Három képviselő vár választ a kriptoszabályozás homályos pontjaira – jövő héten lejár a határidő
Az új kriptoszabályozás becslések szerint mintegy 500 ezer magyar állampolgárt érint, miközben több képviselő szerint a jogkövetés gyakorlati feltételei nem egyértelműek. A Demokratikus Koalíció, a Mi Hazánk és a Momentum három külön írásbeli kérdésben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz: azt firtatják, hogyan lehet jogszerűen eljárni, ha a rendszer központi eleme – a „validáló szolgáltató” – csak korlátozottan elérhető, és a szabályok megsértése akár büntetőjogi következményekkel is járhat.
Varju László (DK): Verseny és jogbiztonság a validálás körül
Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselője 2026. január 12-én nyújtotta be K/13426 számú irományát, amelynek címe: „Biztosított-e a kriptoeszközök átváltásának jogszerű és folyamatos végrehajtása, valamint a tisztességes verseny a 2025. évi LXVII. törvény alkalmazásában, különös tekintettel a validáló szolgáltatókra vonatkozó problémák tükrében?” A beadvány szerint a szabályozás egy olyan, kifejezetten magyar sajátosságként megjelenő „validáló szolgáltató” intézményére épül, amelyet sem az uniós MiCA-rendelet, sem a nemzetközi kriptoszektor nem ismer.
A benyújtás egyik hangsúlyos pontja, hogy az SZTFH nyilvántartása alapján jelenleg egyetlen, rövid ideje alapított, korlátozott kapacitású szolgáltató rendelkezik engedéllyel, miközben több, uniós engedéllyel működő jelentős piaci szereplő elhagyta a magyar piacot.
A DK-s képviselő nyolc kérdést tett fel a miniszterelnöknek:
- „Tervezi-e a Kormány kormányrendelet kiadását a 2025. évi LXVII. törvény a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény módosításáról rendelkezéseinek végrehajtási moratóriumáról mindaddig, amíg legalább több validáló szolgáltató nem áll rendelkezésre a piacon, valamint amíg az SZTFH nem tesz közzé nyilvános, részletes és gyakorlati útmutatót a validálás pontos eljárásáról?”
- „Mikor tervezi az SZTFH közzétenni a „validáló szolgáltató” tevékenységének részletes, gyakorlati útmutatóját, amely egyértelmű eligazítást ad az állampolgárok és a piaci szereplők számára a jogszerű eljárásról?”
- „Tervez-e az SZTFH átmeneti, időközi iránymutatást kiadni arra vonatkozóan, hogy az állampolgárok és szolgáltatók miként kerülhetik el a Büntető Törvénykönyv szerinti felelősséget mindaddig, amíg a validáló szolgáltatók köre nem bővül, és a rendszer ténylegesen működőképessé nem válik?”
- „Milyen intézkedéseket tervez a Kormány annak érdekében, hogy a validáló szolgáltatók piacán több, megfelelő szakmai és technikai kapacitással rendelkező szereplő jelenjen meg, biztosítva ezzel a validálási folyamat folyamatosságát és üzembiztonságát például műszaki hiba, szolgáltatáskiesés vagy egyedi kapacitásprobléma esetén is, valamint ezzel együtt biztosítva a versenysemlegességet és az állampolgárok jogbiztonságát, többek között azzal is, hogy nemcsak a Fideszhez és a kormányhoz köthető szereplők, hanem semleges, szakmailag független szereplők is megjelenhessenek a piacon?”
- „Hogyan biztosítja a Kormány, hogy a „validáló szolgáltató” intézménye ne eredményezzen államilag létrehozott vagy fenntartott kvázi-monopóliumot egy olyan piacon, amely több százezer állampolgár alapvető vagyoni jogait érinti?”
- „Vizsgálta-e a Gazdasági Versenyhivatal, hogy az egyetlen engedélyezett validáló szolgáltatóra épülő rendszer nem sérti-e a tisztességes verseny követelményét, illetve nem eredményez-e erőfölénnyel való visszaélést?”
- „Milyen kapacitásvizsgálatot végzett az SZTFH annak megállapítására, hogy az engedélyezett validáló szolgáltató képes-e több százezer potenciális ügyfél egyidejű kiszolgálására?”
- „Vizsgálta-e a Kormány vagy az SZTFH, hogy a kriptotranzakciókhoz kapcsolódó, rendkívül érzékeny személyes és pénzügyi adatok egy kézben történő koncentrálása nem vet-e fel nemzetbiztonsági kockázatot?”
A kérdések válaszadási határideje: 2026. január 27.
Szabadi István (Mi Hazánk): Miért kriminalizálnak félmillió embert?
