Ha jót akarsz magadnak, ismerd meg a kriptók legnagyobb ellenségeit
Miközben a bitcoin szépen csendben felemészti a hagyományos pénzügyi rendszert, annak támogatói igyekeznek menteni a menthetetlent, s megállítani a kriptovaluta szektor terjeszkedését. Íme a monetáris politika két legbefolyásosabb intézménye, avagy a kriptovaluták ősellenségei.
A Nemzetközi Fizetések Bankját (BIS) gyakran nevezik a jegybankok fejedelmi központjának. A szervezet technikailag a legrégebbi pénzügyi intézmény, mely ma már 63 központi bankot tud ügyfelei között. Alapítása óta tevékenysége a jegybankok közötti együttműködés elősegítésére minimalizálódott, jelenleg azonban a legfontosabb feladata, hogy segítse a központi bankok digitális valutájának (CBDC) kifejlesztését.
A CBDC-k lényegében arra fókuszálnak, hogy a bankok uralkodjanak ügyfeleik pénzügyi tevékenységein, s abszolút kontrollt gyakoroljanak felettük. Nem meglepő tehát, hogy a BIS teljes mértékben ellenzi a kriptovaluták térhódítását – különösképpen azért, mivel ezen digitális eszközök teljesen aláássák azt, amire a központi bankok digitális valutái hivatottak. Tekintettel továbbá arra, hogy a BIS a pénzügyi rendszer legbefolyásosabb és legnagyobb hatalommal bíró szervezete, előszeretettel kihasználja privilégiumát, hogy nyomást gyakoroljon azon államokra, amelyek egyáltalán fontolóra veszik a rendszeréből való kilépést.
Ajánlások, melyek igazából kötelezettségek
A BIS pályafutását a Pénzügyi Akciócsoport (FATF) is hasonló módon támogatja. A FATF-et eredetileg a pénzmosás elleni küzdelem céljából alapították, mandátuma ugyanakkor ma már rendkívül széleskörű, és szinte mindenre kiterjed, ami szerinte negatív hatással lehet a globális pénzügyi rendszerre. Működésének módja, hogy “ajánlásokat” ad ki, amelyeket a tagországoknak be kell építeniük pénzügyi jogszabályaikba. Egyik ilyen “ajánlás” volt egyébként az a szabály, amely előírja az intézmények számára, hogy részletes információkat gyűjtsenek mindenkiről, aki 1000 dollárnál nagyobb összeget küld vagy fogad.
Ugyan az FATF csak “ajánlásokat” ad, ha egy ország nem tartja be tanácsait, rögvest fel is kerül a feketelistára, amely megnehezíti az adott állam globális üzleti tevékenységét. De mégis ki írja elő ezeket az ajánlásokat? Nos, arra egyelőre még nem derült fény, a döntések meghozatala ugyanis zárt ajtók mögött történik. Annyi biztos, hogy az amerikai pénzügyminisztériumnak is jócskán benne van a keze az FATF döntéseiben, ami nagyban magyarázza azt is, hogy az Egyesült Államok miért nem szerepel a feketelistán – holott a globális pénzmosás legalább 40%-a az USA partjainál zajlik.
Mindenesetre az FATF tisztviselői persze mentesülnek az adófizetés alól, képtelenség őket letartóztatni, és még bíróság elé sem állíthatják őket. Ami pedig a kriptovalutákat illeti, az FATF természetesen kivétel nélkül minden peer-to-peer tranzakciót be kíván tiltani, s igyekszik megakadályozni, hogy a szektor átvegye az irányítást. Nos, meglehet, hogy ezzel már egy ideje elkésett…
