A Harvard Egyetem és a Levi Strauss a dolgozók munkakörülményeit figyelő blokklánc rendszert fejleszt

A Harvardi Egyetem, a farmergyártó Levi Strauss és a gazdasági szakértő szervezet New America blokklánc technológiai megoldásokat tesztel a dolgozók munkakörülményeinek javítása érdekében.

A New America csütörtökön jelentette be, hogy az U.S. Department of State 800 000 dollár támogatást adott egy pilot projektre, melynek célja, hogy blokkláncok segítségével kövesse a gyári dolgozók munkakörülményeit.

Az első fázis a második negyedévben indul, mely során névtelenül és biztonságosan fogják követni három mexikói Levi Strauss gyár 5000 dolgozójának munkakörülményeit. A projekt monitorozni fogja a dolgozókat mind a három gyárban, beleértve a munkahelyi körülményeiket és az egészségüket is.

A blokklánc rendszert az Ethereum blokklánc stúdió ConsenSys fogja fejleszteni, a dolgozók jólétének számítása pedig a Harvard T.H. Chan School of Public Health fenntarthatóságért és egészségügyi kezdeményezésekért felelős vállalkozása méri (Sustainability and Health Initiative for NetPositive Enterprise – SHINE).

A SHINE igazgatója, Dr. Eileen McNeely elmondta, a blokkláncok felhasználási területe a logisztikában a termékek nyomon követése körül kristályosodik ki, és szerinte a dolgozói körülmények követése egy “széles potenciállal rendelkező izgalmas innováció” lehet, mely hozzájárulhat a dolgozók jólétének javulásához.

Az Ethereum blokkláncát használó projekt transzparens környezetet teremt a dolgozóknak, hogy névtelenül és biztonságosan osszanak meg kritikus privát információkat, ezt már a ConsenSys alapító Joe Lubin nyilatkozta.

“Az a célunk, hogy kifejlesszünk, teszteljünk és skálázzunk egy olyan rendszert, amely segítségével a munkaadók és a fogyasztók tájékozott döntéseket hoznak egy gyárról, termékről és márkáról,” tette hozzá.

A résztvevők a pilotprogram második fázisának indulását 2020-ra tervezik.

A múlt héten az IBM is tett egy hasonló blokklánc-logisztikai bejelentést, ahol a Hyperledger Fabric platformját használva fogja az illegális tevékenységeket, mint például a nemesfémbányászat során használt kiskorú munkaerő, nyomon követni. Az egyik a kobalt termékútját követi (az etikus kobalt követésére a BMW is lépéseket tett) a Kongói Demokratikus Köztársaságon keresztül egy amerikai Ford gyárba, míg a másik a Mexikóban bányászott nemesfémek útját Mexikóból az USA-ig.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.