Hiába követelte Zelenszkij, a francia vállalatok Oroszországban maradnak

A nagy nyugati vállalatok sorban hagyják el Oroszországot az ukrajnai invázió miatt, Franciaország legnagyobb cégei viszont maradnak.

Azok az oroszok, akik sportcikkeket, élelmiszereket, szerszámokat és lakásfelszerelést akarnak vásárolni, megtalálják azokat a francia kiskereskedőknél, amelyek továbbra is működnek Oroszországban. A Société Générale SA francia bank helyi hitelezője bonyolítja az orosz ügyfelek tranzakcióit. A TotalEnergies SE energiaipari óriáscég hatalmas befektetésekbe kapaszkodik az orosz olaj- és gázmezőkön. A Renault SA autógyártó, amely 15%-ban a francia állam tulajdonában van, logisztikai erőfeszítéseket tesz, hogy újraindítsa összeszerelő sorait Oroszországban, ahol az ország legnagyobb autógyára van. A cég ügyeit jól ismerő személyek szerint a vállalat átszervezi oroszországi beszállítói láncát, hogy pótolja a szankciók miatt hiányzó alkatrészeket.

A francia cégek azt mondják, hogy a szankciós szabályokat betartva és az Emmanuel Macron elnök kormányának útmutatásaihoz igazodva próbálják folytatni üzleti tevékenységüket Oroszországban. Franciaország a legnagyobb külföldi cégek között kiemelkedő jelenléttel rendelkezik Oroszországban, gyökerei egészen a hidegháborúig visszanyúlnak. A francia vállalatok Oroszország legnagyobb külföldi munkaadói közé tartoznak, hiszen több mint 150 ezer munkahelyet biztosítanak.

Ráadásul ezen cégek egyik legfőbb piaca Oroszország, így különösen nehéz lenne mindenféle kapcsolatot felrúgni Putyin hazájával. Az Auchan és a Leroy Merlin kiskereskedők – mindkettő a francia Mulliez család tulajdonában van – országszerte kiterjedt, nagy alapterületű áruházak hálózatát építették ki, amelyek továbbra is viszonylag zavartalanul működnek.

“A Renault, az Auchan, a Leroy Merlin és másoknak fel kell hagyniuk Oroszország háborús gépezetének szponzorálásával” – követelte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a francia nemzetgyűléshez intézett videóbeszédében. “Az emberi életek fontosabbak a profitnál”.

Sokan távoztak, habár óriási érvágás

A Nyugat Oroszországgal szembeni átfogó szankciói miatt világszerte több milliárd dolláros kitettséggel küzdő cégek maradtak bizonytalanságban. Az Egyesült Államok és az Európai Unió összehangolt intézkedései február végén elvágták Oroszország pénzügyi rendszerének nagy részét a világ többi részétől, és számos importált áru áramlását elfojtották. Az orosz ügyészek egyes vállalatokat vagyonelkobzással figyelmeztettek, ha kivonulnak az országból.

Az Oroszországgal való üzleti kapcsolatok felfüggesztése, csökkentése vagy teljes megszakítása iparáganként változó. A BP PLC, a Shell PLC és az Exxon Mobil Corp. olaj- és gázipari óriáscégek mindegyike közölte, hogy az amerikai és brit kormány nyomására kivonul az országból. A bankok, köztük a Citigroup, az egyik legnagyobb külföldi hitelező Oroszországban, és a német Deutsche Bank AG közölték, hogy szintén beszüntetik oroszországi tevékenységüket. A Kraft Heinz Co. és az Unilever felfüggesztette az Oroszországba irányuló és onnan származó termékek exportját és importját.

Bizonyos megállapodásokat nem lehet felrúgni máról holnapra

A francia olaj- és gázipari óriáscégek, élelmiszeripari vállalatok és kiskereskedelmi vállalatok azonban nem jelentettek be hasonló intézkedéseket. Néhányan például leállították az új oroszországi befektetéseket vagy a reklámokat, de a tevékenységüket nem szüntették be.

