Veszélyben az euró jövője? Az EU harca a dollárhoz kötött stabilcoinok ellen
Európában fokozódik az aggodalom amiatt, hogy a dollárhoz kötött stabilcoinok egyre nagyobb teret nyernek a digitális pénzügyi piacon. A döntéshozók attól tartanak, hogy ez alááshatja az euró szerepét és az Európai Központi Bank (ECB) monetáris eszköztárát. Válaszként a MiCA szabályozás és a digitális euró bevezetése egyre hangsúlyosabbá válik Európa stratégiájában.
Miért aggódik az EU a dollárhoz kötött stabilcoinok miatt?
Európában hatalmas növekedés tapasztalható a stabilcoinok használatában, de fontos tudni: ezek közül kb. 99,8 % még mindig amerikai dollárhoz kötődik . Ez azt jelenti, hogy a digitális pénzforgalom nagy része valójában az amerikai pénzügyi infrastruktúrán fut — ami hosszabb távon gyengítheti az euró pozícióját, és csökkentheti az Európai Központi Bank befolyását a monetáris politikában. A piaci szereplők ezt a jelenséget gyakran „digitális dollarizációnak” hívják.
A grafikon a stabilcoin tranzakciók regionális megoszlását mutatja 2020 júniusa és 2025 júniusa között. A legnagyobb részesedéssel Észak-Amerika (41,5%) és Európa (33,9%) rendelkezik, míg Ázsia (11,9%) és Délkelet-Ázsia (8,9%) kisebb, de növekvő szerepet tölt be. A diagram alsó részén az is látszik, hogyan csökkent Észak-Amerika dominanciája az évek során, miközben Európa és Ázsia fokozatosan erősödött. Forrás: CryptoRank
MiCA: az EU stratégiai válasza a stabilcoin-kihívásra
2024 decemberétől érvénybe lépett a Markets in Crypto-Assets (MiCA) szabályozási keret, amely átlátható és szigorú feltételeket állít a stabilcoin-kibocsátók elé. Az új előírások célja, hogy megerősítsék az európai pénzügyi szuverenitást és visszaszorítsák a dollárhoz kötött digitális eszközök túlzott elterjedését. A legfontosabb követelmények közé tartozik:
- legalább 30%-os euróalapú tőketartalék fenntartása;
- rendszeres, nyilvános jelentési kötelezettség a pénzügyi stabilitás érdekében;
- a MiCA szerint regisztrált és engedélyezett kibocsátók előnyben részesülnek az uniós piacon;
- a nem euróalapú stablecoinok terjesztése korlátozott marad.
A szabályozás célja nemcsak a pénzügyi rendszer védelme, hanem az is, hogy ösztönözze a megbízható, euróhoz kötött digitális fizetőeszközök fejlesztését az európai piacon.
Digitális euró: valódi ellensúly vagy csak jelképes lépés?
Az Európai Központi Bank szerint a digitális euró bevezetése elengedhetetlen, hogy megőrizhető legyen az euró szerepe a digitális pénzügyi térben. Mivel közvetlenül az ECB bocsátaná ki, a digitális euró egy biztonságos, euróalapú közpénzként szolgálna – ellentétben a privát stabilcoinokkal, amelyek mögött jellemzően dolláralapú tartalék áll.
Kapcsolódó tartalom: Már 70 partnerrel dolgozik az EKB a digitális euró bevezetésén – de egy fontos szereplő kimaradt
Azonban a megvalósítás körüli kérdések még mindig nyitottak. Elemzők felvetik, hogy a digitális euró mennyiben kínálna többet a már elérhető privát stabilcoinoknál, illetve vajon a központi kibocsátás ténye önmagában elég lesz-e a széles körű piaci elfogadottsághoz. Ráadásul a fejlesztés és bevezetés költségei is komoly mérlegelést igényelnek – főként akkor, ha az új eszköz funkcionálisan nem kínál jelentős előnyt a meglévő alternatívákhoz képest.
Piaci reakciók: indulnak az első euró-alapú stabilcoinok
Egyre több jel utal arra, hogy megkezdődött az euróhoz kötött digitális fizetőeszközök térnyerése. Németországban a pénzügyi felügyelet (BaFin) engedélyt adott az AllUnity nevű euró-stablecoin kibocsátására, amely mögött a Deutsche Bank vagyonkezelő cége, a DWS is ott áll. Ezzel párhuzamosan olyan tokenek is megjelentek a piacon, mint az EURC, amelyek kifejezetten az amerikai dollár dominanciáját hivatottak ellensúlyozni.
Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a kereslet megvan az euró-alapú alternatívákra, különösen a szabályozott pénzügyi környezetet preferáló szereplők részéről. Ugyanakkor több elemző is felhívja a figyelmet arra, hogy az európai szabályozási folyamat lassúsága és merevsége fékezheti az innovációt – különösen akkor, ha a szigorú feltételek ellehetetlenítik az új termékek gyors piaci bevezetését.
Hol húzódik a határ az innováció és a pénzügyi szuverenitás között?
Az Európai Unió célja kettős: miközben ösztönözni kívánja az euró-alapú digitális fizetési megoldások elterjedését, meg kívánja őrizni a pénzügyi rendszer stabilitását és az euró monetáris önállóságát. A digitális euró tervezésénél éppen ezért felmerült a használat korlátozása is, például mennyiségi limit bevezetésével annak érdekében, hogy ne induljon meg tömeges tőkekiáramlás a kereskedelmi bankokból.
A döntéshozók egyensúlyt keresnek a magánszektor és az állami szerepvállalás között. Egyes vélemények szerint a privát stabilérmék hozzájárulhatnak az innovációhoz és a versenyhez, míg mások szerint kizárólag egy központilag kibocsátott digitális euró tudja garantálni a monetáris irányítás megőrzését. A német Bundesbank például arra figyelmeztetett, hogy ha a különböző pénzügyi rendszerek túlzottan összefonódnak, az veszélyeztetheti az eurózóna stabilitását – különösen, ha a pénzmozgások már nem szabályozható keretek között zajlanak.