A Fidesz elbukhat, ha nem érti: a Bitcoin már szavazóbázis is
A kriptó kevesebb mint két évtized alatt olyan hatást gyakorolt a gazdaságra és a gondolkodásra, amilyenhez más iparágaknak hosszú évtizedekre volt szükségük. Ami egykor internetes játékosok kísérlete volt, mára gazdaságpolitikai tényező lett – nemcsak pénzügyi, de társadalmi és politikai szempontból is. A Bitcoin és társai ma már nem csupán befektetési eszközök: újfajta szemléletet képviselnek a hatalomhoz, a közpénzekhez, a szabadsághoz – és nem utolsósorban a politikához való viszonyban is. A világ egyre több pontján kezdik felismerni, hogy ez a technológia nem csupán a pénz jövőjéről, hanem a politikai hatalommegosztás új lehetőségeiről is szól.
A digitális pénzre gyanakvással tekinteni ma már olyan, mintha az internetet akarnánk betiltani – késő.
Amerikában a kriptós közösség már nemcsak technológiai úttörő, hanem politikai tényező is lett. A 2024-es választási kampány során egyre világosabbá vált, hogy a Bitcoin-hívők, a decentralizáció hívei és a kriptós vállalatok nemcsak adományokkal, hanem véleményformálással is befolyásolni tudják az eseményeket. Donald Trump is felismerte ezt: kampánynyitó beszédét nem máshol, mint egy Bitcoin-konferencián tartotta, és több millió dolláros támogatást kapott a Coinbase-től, a Ripple-től és más szereplőktől.
A kriptó tehát nemcsak pénzügyi forradalom – politikai valóság is. És most elért hozzánk is.
Magyar pályakorrekció: szabályozás előre, látás hátra
Magyarországon a Fidesz eddigi hozzáállása a kriptovalutákhoz leginkább a félelem és az óvatosság kettősének jegyében zajlott. Bár 2021-ben kedvező adózási szabályokat vezettek be, ezzel látszólag nyitottak a szektor felé, a 2024-es új szabályozási környezet már inkább szigorítást, bizonytalanságot és visszalépést jelentett. A kormány nem kommunikál egyértelmű stratégiát a digitális eszközökkel kapcsolatban – ez pedig komoly kockázatot jelent egy olyan időszakban, amikor a világ vezető hatalmai épp az ellenkező irányba fordulnak: a kriptót nem ellenségként, hanem lehetőségként kezelik.
Miért baj ez a Fidesznek? Mert a magyar társadalomban – akár észrevétlenül is – megerősödött egy új réteg: a digitális pénzügyi tudatossággal rendelkező, gyakran fiatalabb, de egyre szélesebb körből érkező választók, akik figyelik a kripto híreket, követik a szabályozási trendeket, és akik már nemcsak befektetnek, hanem értik is, mit jelent a központosított hatalom alternatívája. Ők azok, akik a választási döntéseiknél már nem a megszokott sémákban gondolkodnak. És ha a kormányzat velük szemben, nem pedig mellettük kommunikál, könnyen lehet, hogy ez a réteg lesz az, amely a következő választáson mérleg nyelveként billentheti meg az erőviszonyokat.
Miért baj ez a magyaroknak? Mert a jelenlegi szabályozási hozzáállás nemcsak politikailag rövidlátó, hanem gazdaságilag is hátrányos. A kriptós világban világszinten folyik az innováció, a tőkeáramlás és a tudásmegosztás – Magyarország azonban fokozatosan kiszorul ebből a körforgásból. Azok a hazai fiatalok, akik itthon iskolázták ki magukat a kriptó világára, ma már gyakran külföldön keresnek lehetőséget, mert ott kiszámíthatóbb a környezet és nagyobb a megbecsülés.
De nemcsak a vállalkozók veszítik el a bizalmukat. Az átlagos kisbefektető, aki az infláció elől menekülve vásárolt Bitcoint, most azt tapasztalja, hogy a kormány ahelyett, hogy partnerként segítené őt eligazodni a digitális pénzügyek világában, inkább gyanakvással és korlátozásokkal válaszol. Ez bizalmatlanságot szül.
A kriptóhoz való negatív viszonyulás hosszú távon nemcsak a szektort fojthatja meg, hanem visszavetheti az ország digitális fejlődését is. Amíg más országok okos szabályozással és edukációval támogatják a lakosság pénzügyi tudatosságát, addig nálunk a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság az úr – ez pedig az egész ország jövőjére kihathat.
A választók nem feltétlenül a kriptó miatt fognak máshová szavazni – de ha a kormányzat rendre az emberek zsebében turkál, és nem érti meg, milyen értéket jelent a pénzügyi szabadság, akkor könnyen lehet, hogy ez a közösség egyre hangosabb lesz. És nem csak online.
Hogyan jutottunk el idáig?
A kérdés megválaszolásához talán segíthet egy aktuális példa – az Egyesült Államok esete, ahol a kriptó a politikai stratégia központi elemévé vált.