Emmanuel Quidet, a Francia-Orosz Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a francia cégek sok más nyugati vállalathoz hasonlóan nyitva tartják lehetőségeiket. Nyugat-szerte a vállalkozások azt mondták, hogy azért maradnak Oroszországban, mert a közös vállalat vagy a franchise-megállapodások megkötik a kezüket. A világ néhány háztartási cikk gyártója megfogadta, hogy a legszükségesebbeken kívül nem árulnak több terméket Oroszországban.

“Ma a külföldi vállalatok, legyenek azok amerikaiak, franciák, németek vagy máshová valók, még mindig jelen vannak Oroszországban” – mondta Quidet.

Néhány francia vállalat más ágazatokban, amelyek kevésbé vannak kitéve Oroszországnak, csatlakozott nyugati versenytársaihoz, és felfüggesztette vagy megszakította kapcsolatait. A Publicis SA reklámipari óriáscég lemondott oroszországi ügynökségeinek tulajdonjogáról. Franciaország legnagyobb bankja, a BNP Paribas, amely nem rendelkezik lakossági banki tevékenységgel Oroszországban, közölte ottani vállalati ügyfeleivel, hogy március vége után nem fogja feldolgozni tranzakcióikat.

A Louis Vuitton, a Chanel és a Hermès márkák mögött álló luxusipari óriáscégek ideiglenesen bezárták oroszországi üzleteiket, mielőtt az Európai Unió további szankciókat fogadott el, amelyek között szerepel a luxuscikkek Oroszországba irányuló exportjának moratóriuma is.

Három francia vállalat – az Auchan, a Leroy Merlin és a Renault – a Forbes által készített rangsor szerint azon féltucat külföldi vállalat között volt, amelyek 2020-ban a legnagyobb bevételt érték el Oroszországban. A három vállalkozás együttesen közel 9 milliárd dollárt keresett.

Az Auchan szóvivője elmondta, hogy oroszországi termékeinek 95%-át belföldön állítják elő.

“A mi feladatunk az, hogy élelmiszert biztosítsunk a lakosságnak, amely nem felelős ezért a háborúért. Jelen lenni Oroszországban – ez nem politikai álláspont, csak a munkánkat végezzük” – tette hozzá.

Macron keze is benne lehet

A szankciók február végi bevezetésekor úgy tűnt, hogy a francia vállalkozások más nyugati cégekhez hasonlóan politikai nyomás alá kerültek. Március 1-jén Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter az egyik rádiónak azt mondta, hogy a szankciók a Nyugat “Oroszország elleni teljes körű gazdasági és pénzügyi háborújának” részei.

Órákkal később Le Maire azt nyilatkozta, hogy a “háború” szó használata nem volt helyénvaló.

Március 4-én Macron az Élysée-palotában zártkörű megbeszélést hívott össze más vállalatok, köztük a Société Générale, az Auchan és a Danone SA élelmiszeripari óriáscég vezetőivel.

A francia elnök, aki az EU soros elnökségét tölti be, segített konszenzust teremteni az egész blokkban a szankciók érvényesítésére. Emellett ő lett a Nyugat legfőbb tárgyalópartnere Putyinnal. A két férfi a háborút megelőzően együtt vacsorázott a Kremlben, és a háború kitörése után is többször beszéltek már telefonon. Többen azt sejtik, hogy ezen beszélgetések során egyezett meg a két államférfi a francia cégek maradásával kapcsolatban.

Macron egyébként a fentebb említett zárkörű megbeszélésen azt mondta, hogy Franciaország nem áll háborúban Oroszországgal vagy az orosz néppel. A vállalatokon múlik, hogy felmérjék kilátásaikat és döntsenek az országgal való jövőbeli kapcsolataikról a feszültség idején. Az egyik üzleti vezető úgy távozott az Élysée-palotából, hogy az ukrajnai háború az Oroszországhoz fűződő nyugati kereskedelmi kapcsolatokban egy zárójelet jelent, nem pedig egy elszakadást.

A cégeknek sem egyszerű

A TotalEnergies már tervezte, hogy leállítja az új oroszországi beruházásokat, de az ügyet ismerő személyek szerint a cégnek jogilag kötelessége teljesíteni az orosz partnerekkel kötött szerződéseit, amíg a nyugati szankciók nem korlátozzák ezt a tevékenységet. Az EU elzárkózott attól, hogy átfogó szankciókat vezessen be az olaj- és gáziparral szemben, hiszen Európa nagyban függ az orosz gáztól és olajtól.