Szabadi István, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője 2026. január 13-án nyújtotta be K/13436 számú irományát „A kriptoeszközökre vonatkozó új szabályozással miért kriminalizálnak mintegy 500.000 magyar állampolgárt?” címmel. A beadvány szerint a szabályozás sürgős rendezést kíván, mert az érintetteknek „jelenleg nincs lehetőségük a törvénynek való megfelelésre”, miközben a törvény büntetőjogi következményeket kapcsol olyan tevékenységekhez, amelyek pontos tartalma nincs tisztázva.
A Mi Hazánk képviselője öt kérdést tett fel:
- „Tervezi-e a kormány a 2025. évi LXVII. törvény kriptoeszközökre vonatkozó rendelkezéseire rendeleti úton végrehajtási moratóriumot bevezetni, legalább addig, amíg több validáló szolgáltató nem áll rendelkezésre a piacon és amíg az SZTFH nyilvános gyakorlati útmutatót nem tesz közzé a validálás pontos eljárásáról?”
- „A kormány álláspontja szerint egy magánszemély jogszerűen átválthat-e kriptoeszközt fiat pénzre, amennyiben az átváltás időpontjában nem áll rendelkezésre elérhető, működő, validált szolgáltató? Ha nem, akkor az esetleges árfolyamveszteséget neki kell elszenvednie vagy potenciális bűnelkövető lesz, ha mégis a pénzét akarja kezelni?”
- „Készült-e hatásvizsgálat arra vonatkozóan, hogy a validátor kijelölésének elhúzódása hány magyar állampolgárt érinthetett potenciális jogbizonytalanságban?”
- „Mi indokolja, hogy egy MiCA-engedéllyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltató Magyarországon nem nyújthat szolgáltatást külön hazai validáció nélkül?”
- „Vizsgálta-e a kormány, hogy a törvény hatálybalépése milyen közvetlen pénzügyi veszteséget okozott a magyar felhasználóknak árfolyam- vagy kényszerértékesítés miatt?”
A kérdés válaszadási határideje: 2026. január 28.
Gelencsér Ferenc (Momentum): Mi a valóság a kriptovaluták ügyében?
Gelencsér Ferenc, a Momentum képviselője 2026. január 15-én nyújtotta be K/13444 számú irományát „Mi a valóság a kriptovaluták ügyében?” címmel. A beadvány szerint a 2025. évi LXVII. törvény új szabályozása sokakat érint, de az állampolgároknak „nincs lehetőségük a törvénynek való megfelelésre”, és a „validáló szolgáltató” fogalma a szöveg szerint nem ismert sem az uniós MiCA-rendeletben, sem a nemzetközi kriptoszektorban.
A Momentum képviselője egy kérdést tett fel a miniszterelnöknek:
- „Tervezi-e a Kormány kormányrendelet kiadását a 2025. évi LXVII. törvény kriptoeszközökre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtási moratóriumáról, amíg legalább több validáló szolgáltató nem áll rendelkezésre a piacon, és amíg az SZTFH nyilvános, gyakorlati útmutatót nem tesz közzé a validálás pontos eljárásáról?”
A kérdés válaszadási határideje: 2026. január 30.
Összegzés a benyújtott kérdések tekintetében:
A három írásbeli kérdés közös nevezője, hogy az ellenzéki képviselők szerint a kriptoeszközökre vonatkozó új magyar szabályozás úgy lépett életbe, hogy a jogkövetés mindennapi feltételei nem állnak stabilan a felhasználók rendelkezésére. Mindhárom beadvány kiemeli: a rendszer egyik kulcseleme a „validáló szolgáltató”, amelyet a szövegek szerint sem az uniós MiCA-rendelet, sem a nemzetközi kriptoszektor nem ismer, miközben az SZTFH nyilvántartásában jelenleg egyetlen ilyen szereplő található.
A kérdések lényegében arra keresik a választ, hogyan lehet jogszerűen kriptoeszközt átváltani és használni egy olyan környezetben, ahol a szabályozás büntetőjogi következményeket is kilátásba helyez, de a tevékenységek pontos tartalma és a megfelelés módja több ponton nincs kellően tisztázva. Varju László a versenysemlegesség, a kapacitás és az adatbiztonság oldaláról közelít, Szabadi István a jogbizonytalanságot és a felhasználókra háruló kockázatokat hangsúlyozza, Gelencsér Ferenc pedig végrehajtási moratóriumot vet fel addig, amíg több validáló szolgáltató és világos, nyilvános útmutató nem áll rendelkezésre.
A benyújtott kérdésekre adott válaszokból derülhet ki, hogy a szabályok betartásához szükséges feltételek mikor és milyen formában lesznek egyértelműen biztosítottak.
Ez még érdekelhet: A validációról egyelőre ismert információk