Távoli gázmezők új aranya: kriptobányászat a többletgázból
Jakutföld, az orosz Távol-Kelet hatalmas és energiaforrásokban gazdag régiója, a gyémántbányászati szektor globális vezetőjével, az Alrosával közösen kriptovaluta bányászatot tervez. A Magyarországtól légvonalban is 6500 kilométerre fekvő régió kormánya azt tervezi, hogy a céggel közösen üzemeltetett gázkutaknál kriptobányászati telepeket hoz létre.
Az Ulugurskoye és Ergedzheyskoye gázmezőket az Ulugurneftegaz, a helyi energiavállalat, a Sakhatransneftegaz és az Alrosa közös vállalkozása üzemelteti és fejleszti. A Mirny városában bejegyzett Ulugurneftegaz 2018-ban jött létre gázkitermelő vállalkozásként, de az utóbbi időben már veszteségeket jelentett, számolt be róla több orosz hírportál is. A szankcionált Alrosa, amely a világ legnagyobb gyémántbányászati csoportja, a részvénytársaság 75%-át birtokolja, míg a fennmaradó 25% a Sakhatransneftegaz leányvállalatának, a Lensk-Gaznak a tulajdonában van.
Egyre több helyen akarják kriptobányászatra hasznosítani a nem exportálható energiakészleteket
A 4200 négyzetkilométer területű Ulugurskoye mező gázkészleteit 217,3 milliárd köbméterre becsülik, míg a kisebb Ergedzheyskoye mező 78,3 milliárd köbméter földgázt tartalmaz. A kormány eredeti terve az volt, hogy ezeket a tartalékokat a Gazprom által üzemeltetett „Power of Siberia” gázvezetékhez csatlakoztatva hasznosítják. De később úgy döntöttek, hogy a földgázt az Alrosa létesítményeinek ellátására használják fel a térségben. Most azt vizsgálják, hogy a két telepen kriptobányászatot lehetne-e végezni. Az RBC hírportál arról írt, hogy hasonló ötletek felmerültek már a Lensk-Gaz által üzemeltetett Otradninskoye gázmező esetében is. A távoli gázmezőkhez vezető gázvezetékek építése gazdaságilag nem kivitelezhető, de ezeken a területeken bányászati létesítményeket lehetne üzemeltetni. Ez különösen fontos azoknak a távoli területeknek, amelyek helyi energiaforrásokkal, például gázzal és szénnel rendelkeznek, de azokat nem tudják exportálni.
Az Orosz Föderáció 2024-ben legalizálta a Bitcoinhoz hasonló kriptovaluták bányászatát, azzal a céllal, hogy kihasználja bőséges energiaforrásait és a hardver hűtését elősegítő éghajlati adottságait. Azóta azonban a bányászat sok fejfájást okozott a hatóságoknak az alacsony áramdíjakkal a bányászokat vonzó területeken. Körülbelül egy tucat orosz régió már betiltotta ezt a tevékenységet, hivatkozva a növekvő energiahiányra. Innen jött a mostani ötlet is, mert már korábban több régióban javasolták a kormányok, hogy a kriptobányászati farmokat olyan helyekre költöztessék, ahol kevesebb a fogyasztó és több a többletenergia.
Evgeny Grabchak energiaügyi miniszterhelyettes májusban már arról beszélt, hogy a bányászokat felszólíthatják arra, hogy költözzenek Oroszország északi részébe, ahol kihasználhatják a kimerült olajmezők többletenergia-termelő kapacitásait. Mert sok olajmezőn a kitermelés során földgáz szabadul fel. Amikor az olajtermelés lecsökken, gyakran maradnak még kisebb gázáramok, amelyeket erőművekben lehet elégetni és árammá alakítani. Szintén idén májusban Aleksey Chekunkov, az orosz Távol-Kelet és Északi-sarkvidék Fejlesztési Minisztériumának vezetője azt javasolta, hogy a bányászati vállalatoknak ajánlják fel az európai piacok elvesztése miatt exportálásra nem kerülő üzemanyag egy részét. Augusztusban a Kemerovo Oblast hatóságai jelentették be, hogy bányászfarmok építését tervezik a szénbányák közelében, abban a reményben, hogy ezzel lassíthatják a régió fő iparágának hanyatlását.