Az ügyet ismerő személyek szerint a Renault biztosítékot kapott a francia kormánytól, hogy nem gyakorolnak nyomást a cégre az Oroszországból való kilépés érdekében. A vállalat vészhelyzeti terveket készített, amelyekben szerepel az orosz Lada márkát gyártó AutoVAZ eladása. A Renault először 2007-ben vásárolt részesedést a vállalatban, és dollármilliárdokat ölt az oroszországi üzletágba.

A Société Générale, az egyik első külföldi bank, amely a Szovjetunió összeomlása után teljes körű banki engedélyt kapott Oroszországban. A múltban mindig is kitartott az ország mellett, beleértve Oroszország 1998-as pénzügyi összeomlását is.

Most a párizsi székhelyű hitelintézet kezelte az orosz kitettséget, amely a tavalyi év végén 18,6 milliárd eurót tett ki. Ennek a kitettségnek egy része az orosz bányászati és energiaágazat külföldi tranzakcióinak finanszírozásából származott. Legnagyobb része azonban abból, hogy a bank tulajdonosa a Rosbanknak, Oroszország legnagyobb külföldi tulajdonú hitelezőjének, amelynek mintegy 13 000 alkalmazottja és ötmillió ügyfele van.

A Morgan Stanley múlt heti konferenciáján Frédéric Oudéa, a Société Générale vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy a Rosbanknak elegendő tőkéje és likviditása van ahhoz, hogy finanszírozza magát. Elmondta, hogy a bank vezetése Párizstól független.

A Société Générale “hajlandó fenntartani és megőrizni ezt a kapacitást”.

A TotalEnergies feje szerint ez már demogógia

A TotalEnergies szerint a szankciók és a külföldi befektetésekre vonatkozó orosz törvények kombinációja iszonyú környezetet teremtett. A vállalat 10%-os részesedéssel rendelkezik a 21 milliárd dolláros Arctic 2 projektben és 20%-os részesedéssel a 27 milliárd dolláros Jamal LNG projektben a Kara-tenger mentén. Emellett 19%-os részesedéssel az OAO Novatek nevű magántulajdonban lévő gázipari vállalatban is, amelyet Putyin egyik közeli munkatársa vezet.

“A befektetésekből való kilépés azt jelentené, hogy 13 milliárd dollárt adnánk az oroszoknak a semmiért” – jelentette ki Pouyanné egy szerdai rádióinterjúban, hozzátéve: “Azt akarják, hogy lemondjak oroszországi befektetéseimről, hogy a szankciókkal sújtott oroszokat gazdagítsam?… Ez demagógia.”

A Renault esetében a szankciók miatt megszűntek a félvezetők és más elektronikai alkatrészek külföldi szállítása Oroszországba, ami arra kényszerítette a vállalatot, hogy ideiglenesen leállítsa Oroszország egyik legnagyobb autógyárát, egy több mint 30 ezer embert foglalkoztató, kiterjedt létesítményt. Az üzemben a Lada márka járműveit gyártják, amely a szovjet önállóság szimbóluma.

A Renault szabadságra küldte a szerelősorokon dolgozó munkásait, és kifizette havi jövedelmük egy részét. A pótalkatrészgyártásban és -forgalmazásban, valamint az ügyfélszolgálaton dolgozó alkalmazottakat megtartotta.

“Az érvelés a következő: Sok mindent megtettünk. Sokat fektettünk be. És felelősek vagyunk az alkalmazottakért” – mondta a Renault. “Nem vagyunk az orosz emberek ellen. Ez eléggé pragmatikus.”

A Renault egyébként fontolóra vette, hogy mentességet kér Brüsszeltől az elektronikai cikkek beszerzésére, amelyek jelenleg az uniós szankciók értelmében tiltottak. A vállalat azzal érvelne, hogy az alkatrészeket nem katonai célokra használják fel. Hétfőn a Renault-nak sikerült három napra újraindítani a termelést egy moszkvai üzemben, ugyanakkor a vállalat óriási veszteségekkel számol.