MiCA-hatás: Görög és magyar kriptoszektor a szabályozás árnyékában
A világ kriptoszabályozása két irányba tart: barátságos nyitás vagy szigorú kontroll. Van a kriptobarát megközelítés, amelyet az Egyesült Államok képvisel Donald Trump megválasztása óta, illetve a szigorító, mindent szabályozni akaró megközelítés, amelyet az Európai Unió és Magyarország is képvisel. Az EU egységes kriptopiaci szabályozást (MiCA) fogadott el, amelyet Magyarország 2025 júliusától be is vezetett.
Magyarország előírja a kriptószolgáltatók számára, hogy szerezzenek MiCA-engedélyt, és tartsák be a szigorított pénzmosás elleni szabályokat, beleértve a tárcaellenőrzést és a tranzakciók hitelesítését is. A szabályok megsértése akár büntetőjogi felelősségre vonáshoz is vezethet. A magyar szabályozás megjelenése sokakat váratlanul is ért, a Revolut például napokra befagyasztotta ügyfelei vagyonát, amíg nem tudta eldönteni, hogyan közelítse meg az előírt szigorú követelményeket.
Görögország is a szigorítás útjára lépett
Európa-szerte megmozdultak a szabályozók a MiCA hatályba lépése után. Most a görög hatóságok vezetnek be szigorúbb szabályozást a kriptoszektorban a felügyelet megerősítése és az európai szabályokhoz való igazodás érdekében. A lépés a pénzmosás és az adócsalás megelőzésére irányul, amellyel a hivatalos álláspont szerint Athén rendet és átláthatóságot akar teremteni a kriptoszektorban. A kriptotőzsdék és tárcaszolgáltatók szigorú engedélyezési eljárásnak lesznek kitéve. A kérelmezőknek teljes üzleti dokumentációt kell benyújtaniuk, közzé kell tenniük a vezetőség és a részvényesek adatait, és átfogó ellenőrzéseken kell átesniük, mielőtt működési engedélyt kapnának. A szabályoknak nem megfelelő platformok működését betiltják. A pénzügyi szabályozó hatóság szigorúan figyelemmel kíséri majd a kriptotranzakciókat, és jogosult lesz a gyanús kriptoeszközök befagyasztására és a kriptovaluták nyomonkövetésére. Ez utóbbi megvalósíthatósága azért kérdéses.
A hatóságok célja az illegális tőkeáramlás megakadályozása, valamint a befektetői bizalom erősítése a nagyobb átláthatóság révén. A kriptovalutákra vonatkozó adózási szabályok várhatóan ősszel lépnek életbe, a tőkenyereség adója magánbefektetők esetében 15%, vállalatok esetében pedig ennél magasabb lesz. Egyes kriptoszolgáltatásokra 24%-os áfa is vonatkozhat, de a végleges mértékeket a következő hónapokban jelentik be.
Ahelyett, hogy az innovációt és decentralizációt ösztönöznék, a görögök is a szigor útját választják. Így szinte biztos, hogy a kis startupok és független fejlesztők nem fognak tudni megfelelni a költséges engedélyezési követelményeknek, tehát a nagy szereplők fogják leuralni a piacot. A kriptovilág lényege a szabad kísérletezés – ezt veszélyezteti a túlzott szabályozás. Márpedig a DeFi, az NFT-k és a DAO-k is teljesen decentralizált környezetet jelentenek, a túlzott szabályozás pedig megölheti őket. Bár Athén a befektetői bizalom növelését hirdeti, a túlzott szigor visszaüthet. A túl sok és túl szigorú szabály a nagy cégeket a barátságosabb joghatóságok felé terelheti, mint Salvador vagy az Egyesült Államok.