Momentum-képviselő a Bitcoinról: Gelencsér Ferenc a 21 millió podcast vendége volt
Gelencsér Ferenc, a Momentum Mozgalom országgyűlési képviselője a „21 millió” podcast vendégeként részletesen beszélt a Bitcoin szerepéről a magyar és a globális politikában. Elemzésében kiemelte, hogy a Bitcoin valódi alternatívát jelenthet a központosított hatalommal szemben. A beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a politika jellemzően kerüli a kriptovaluták témáját, mivel azok a kontroll elvesztésével fenyegetnek. Ő azonban filozófiai és államelméleti alapon támogatja a Bitcoin elterjedését, amelyet hosszú távon elkerülhetetlennek is tart.
A podcast háttere és Gelencsér motivációja
Tótik Róbert, a podcast készítője szinte minden magyar politikai pártot meghívott egy Bitcoin-szabályozásról szóló beszélgetésre, ám végül csak a Momentum reagált nyitottan. Így Gelencsér Ferenc lett az első politikus, aki nyilvános podcastban vállalta fel a témát. Nemzetközi kapcsolatokkal és biztonságpolitikával foglalkozó szakértőként hangsúlyozta, hogy a Bitcoin elsősorban nem technológiai, hanem filozófiai kérdés. Szerinte a politika lemaradásban van a technológiai fejlődéshez képest – hasonlóan ahhoz, ahogy a ’90-es években sokan az internetet is ellenségesen kezelték. Amit nem értenek, vagy nem tudnak irányítani, azt inkább betiltanák.
A Momentumot azért választotta, mert egy fiatalos, szabadságközpontú közösségnek látja, amely nem ragadt bele a hagyományos politikai szerepekbe, és képes képviselni az európai, digitális generáció szemléletét.
A Bitcoin mint polgári lázadás és decentralizáció
Gelencsér szerint a Bitcoin az átlagember lázadása a központi hatalommal szemben, mivel megkérdőjelezi a fiat pénzek monopóliumát. Az inflációt rejtett adónak nevezte, amelyen keresztül az állam folyamatosan csökkenti a megtakarítások értékét, miközben teljes kontrollt gyakorol a pénzrendszer felett. A Bitcoint más kriptovalutákkal, például a Ripple-lel vagy az Ethereum-mal szemben azért tartja egyedülállónak, mert valóban decentralizált, senki sem képes tranzakciókat vagy tárcákat befagyasztani.
Hosszú távon, 50-100 éves időtávban elképzelhetőnek tartja, hogy a fiat pénzek eltűnnek, és a Bitcoin-alapú tranzakciók válnak megszokottá. Szerinte két lehetséges irány rajzolódik ki: vagy decentralizált, autonóm közösségek jönnek létre, vagy egy teljesen kontrollált, totalitárius állam, Orwell 1984-éhez vagy a Szép új világhoz hasonló formában.
Fiat pénz és Bitcoin: infláció, kiszámíthatóság
Véleménye szerint a jó pénzpolitika „unalmas”: minimális beavatkozással működik, szemben a jegybanki manipulációval, amely végső soron hiperinflációhoz vezethet. Magyarország uniós szinten is kiemelkedő inflációját ennek a politikának a következményeként értelmezte, ahol a pénzügyeket belpolitikai eszközként használják.
A Bitcoin előnye a korlátozott kínálatban rejlik, a 21 milliós felső határ védelmet nyújt az infláció ellen, hasonlóan az aranyhoz. Az arany árfolyamának emelkedését is figyelmeztető jelként értelmezte, amely gyakran gazdasági válságra vagy háborús helyzetre utal. A fiat pénz szerinte pusztán bizalmon alapul, míg a jegybanki pénzteremtés egyfajta droghoz hasonlítható. Rövid távon élénkít, hosszú távon viszont függőséget okoz, és elértékteleníti a megtakarításokat. Példaként említettették, hogy ami tíz éve még egy ingatlanhoz volt elég, ma legfeljebb egy használt autóra futja belőle.
