Komoly átalakulás várható? Már Franciaország is érdeklődik a BRICS iránt
A BRICS-országok a világ népességének 40%-át és a globális GDP-nek a 25%-át adják. A BRICS-országok együttműködésének köszönhetően Kína érvényre juttathatja a nemzetközi együttműködésről alkotott elképzelését, Oroszország pedig megmutathatja, hogy nem lesz elszigetelve a globális szereplők színpadán.
A csoport azonban egyre nagyobb szálka az amerikaiak szemében, mivel a szövetség jelenlegi öt országához (piros) egy tucatnyi más fejlődő ország (az alábbi térképen narancssárga színnel jelölve) is csatlakozni kíván.
Ami Amerikának biztosan nem tetszik, az az, hogy Macron francia elnök a minap közölte, hogy részt kíván venni a szövetség ülésein. Franciaország közeledése a BRICS felé mélyreható változásokat indítana el a geopolitikai tájképben. Fogadjunk, hogy hamarosan Törökország is csatlakozhat, ami Franciaország esetéhez hasonlóan gyengítené az ENSZ és a NATO jelentőségét. A BRICS-országok ugyanis ellenzik az ENSZ azon törekvéseit, hogy összekapcsolja az éghajlati kérdéseket a biztonsági kérdésekkel. Franciaország pedig a BRICS-ben visszatérhet a NATO-n kívüli külpolitika de Gaulle-i koncepcióihoz.
A BRICS-országok kohéziójának egyik kihívása az országok kapacitásai közötti nagy különbség Kína javára. A másik nagy kihívás pedig az, hogy a tagok Kínával való együttműködésre összpontosítanak. Ez azt eredményezi, hogy a többi partner között lényegesen kevesebb a kapcsolat. A BRICS-et az elmúlt években gyengítő fő tényező azonban a legnagyobb tagországok, Kína és India kapcsolatának a megromlása, ami még 2017-re datálható. A határ- és kereskedelmi viták 2020. júniusában a ladakhi határon történt összecsapásokban csúcsosodtak ki, ami majdnem a BRICS-csúcstalálkozó lemondásához vezetett ugyanabban az évben. Ez arra késztette Indiát, hogy jobban elmélyítse az együttműködést az Egyesült Államokkal és az EU-val.
Most a Nyugatnak az ukrajnai háborúban való részvétele feléleszti a Nyugat-ellenes érzelmeket, és nem csak a BRICS-országokban. Egyre több ország gondolja ugyanis úgy, hogy a háborút a NATO túlzott terjeszkedése idézte elő. A BRICS-országok politikusai az infláció ellen is küzdeni akarnak, amelynek okát nem az orosz támadásban, hanem a nyugati szankciókban látják.