Európa nagy testvér üzemmódba kapcsol, Németország és Magyarország is beszáll
Az Európai Unió évek óta küzd a gyermekbántalmazással kapcsolatos online tartalmak felszámolásáért. A cél fontos és legitim. Ám a módszer, amelyet az EU legújabb javaslata, a köznyelvben csak Chat Control néven ismert szabálycsomag tartalmaz, olyan mélyreható változást hozhat a digitális kommunikációban, amely alapjaiban rengetheti meg a magánélethez való jogot, a titkosítást és az online szabadságot.
Miközben Németország nemrégiben váratlan fordulatot vett e kérdésben, Magyarország továbbra is a kontrollpárti tábort erősíti. A vita azonban nem csak technológiai vagy biztonsági kérdés. Sokkal inkább arról szól, hogy meddig mehet el egy demokratikus rendszer a megfigyelésben, és hogyan lehet egyensúlyt teremteni a biztonság és az alapvető szabadságjogok között.
Mi is az a Chat Control valójában?
Az Európai Bizottság által előterjesztett szabályozás célja, hogy az online kommunikációs szolgáltatók – úgy mint a WhatsApp, a Signal, a Telegram vagy akár az e-mail szolgáltatók – automatikusan átvizsgálják a felhasználók üzeneteit, hogy kiszűrjék a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos tartalmakat.
Ez nem csupán nyíltan küldött képekre vagy üzenetekre vonatkozna, hanem a titkosított kommunikációra is. A javaslat egyik legvitatottabb eleme a „client-side scanning”, azaz az üzenetek, képek és más fájlok még azelőtt szkennelésre kerülnének a felhasználó készülékén, hogy azok titkosítva eljutnának a címzetthez. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kommunikáció már a forrásnál ellenőrzésre kerül, még akkor is, ha formálisan titkosítottnak nevezik. A kritikusok szerint ez az end-to-end vagyis a végpontok közötti titkosítás végét jelentené Európában, hiszen az üzeneteket a rendszer még a titkosítás előtt kénytelen „felnyitni”, értelmezni és értékelni.
Németország meggondolta magát
A Chat Control vitában Németország kezdetben határozottan ellenezte a javaslatot. A berlini kormány hivatkozott a polgári szabadságjogokra, a digitális biztonság fontosságára, valamint arra, hogy a titkosítás gyengítése a bűnözők mellett a mindennapi állampolgárok adatbiztonságát is súlyosan veszélyeztetné.
Azonban 2025 őszére a német álláspont megváltozott. A kormány újabb javaslatokat kezdett fontolgatni, amelyek lehetővé tennék bizonyos típusú szkennelések bevezetését, például csak ismert, korábban azonosított tiltott tartalmak ellenőrzését. Bár ez látszólag enyhébb verzió, a digitális jogvédők szerint ez csak a valóság szépítése, a végkifejlet ugyanaz. Ha egyszer megtörik a titkosítás, onnantól kezdve bármilyen további bővítés technikailag könnyen megvalósítható.
Németország szerepe kulcsfontosságú, mert az EU Tanácsban az ő támogatásuk döntő lehet: ha Berlin engedékenyebb irányt vesz, az megnyithatja az utat a szabályozás elfogadása előtt.
Magyarország és a kontrollpárti tábor
Magyarország a kezdetektől fogva a javaslat támogató országai között szerepel. A magyar kormány az elmúlt években több alkalommal is nyíltan kiállt a központilag irányított digitális felügyeleti megoldások mellett, például az online platformok erőteljesebb ellenőrzésével, a médiatartalmak szabályozásával vagy a közösségi oldalak befolyásának csökkentésével.
A Chat Control támogatása illeszkedik ebbe a vonalba: Budapest részéről nem érkeztek olyan éles adatvédelmi aggályok, mint például Hollandiából, Svédországból vagy Finnországból. Magyarország számára a biztonsági és központi kontroll szempontok feltehetően erősebbek, mint az adatvédelmi megfontolások.
Ez a hozzáállás komoly kérdéseket vet fel arról, hogy milyen garanciák lesznek a rendszer visszaélések elleni védelmére. Ki felügyeli a szkennelési folyamatokat? Lesz-e átláthatóság a felhasználók számára? Hogyan kezelik a téves riasztásokat? Ezekre a kérdésekre eddig sem Magyarország, sem az EU nem adott kielégítő választ.
Technikai és jogi aggályok
A Chat Control bevezetése számos technikai és jogi problémát vet fel. Mint már fentebb is említettük, előfordulhatnak téves riasztások. A mesterséges intelligencián alapuló szkennelő rendszerek hibázhatnak. Ha egy ártatlan kép vagy üzenet „gyanúsnak” minősül, az akár jogi következményeket is vonhat maga után, ráadásul a felhasználók gyakran nem is értesülnek róla időben. Ezenfelül nőhet a visszaélések lehetősége is, hiszen ha egyszer létezik egy technológiai kapu, amely hozzáférést ad a privát üzenetekhez, az nemcsak a hatóságok, hanem a hackerek, az autoriter rezsimek vagy akár a vállalatok számára is célponttá válhat.
Nem utolsó szempont a jogbiztonság hiánya sem. Milyen jogalapon történik majd a szkennelés? Ki dönti el, mi minősül tiltott tartalomnak? Hogyan lehet fellebbezni egy téves riasztás ellen? Számos kérdés fogalmazódik meg az átlag állampolgárban, amikre eddig senki sem adott megnyugtató választ.
A biztonság nevében csorbulnak a jogaid
Nem ez lenne az első eset, amikor Európában a biztonság jelszava alatt korlátoznak alapvető jogokat. A 2000-es évek elején a terrorizmus elleni küzdelem jegyében hasonló megfigyelési intézkedéseket vezettek be, amelyek később túlterjeszkedtek eredeti céljaikon. A Chat Control is hasonló veszélyeket hordoz. Bár célja legitim, az eszközök könnyen más célokra is használhatók lehetnek a jövőben.
Ha a Chat Controlt végül elfogadják, minden Európában működő kommunikációs szolgáltatónak kötelező lesz beépíteni a szkennelő mechanizmusokat. Azok a szolgáltatók, amelyek ezt nem hajlandók megtenni, jogilag kiszorulhatnak a piacról. Ez különösen érzékenyen érintené az olyan adatvédelmet előtérbe helyező platformokat, mint a Signal vagy a Proton.
A kriptós közösségek számára is jelentős a tét, hiszen a privát kommunikáció a decentralizált ökoszisztémák egyik alapköve. Ha az EU áttöri a titkosítást, az precedenst teremthet más régiók számára is.
Ha a javaslat végül jogerőre lép, azzal az EU egy olyan korszakba léphet, ahol a titkosított kommunikáció már csak illúzió lesz. Ha viszont elutasítják vagy jelentősen módosítják, az megmentheti a digitális magánélet egyik utolsó bástyáját.