A kriptó a Fehér Ház küszöbén – Trump és a bitcoinos fordulat
2024 tavaszán valami megváltozott az amerikai kampánydinamikában. Donald Trump, akit korábban inkább a pénzügyi elit és a hagyományos üzleti világ képviselőjeként tartottak számon, hirtelen teljes vállszélességgel állt be a kriptós közösség mögé. Az üzenet világos volt: „A Biden-adminisztráció üldözi a kriptót, én viszont szabadságot és lehetőséget kínálok.”
De vajon honnan ered ez az éles váltás?
- Operation Choke Point 2.0 – A pénzügyi infrastruktúra megtagadása
A Biden-adminisztráció alatt az amerikai kormány gyakorlatilag hadjáratot indított a kriptós cégek ellen. Az „Operation Choke Point 2.0” néven elhíresült intézkedéssorozat célja az volt, hogy a banki szektoron keresztül korlátozzák a kriptovállalatokat. Bankok sorra zárták be a kriptós cégek számláit, vagy egyszerűen megtagadták a szolgáltatást – ezzel ellehetetlenítve működésüket az Egyesült Államokban. Amikor a hatalom elkezd a háttérből fojtogatni, a közösségek előbb széttagolódnak – aztán megerősödnek. Ezt most élte meg a kriptós világ.
- A SEC hadjárata – jogi perek és bizonytalanság
A Szövetségi Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) nem sokkal később frontális támadást indított a legnagyobb kriptós cégek ellen. A Coinbase, a Binance és a Ripple ellen indított perek célja hivatalosan a piac védelme volt, ám a gyakorlatban ezek a támadások komoly károkat okoztak a teljes ágazatnak. A bizonytalanság miatt befektetők milliói veszítették el bizalmukat, miközben innovatív projektek kényszerültek elhagyni az országot.
- Trump reakciója – politikai lehetőségből politikai tőke
Trump gyorsan felismerte a kriptós közösség csalódottságát – és politikai lehetőséget látott benne. Két héttel az ellene elkövetett merénylet után, 2024. július 27-én a rangos Bitcoin 2024 konferencián nyitotta meg kampányának új szakaszát. Az üzenet egyértelmű volt: vele biztonságban van a decentralizált pénzügyi rendszer. Nem kis bravúr ez egy olyan közegtől, amit a múltban leginkább Reddit-kommentekben élő álmodozóként írtak le.
Donald Trump a Nashville-ben megrendezett Bitcoin2024 konferencián július 27-én, két héttel az ellene elkövetett merényletkísérlet után. Forrás: The Intercept
Ezt nemcsak szavakkal, hanem pénzzel is alátámasztották: az amerikai kampánydonor-bejelentések szerint a Ripple közel 5 millió dollárt, a Coinbase, a Kraken és a Circle egyenként több mint 1 millió dollárt adományozott kampánytámogatásként, míg a Fairshake nevű kriptós politikai akcióbizottság összesen több mint 200 millió dolláros kerettel szállt be a 2024-es választási ciklusba. A kriptós szektor tehát nemcsak politikai szövetségest, de komoly pénzügyi befolyást is jelentett.
A jövő már itt van – csak a Fidesz nem néz oda
Magyarországon jelenleg hasonló fordulópont alakult ki – csak kevesebben vesznek róla tudomást. A 2024-ben életbe lépett új szabályozás, amely a korábbi 15%-os tőkenyereségadót részben eltörölve, de egyben szigorúbb szabályokat és ellenőrzéseket vezetett be, vegyes fogadtatásra talált a hazai kriptós közösségben. A korábbi évek biztató légköre után sokan érzik úgy: a kormány inkább elbizonytalanít, semmint bátorít.
Ez önmagában nem lenne végzetes hiba – ha nem lenne közben épp forradalmi változás világszerte. A kriptóhoz való hozzáállás már nemcsak gazdaságpolitikai, hanem politikai stratégiai kérdés is. Aki ma elutasítja vagy elhanyagolja, az könnyen elveszítheti a jövő választóit.
A Kriptotarca.hu és a WorldPopulationReview becslése szerint Magyarországon ma már kb. 150–200 ezer ember – a lakosság kb. 1,3 %–1,4 %-a – rendelkezik kriptovaluta-portfólióval, ami önmagában is politikailag releváns szavazóbázissá teszi őket.
Mert kik ők? Fiatalok, technológia iránt nyitottak, gyakran apák, férjek, akik egy idő után már nemcsak saját pénzügyi szabadságukért aggódnak, hanem családjuk jövőjéért is. Az asztal körül ülve elmondják, mit gondolnak az inflációról, a digitális pénzről – és talán azt is, hogy kire nem szavaznak legközelebb.
Egyre több családban van egy „kriptós”, aki nemcsak kereskedik, de olvas, értelmez, és magyaráz is. Ők lettek a jövő tudatos szavazói. És ha a hatalom nem hallja meg őket, akkor az urnáknál fogják hallatni a hangjukat.