Európa fegyvervásárlási lázban ég: repülőgépek, rakéták, torpedók – mindenre van igény
Európa fegyverkezik. A keletről fújó háborús szelekre készülve a kontinens országai nem győznek vadászgépeket, fregattokat és harckocsikat vásárolni. Meg is látszik az eredménye: 2019 és 2023 között a fegyverimport 94%-kal nőtt az előző négy évhez képest.
A szerződéseket főleg az Egyesült Államokkal írták alá, amely a világ legnagyobb exportőre; a piaci részesedése így 42%-ra emelkedett. A Washingtonból érkező szállítmányok egyharmada NATO országokba irányult. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIRPI) által most közzétett jelentés nem hagy kétséget: a fegyverkezési verseny erősebb, mint valaha. Az elmúlt két évben például Európában sokkal nagyobb lett kereslet a légvédelmi rendszerek iránt, amelyet Oroszország Ukrajna elleni rakétahadjárata ösztönzött.
Moszkva az ukrajnai háború miatt 2023. február 24. óta 53%-kal csökkentette a fegyverexportot: a repülőgépek, drónok és rakéták most az Ukrajnában folyó különleges művelethez kellenek, és Oroszország már nem engedheti meg magának, hogy túl sok fegyvert küldjön külföldre. A piacra szánt kvótából azonban a fele Indiába és Kínába repül.
2019-ben – magyarázza a svéd intézet jelentése – az orosz export volumene még hasonló volt az előző húsz évéhez és 41 államnak értékesített. 2023-ra az értékesítések megfeleződtek, a kiszolgált országok száma pedig tizenkettőre csökkent.
Hszi Csin-ping, annak ellenére, hogy Oroszország szövetségese, csökkentette a vadászgépek és páncélozott járművek beszerzését a Kremltől, ahogy a más országokból érkező szállítmányait is megkurtította. Kína ugyanis inkább otthon szereti gyártani a fegyvereit a kétmilliós aktív állománya és 510 ezer tartalékosa számára. Összehasonlításképpen, a háború kitörésekor a moszkvai hadseregnek 1 millió 320 ezer embere és kétmillió tartalékosa volt.
Tavaly Oroszország, amely a legnagyobb nukleáris fegyverarzenállal rendelkezik, 86,4 milliárd dollárt különített el a védelmi kiadásokra a költségvetésében. Emellett drónokat szerzett be Iránból, valamint ballisztikus rakétákat Észak-Koreából barátjától, Kim Dzsong Untól. Irán, amely a világ fegyvereladásainak mindössze 0,2%-át kezeli, 276%-os exportnövekedést tapasztalt, amelynek háromnegyede Moszkvába történik. Teherán emellett az egyetlen, amely a hivatalos jelentések szerint a húszi lázadóknak is szállít, akik Jemenből rakétákat lőnek az Izraelbe tartó teherhajókra, hogy tiltakozzanak a gázai palesztinok meggyilkolása ellen.
A világ katonai kiadásai a SIRPI szerint 2023-ban elérték a 2,240 milliárd dollárt. Az amerikai szállítmányok 35%-a a Közel-Keletre repült: Szaúd-Arábiába, Katarba, Kuvaitba és Izraelbe. Emellett 28% a NATO európai tagállamaiba, 4,7% pedig Ukrajnába érkezett. A háborús szükségletek miatt Kijev néhány év alatt 6633%-kal növelte a fegyverimportját.
A SIRPI szakértői szerint, mivel Európa sok nagy értékű fegyvert rendelt– köztük közel 800 harci repülőgépet és harci helikoptert –, a fegyverimport valószínűleg továbbra is magas szinten marad a kontinensen. Az Európa országaiba érkező fegyverek 55%-a az USA-ból származik, 2018-ig ez az arány 35% volt. Az uniós országok a 61,5 milliárd eurót költöttek a fegyverkezésre, míg az EU-n kívüli államok felé irányuló export 38,5 milliárd euró volt.