Revolut-ügy és a magyar túlszabályozás
A Revolut magyarországi kriptoszolgáltatásainak leállítását, amely kizárólag Magyarországon történt meg, miközben az EU többi részén zavartalanul működik – a jogértelmezés kiszámíthatatlanságával magyarázta. 2026-tól ugyanis büntetőjogi kockázat merült volna fel, annak ellenére, hogy a Revolut rendelkezik MiCA-engedéllyel. Szerinte ez nem a fintech cég hibája, hanem a kormányé, amely egy versenyképtelen bankrendszert véd.
Példaként az OTP-t állította szembe a több mint 2,2 millió magyar Revolut-felhasználóval, miközben az állam nemzeti kézben tartási kvótákat erőltet, és oligarchikus érdekek érvényesülnek. A szabályozás célja szerinte egyértelműen a kontroll fenntartása, ha a lakosság megtakarításai Bitcoinba áramlanának, azok kiesnének az állami ellenőrzés és adóztatás alól, ami veszélyeztetné a túlköltekező állam finanszírozását.
MiCA, az EU és a magyar lemaradás
A MiCA szabályozás ugyan egységes keretet teremt, de Gelencsér szerint túlszabályozott. Különösen a startupokat sújtja a magas, akár milliós nagyságrendű licencköltség, ezáltal a nagy szereplőknek, mint a Kraken vagy a Bitpanda kedvez. Pozitívumként ugyanakkor elismerte, hogy kiszámíthatóbb környezetet teremt.
Magyarország azonban még a MiCA által hagyott mozgásteret sem használja ki, szemben például Lengyelországgal. Szerinte az EU egy „unalmas” pénzügyi rendszert épít, amely végső soron polgári ellenállást válthat ki, peer-to-peer megoldások felé terelve a felhasználókat. Eközben olyan országok, mint Csehország, Luxemburg vagy Svájc már Bitcoin-tartalékokat halmoznak fel.
Állami Bitcoin-stratégia és személyes tapasztalat
Gelencsér felidézte, hogy 2019-ben alpolgármesterként javasolta önkormányzati Bitcoin-vásárlás lehetőségét az infláció elleni védekezésként, amikor a Bitcoin ára még 9 000 dollár körül mozgott. A javaslatot akkor pénzügyi tudatlanságra hivatkozva elutasították. Ő azonban magánemberként vásárolt, mert meggyőződése, hogy 30-40 éven belül a fiat pénzek jelentős részben elveszíthetik értéküket.
Amerikai mintára állami Bitcoin-tartalék kialakítását javasolja, ahol a transzparens, nyilvános tárcák növelnék az elszámoltathatóságot, és versenyhelyzetet teremtenének az állam és a lakossági megtakarítások között. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Bitcoin egy kétélű fegyver. Állami használat esetén megjelenik a KYC és az ellenőrzés, míg a peer-to-peer tranzakciók kihívást jelentenek a felügyelet számára. A fiatal generáció szerinte efelé az adaptáció felé mozog, ami végül rákényszerítheti az államot is a szolgáltatások javítására az adókért cserébe.
Momentum és a jövőkép
A Momentum nyitott a Bitcoin-kérdésre, állítja Gelencsér, mert a decentralizált pénz valódi versenyhelyzetbe hozná az államot. Ez szerinte megakadályozhatná a háborús pénznyomtatást vagy a fedezet nélküli alapjövedelmet, amelyek inflációt gerjesztenek. Úgy véli, a politika alapvetően meggyőzésről szól, és a Bitcoin nélkülözhetetlen eszköz a decentralizációhoz.
Ebben a rendszerben az állam nem azonos a pénzzel, hanem versenyez érte, visszaadva az egyénnek a szabadság egy részét. A beszélgetés központi témája végig a kontroll kérdése volt, és Gelencsér szerint a Bitcoin pontosan azt adja vissza az embereknek, amit a politika az elmúlt évtizedekben elvett tőlük.