Fantom álláshirdetésekkel van tele az internet – sokszor nincs is betöltendő állás

A munkaadók olyan látszólag nyitott pozíciókat hirdetnek, amelyeket soha nem is terveztek betölteni.

A munkaerőpiac egyre szűkül, és egyre nehezebb állást találni. A nagy felmondási hullám után a munkavállalók sok esetben szinte válogathattak a nyitott pozíciók között. Mostanra azonban jelentősen csökkentek a munkavállalók esélyei a leépítések és költségvetési megszorítások miatt, a nyitott pozíciók pedig egyre ritkábbak.

Mégis úgy tűnik, hogy rengeteg a jelentkezőre váró betöltendő állás. Az olyan álláspiaci oldalakon, mint a LinkedIn és az Indeed továbbra is rengeteg nyitott pozíciót hirdetnek, és a munkavállalók aktívan pályáznak is ezekre. Ugyanakkor annak ellenére, hogy sok magasan képzett jelölt érkezik, számos vonzó álláshirdetés már hónapok óta fenn van a digitális platformokon, és egyre gyakrabban azzal szembesülhetünk, hogy a hirdetés már legalább 30 napja fenn van az oldalon.

Bár a hirdetések nagyrészt régiek, a munkakeresők jóhiszeműen azt feltételezik, hogy a cégek még mindig aktívan keresik a jelentkezőket az adott munkakörökre. Az igazság azonban ennél jóval bonyolultabb. Néhány ilyen hirdetést egyszerűen még nem eltávolítottak el, a pozíciókat viszont már betöltöttek – de néhányat soha nem is terveztek betölteni. Ezek a fantomhirdetések egyre gyakoribbak, és egyre nagyobb akadályokat gördítenek a munkakeresők elé.

Tehetség és kitettség

A fantomhirdetések már régóta részei az álláspiacnak. Az állásbörzék például köztudottan vonzzák az olyan vállalatokat, amelyek csak promóció gyanánt állítanak fel standokat, vagy anélkül szedik be az önéletrajzokat, hogy konkrét pozíciót kínálnának. A probléma pedig csak tovább súlyosbodott a digitális korszakban.

Annak ellenére, hogy egy-egy pozícióra sokan beadják jelentkezésüket, meglepő módon rengeteg esetben mégsem kerül sor felvételre. Egy amerikai munkaerőpiaci elemző cég, a Revelio Labs adatai szerint 2023-ban a felvételek aránya álláshirdetésenként 0,5 alá esett, ami azt jelenti, hogy a hirdetések több mint fele nem eredményezett foglalkoztatási viszonyt.

Egy New York-i üzleti hitelszolgáltató, a Clarify Capital 1000 toborzási menedzsert kérdezett meg, és arra az eredményre jutott, hogy a pozíciók nagyjából tízből hét esetben több mint 30 napig maradnak nyitva, 10%-uk pedig több mint fél éve nincs betöltve. A válaszadók fele arról számolt be, hogy álláshirdetéseiket azért hagyják meg határozatlan ideig, mert „mindig nyitottak az új emberekre”. Több mint egyharmaduk azért tartja aktívan a hirdetéseket, hogy jelentkezői adatbázist építsenek egy esetleges fluktuáció esetére – és nem azért, mert az adott munkakört sürgősen be kellene tölteni.

A közzétett álláshirdetések azonban többek puszta tehetségvákuumoknál: nem csupán felszippantják a jelentkezők önéletrajzait, hanem ezzel párhuzamosan a vállalat belső és külső megítélését hivatottak befolyásolni. A toborzási menedzserek több mint 40%-a azt nyilatkozta, hogy a meghirdetett állásokat nem próbálják aktívan betölteni, és azokkal csak a cég növekedésének látszatát próbálják kelteni. Hasonló arányban mondták azt is, hogy az álláshirdetések motiválják a munkatársakat, míg 34% azt mondta, hogy az állásokat azért hirdetik meg, hogy megnyugtassák a túlterhelt munkatársakat, akik esetleg további segítségre számítanak.

