MiCA után újabb elképzelés valósulhat meg – jön az EU-SEC, az európai kriptoőr
Az Európai Bizottság egy olyan javaslaton dolgozik, amelyben az uniós tagállamok jelenlegi széttagolt pénzügyi felügyeleti rendszerét egy erősebb, központi hatóság váltaná fel. Ez a hatóság az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) lehetne. A terv lényege: a tőzsdék, kriptotőzsdék és értékpapír-szolgáltatók egységes szabályozás alá kerüljenek, hogy az európai pénzpiac versenyképesebb legyen az Egyesült Államokkal.
Jelenleg minden tagállam saját pénzügyi- és kriptofelügyelettel működik, ami egyrészt lassítja a szabályozási struktúra egységesítését, másrészt növeli a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások költségeit. Az új javaslat szerint az ESMA nem csupán tanácsadó szerepet kapna, hanem döntési jogkört is, például bizonyos ügyekben kötelező érvényű határozatokat hozhatna.
A kriptoszektorban komoly fordulatot hozhat a javaslat, hiszen az uniós MiCA már 2024 decembere óta hatályban van, de a hatékony végrehajtása sokszor elakad a nemzeti felügyeletek közti eltérések miatt. Az ESMA felhatalmazása révén a szabályozás valóban egységes legyen, és a kriptovállalkozásoknak nem kellene minden országban külön engedélyt kérniük.
A javaslatot azonban már többen kritikákkal illették. A kisebb pénzügyi központok – mint Luxemburg vagy Málta – aggódnak amiatt, hogy az erősebb uniós hatóság a szabályozói verseny előnyeit semmissé teheti, és megnövelheti a megfelelési költségeiket.
Mire számíthatnak a kriptósok és az ipar?
Az új, egységes európai felügyeleti rendszer leginkább a kriptoszektor szereplőit érinti majd. A kriptotőzsdék és blokklánc-alapú pénzügyi szolgáltatások egyetlen uniós engedély birtokában működhetnének több tagállamban is, anélkül, hogy minden országban külön engedélyeztetniük kellene magukat. Ez nagy könnyebbséget jelenthet a kisebb vállalkozásoknak és startupoknak, amelyek így egyszerűbben és gyorsabban terjeszkedhetnek Európa-szerte.
Ugyanakkor az egységesítés nemcsak könnyítést, hanem szigorodást is hoz. A cégeknek a jövőben nem elég a saját országuk szabályainak megfelelniük: az uniós előírások is kötelezők lesznek. Ez magasabb megfelelési elvárásokat, több adminisztrációt és erősebb átláthatósági követelményeket jelent majd, különösen a kriptotőzsdék, letétkezelők és tokenkibocsátók esetében.
Aki kriptós vállalkozást működtet, annak most érdemes figyelni arra, milyen engedélyezési folyamatok várhatók, és mely országban milyen felügyeleti szabályok vannak érvényben. Az új rendszer célja elvileg a befektetők védelmének erősítése, de ezzel párhuzamosan a szolgáltatók terhei is nőhetnek.
Akik hosszú távon több országban szeretnének jelen lenni, jól járhatnak ezzel a változással. Az átállás azonban nem lesz zökkenőmentes – időbe telik, mire a nemzeti és az uniós szabályozás harmonizációja bekövetkezik, és valóban létrejön a „közös európai kriptofelügyelet”.
Összességében elmondható, hogy az európai szabályozás egyik legnagyobb mérföldkövét láthatjuk kibontakozni: ha valóban létrejön egy amerikai mintájú „EU-SEC”, az sok lehetőséget nyithat meg a kriptoágazatban, de egyben magasabb megfelelési küszöbhöz is vezethet. Azok a szereplők, akik idejekorán felkészülnek erre a változásra, komoly versenyelőnyre tehetnek szert.