez volumen- és funkcionalitásalapú kiegészítések társulnak.
Mennyi az annyi a gyakorlatban?
A piaci információk alapján egy teljes körű, nagyvállalati compliance-megoldás éves szinten több tízezer, akár több százezer dollárba is kerülhet. Ez elsőre soknak tűnhet, de a kulcs a volumen.
Ha egy ilyen rendszer évente több százezer vagy akár milliós nagyságrendű tranzakciót kezel – márpedig ezeknél ekkora volumenek a jellemzők – , akkor az egy tranzakcióra jutó költség néhány centes szintre esik vissza. Ráadásul ezek a rendszerek nemcsak egyetlen ellenőrzést végeznek el, hanem folyamatos, valós idejű monitoringot biztosítanak, amelyet a felügyeletek is elfogadnak az engedélyezési eljárások során.
A belépési oldalon – ügyfélazonosításnál – szintén más a helyzet: a legtöbb fintech-szolgáltató néhány dollárért vagy akár egy dollár alatti összegért végez el teljes KYC-ellenőrzést, amely később hozzáadódik a tranzakciós monitoringhoz.
Mi a fő különbség?
Azon kívül, hogy a magyar validátor finoman fogalmazva versenyképtelen áron nyújtja az átváltások ellenőrzését, van egy lényeges különbség. A közleményeikből és a nyilatkozataikból kiderül, hogy a Caduceus – megint csak finoman fogalmazva – nincs képben a kriptopiacok működésével, így kérnek el 5000 forintot minden egyes tranzakcióért, annak összegétől függetlenül.
Ezzel szemben a nemzetközi fintech-megoldások folyamatosan monitorozzák a tranzakciókat, átfogó és valós idejű vizsgálatokkal, a legtöbb esetben mindössze néhány centért. Mindezt úgy, hogy ezeket a megoldásokat a nemzetközi szabályozók is elfogadják – a magyar modellt nem.
Teljesen felesleges a validálás?
És ha a nettó 5000 forintos validációs díjnál még nem kapta fel mindenki a fejét, akkor az ellenőrzés feleslegességére mindenképp illene. A Caduceus weboldalán az alábbi tevékenységek vannak felsorolva:
- a kriptoeszköz korábbi útvonalának részletes feltárása (backward tracing),
- a fogadó cím hálózati viselkedésének és kapcsolatainak elemzése (forward tracing),
- cluster- és entitáskapcsolatok vizsgálata,
- összevetés több nemzetközi kockázati adatbázissal.
Ezzel még nem is lenne probléma, csakhogy a MiCA alapból is előír egy nagyon szigorú ellenőrzést, ami elsősorban a KYC-ra, illetve a csalás, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kiszűrésére fókuszál – mindezt valós időben. Vagyis mire a Caduceus gyanús tranzakciót észlel, addigra egy nemzetközi monitoringrendszer már rég kiszúrta a problémát.
Ahogyan a Telex megjegyzi, a magyar validátor egy kevésbé átfogó ellenőrzést nyújt sokkal magasabb díjon, mint a MiCA által elfogadott, néhány centet felszámító monitoringrendszerek. Bár a média szembesítette ezzel a Caduceus vezetőjét, ő természetesen máshogy látta a helyzetet:
A validációs szolgáltatásunk túlmutat a tranzakció-monitoring és realtime scoring megoldásokon; egy dokumentálható, auditálható kockázatelemzési folyamatot jelent, amelynek eredménye felügyeleti ellenőrzés tárgya lehet.
– írta Kollár József, aki szerint a validációt komplex, több forrásból táplálkozó, szakértői kockázatelemzési folyamat keretében végzik – olvasható a Telex beszámolójában.
Mindenesetre tekintve, hogy az EU – valószínűsíthetően lobbicsoportok nyomására reagálva – máris kötelezettségszegési-eljárást indított Magyarország ellen a fenti modell miatt. A kivonulni kényszerült kriptovállalatok, és különösképp a ~600 ezer magyar kriptózó most abban bízik, hogy a választások letudtával véget ér az őrület, ami a hazai piacon folyik.