Geoffrey Scott, a Resume Genius önéletrajzírással foglalkozó cég senior tartalomkezelője és toborzási menedzsere szerint a fantom álláshirdetések mindenhol jelen vannak. „1,7 millió lehetséges fantom állást találtunk csak az USA-ban a LinkedInen” – mondja Scott. Az Egyesült Királyság egy karrier-tanácsadással foglalkozó vállalata, a StandOut CV pedig arra a következtetésre jutott, hogy 2023-ban a hirdetések több mint egyharmada fantom állás volt, amelyeket több mint 30 napja tettek közzé.

Az egész egy nagy időpocsékolás

A szakértők óvatosságra intenek, ugyanis nem minden fantomnak tűnő álláshirdetés az is valójában.

„Nem gondolom, hogy széles körben elterjedt gyakorlat lenne a cégek részéről, hogy olyan állásokat hirdessenek, amelyeket nem szándékoznak betölteni” – mondja Annette Garsteck amerikai karriertanácsadó. Ehelyett a toborzási erőforrások hiánya és az egyes munkakörökre jelentkezők hatalmas mennyisége lehet az oka annak, hogy a toborzás nem tud gyorsan haladni – ez lehet a magyarázata annak is, hogy a toborzók nem tudnak minden egyes jelentkezésre válaszolni.

A StandOut CV szerint 2023-ban a hirdetések több mint egyharmada fantomállás volt, amit úgy határoztak meg, hogy több mint 30 napja volt közzétéve. Mégis, akár fantomállásokról van szó, akár valódi hirdetésekről, az eredmény hasonló: az álláskeresők elcsüggednek és kiégnek.

„A fantomállások jelentős időpocsékolást jelentenek a munkakeresők számára” – mondja Scott. – „Egyetlen álláspályázat kitöltése több órát vehet igénybe, mivel egy komoly jelölt időt szán a cég megismerésére, önéletrajza és motivációs levele személyre szabására, majd az olyan akadályok átugrálásra, mint a minden valaha betöltött munkahely felsorolása és szűrőkérdések megválaszolása.”

A piac jellege miatt – és annak dacára, hogy ez mennyire megterhelő lehet – néhány jelölt továbbra is annyi pályázatot küld el, amennyit csak lehet, és kitartóan várja a választ. Más munkakeresőket viszont a fantomállások bősége a stratégiájuk megváltoztatására késztetett.

Itt van például az amerikai Samantha, aki senior grafikus tervezőként három hónapja keres állást. Elmondása szerint kezdetben széles hálót vetett ki, de a legtöbb cég válaszra sem méltatta. Mindez arra késztette, hogy megválogassa, hova adja be a jelentkezését: most inkább olyan szűkebb piaci réseket betöltő munkakörökre összpontosít, amelyek illeszkednek a profiljához, és valószínűleg összességében kevesebb jelentkezőt vonzanak.

Ugyanakkor még mindig bizonytalan abban, hogy mi a helyes megközelítés. „Nem tudom, hogy jobb-e vaktában lövöldözni azt remélve, hogy eltalálok egy célpontot” – mondja, – vagy érdemes inkább nyugton maradni és hetente egy-két célzott lövést leadni.”

A fantomállások lehetőséget nyújthatnak a munkaadóknak arra, hogy rövid távon erősítsék imázsukat és önéletrajzokat gyűjtsenek, ez az előny azonban nem tartható fenn hosszú távon. Ha egy potenciális alkalmazott kiábrándul egy adott cégből, ahonnan soha nem kapott visszajelzést, ez a későbbiekben elriaszthatja őt a vállalat jövőbeli lehetőségeitől is. A fantomhirdetéseket közzétevő cégek tehát végül éppen a saját kísérteteik áldozatává válhatnak.