A teljes kriptokereskedés 90%-a mindössze 10 tőzsdén bonyolódik
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) elemzése kimutatta, hogy mindössze 10 tőzsde bonyolítja az összes kriptopénz-kereskedés mintegy 90%-át. A hatóság következtetései szerint a kriptoeszközök ármozgása összefüggésben van a részvénypiaccal, és a tranzakciók mindössze 20-30%-a érint fiat valutát.
Az Európai Unió felügyeleti hatósága néhány kriptotőzsde nagyfokú koncentrációjára figyelmeztetett a kereskedési tevékenységeik tekintetében. A jelentés továbbá komoly eltéréseket állapított meg a piaci likviditásban. Az adatok alapján a nagyobb tőzsdék tendenciaszerűen magasabb likviditási szintet mutatnak.
“Bár ez hatékonysági szempontból (a méretgazdaságosság miatt) előnyös lehet, jelentős aggodalmakat is felvet. Például egy nagyobb eszköz vagy tőzsde meghibásodása súlyos hatással lehet a szélesebb kriptoökoszisztémára” – mondta az ESMA.
A MiCA kívánt hatása még várat magára
A vizsgálat során azt is megfigyelték, hogy az Unió kriptovaluta-piacok szabályozására irányuló törvénye, a MiCA (Markets in Crypto Assets) mindeddig nem eredményezte az euró használatának megfigyelhető növekedését a kriptopénzpiacon belül.
A kriptopiacon használt fiat valuták vizsgálata során kiderült, hogy a kriptopiac erősen függ az USD-től és a dél-koreai won-tól. Eközben az euró viszonylag jelentéktelen szerepet játszik, a tranzakciók mintegy 10%-át teszi ki.
“Megállapítottuk, hogy a kriptovaluta-eszközök árait rendkívül volatilis fellendülési és visszaesési ciklusok jellemzik, és összességében a részvénypiacokkal együtt mozognak. Bár számos kriptoeszköz jelent meg, a piaci kapitalizáció és a kereskedési volumen továbbra is jelentősen néhány eszközre koncentrálódik. A tranzakcióknak csak mintegy 20-30%-a érint fiat valutát, és a legtöbb tranzakció magában a rendszerben zajlik.”
A hatás jelenlegi hiánya ellenére az ESMA arra számít, hogy a MiCA a 2024-es bevezetését követően potenciális növekedési katalizátorként jelenhet meg. Ez a várható hatás abból ered, hogy a MiCA a piacon belüli befektetővédelem megerősítésére összpontosít.
Az ESMA nem gondolja, hogy a kriptók “menedékeszközként” szolgálnának
Az ESMA továbbá megkérdőjelezte azt az elképzelést, hogy a kriptoeszközök biztonságos menedékként működnek a szélesebb körű piaci zavarok idején. Jelentésében bizonyos fokú együttmozgást állapított meg a kriptoeszközök és a részvények között, ugyanakkor kiemelte az aranyhoz, a hagyományosan elismert biztonságos menedékeszközhöz való következetes kapcsolat hiányát is. A szabályozó által kiemelt következő negatívum az volt, hogy a kriptotranzakciók sajátos átláthatatlansága miatt “nehéz meghatározni a tranzakciók eredetét”.
Az ESMA szerint a tranzakciók nagyjából 55%-át az uniós VASP-keretrendszer alapján engedélyezett kriptotőzsdéken bonyolítják le. E tranzakciók jelentős része azonban valószínűleg az Európai Unión kívül zajlik.
A Bitcoin, az Ether és a Tether uralja a kriptopiacot
A hatóság külön megállapította, hogy az aktívan kereskedett kriptoeszközök számának 2020 óta tartó növekedése nem enyhítette a piacon belüli jelentős koncentrációt. December 2023-ra mindössze három kriptovaluta – a Bitcoin (BTC), az Ether (ETH) és a stabilcoin Tether (USDT) – teszi ki a teljes piaci kapitalizáció jelentős 74%-át és az éves kereskedési volumen 55%-át.
