Érdemes-e az európai részvénypiacon befektetni?

Amikor a tőzsdére és a részvényekre terelődik a szó, akkor hajlamosak vagyunk az Egyesült Államokra és a Magnificient Seven cégcsoportra gondolni, hiszen az amerikai piac teszi ki a világ kétharmadát. Ennek ellenére a kontinentális Európában és Nagy Britanniában is számos olyan cég van, mely a világ élvonalába sorolható.

Az európai tőzsde fontos részét képezi a globális pénzügyi rendszernek, ugyanakkor a COVID-19 járvány és a demográfiai helyzet mellett számos tényező hátráltatja az egyébként alulértékeltnek titulált tőzsde növekedését. Vizsgáljuk meg, mi a helyzet az európai piacokon.

Az európai tőzsde bemutatása

A 2023 végén mért adatok alapján a globális tőzsde mérete nagyjából 120 000 milliárd dollár. Ennek nagyjából 10%-át teszi ki az európai tőzsde és 3%-át a brit tőzsde. Az európai részvények az utóbbi időben mind teljesítményben, mind népszerűségben elmaradtak a dübörgő amerikai részvénypiactól. A COVID-19 után tapasztalt infláció viszonylag magas kamatszinteket idézett elő, ami hátránnyal volt a részvények növekedésére. Az Európai Központi Bank kamatcsökkentési politikája ugyanakkor hátszelet adhat a szárnyaszegett európai értékpapírpiacnak.

Az európai részvénypiac az elmúlt 30 évben átlagosan 6,87%-os éves növekedést mutatott be, mely jelentősen elmarad az S&P 500 által mért 9,90%-os éves felértékelődéstől. Ennek köszönhetően a világ tíz legnagyobb cége között nem szerepel európai cég, a legnagyobb európai tőzsdén jegyzett vállalat a dán gyógyszeróriás, a Novo Nordisk. Ennek ellenére, ha az európai részvénypiacról beszélünk, akkor mindenképp meg kell említeni a hosszútávú stabilitást garantáló német iparóriásokat, mint a Siemens és a Volkswagen, a világszinten is legnagyobb francia luxusmárka-csoportját, az LVMH-t, a skandináv gyógyszeripari szereplőket, mint például a Novo Nordisk, az AstraZeneca vagy az Orion Corporation vagy a svájci óriáscégeket, mint a Nestlé, a Credit Suisse vagy a Roche – melyről a későbbiekben még lesz szó.

A fejlett országok mellett érdemes a fejlődő európai országok eszközeit is megemlíteni, mint például a román, a görög vagy lengyel eszközök. A 2023-ban szenzációs növekedést bemutató lengyel papírokat 2024-ben is közkedvelt eszközként emlegetik, mivel Lengyelország az elmúlt 10 évben az EU egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává vált. Az új lengyel kormánynak bevételszerzés érdekében pedig élnie kell az ország tőkevonzó képességével, melyre többek között az Intel is felfigyelt.

Az európai tőzsde előnyei, hátrányai

Annak ellenére, hogy Európa a világ egyik legfejlettebb térségeként van számontartva, pénzpiacának befolyása messze elmarad a politikai befolyásától. Éppen ezért, az alulárazott részvények vonzó alternatívát nyújthatnak az intézményi befektetők számára, akik hajlamosak tőkéjüket az olcsóbb eszközökbe átmozgatni. Az egy részvényre eső nyereség és a részvényárfolyam hányadosa is ezt támasztja alá, mivel az S&P 500-ban helyet foglaló cégek részvényárfolyama átlagosan 28-szoros P/E mutatóval rendelkeznek, míg az európai részvények esetében a P/E mutató értéke 13. Kína regenerálódása az éveken át tartó COVID-válságból szintén egy jó jel lehet az európai piac számára, mivel a legöregebb kontinens jelentős távol-keleti függést tanúsít az Egyesült Államokhoz képest.

Az európai piac azonban számos hátránnyal is rendelkezik az USA-hoz képest, mint például a gazdasági növekedés várttól való elmaradása az elmúlt évtizedben, a demográfiai kihívások, mint például az elöregedő társadalom és a csökkenő születésszám, a kitettség a világ minden más tájának például politikailag vagy az energiahordozók terén, a mezőgazdaságot sújtó, elhúzódó orosz-ukrán háború és a munkaerő-piaci törvények, melyek nem engedélyezik a részvényesi érték maximalizálását mindenáron.

Európa leginkább alulértékelt részvényei

Szubjektív, mi alapján nevezünk egy eszközt alulértékeltnek. A részvények esetében a fundamentális teljesítményből számolt fair value összehasonlítása az aktuális részvényárfolyammal ennek az egyik módja. Annak ellenére, hogy az európai tőzsde közel 15,5%-ot emelkedett, még mindig elmarad az amerikai átlagtól, ahol csak az S&P 500 közel 25%-ot emelkedett. A Morningstar összegyűjtötte azokat a részvényeket, melyek fundamentális teljesítményük alapján rendkívül alulértékelt részvényárfolyammal rendelkeznek, ezek a következők:

• Roche Holding AG: A svájci gyógyszeróriás a világ egyik legnagyobb európai gyógyszercége, ugyanakkor részvényárfolyama 2022 áprilisa óta közel 45%-ot vesztett értékéből. A költséghatékony, személyre szabott és biztonságos megoldásokról híres cég részvényárfolyama jelenleg 221,70 svájci frank úgy, hogy 2023-as beszámolói alapján, 7,1%-os éves veszteségük ellenére nagyjából 410-415 svájci frankos részvényárfolyamon kellene kereskedni.
• Elekta AB: A svéd globális sugárterápiás és sugársebészeti berendezéseket fejlesztő cég részvénye 2021 júliusa óta közel 40%-ot veszített értékéből. A Siemenssel a piac 95%-át uraló Elekta részvényárfolyama jelenleg 79,20 svéd korona, tavalyi eredményük 34,8%-os javulást ért el, ezek alapján pedig valahol 125-127 svéd korona közötti fair value állapítható meg.
• Adyen NV: A holland fintech vállalat részvénye a COVID-19 járvány kitörésekor valósággal felrobbant, 2020 áprilisától 2021 novemberéig 3,5-szeres növekedést ért el. Az akkor 2750 euró körüli részvény most csak 1219 eurót ér, tavalyi veszteségük pedig nem segít a helyzeten. Ennek ellenére a stabil pénzügyi helyzetben lévő, innovatív cég részvényének fair value-ja 1650-1660 euró körül mozog.