Hogyan segíthet a technológia megelőzni a következő világjárványt?

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Vajon, hogyan lehetséges az, amikor fantasztikus technológiai eszközök garmadája vesz körül minket (mesterséges intelligencia, blokklánc technológia, különféle okos alkalmazások), hogy látszólag mégsem képesek a kormányok a legnagyobb hatékonysággal kezelni a helyzetet – több, mint egy éve? 

A technológia lehetővé teszi számunkra, hogy több adatot gyűjtsünk, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy közelebb is visz az igazsághoz. Az algoritmusok, amelyek óriási mennyiségű adatot elemeznek potenciálisan torzíthatják a látottakat, megalapozhatják az egyenlőtlenséget, sőt “alternatív tényekkel” téveszthetnek meg bennünket. 

A világjárvány első szakaszában a megbízható adatok hiánya volt az egyik állandó probléma. És nemcsak a torzítások és rémhírek miatt, hanem a különböző hangok és adatforrások túltengése miatt is. A kormányok, szervezetek és a társadalom egésze számára az egyik legnagyobb szükséglet volt egy megbízható és robusztus, közös szabványokon alapuló információátviteli rendszer megléte. 

A blokklánc technológia megoldást nyújthatott volna erre. Az adatok megmásíthatatlan és transzparens tárolása már félsiker lehett volna a további stratégia kidolgozásában.

Hogyan is mondják?

A jog nem tudása, nem mentesít a felelősség alól.

Jelen esetben jogosan fogalmazhatunk meg kritikát, azok felé, akik az egyén felelősségét hangsúlyozták a vírus megfékezésében, és személyiségi jogaink megtépázását legitimnek beállítva vitték véghez ámokfutásukat, a vírus megállítása nevében:

A technológia nem ismerete, nem mentesít a felelősség alól.

Néhány kivételtől eltekintve a kollektív szolidaritás volt az egyik hajtóerő a válság során. Az első pillanattól kezdve vállalatok és magánszemélyek nagylelkű adományokat tettek, hogy szembenézzenek a kihívással. A veszélyeztetett ellátási láncokkal és az egészségügyi dolgozók sürgető szükségleteivel összefüggésben a blokklánc új és értékes megoldásokat kínálhat. Az olyan platformok, mint például a kínai Shanzong, nyomon követik az adományok eredetét, és minden lépést garantálnak, amíg azok eljutnak a címzettekhez.  

A gyógyászati technológia nagy szerepet játszik a következő világjárvány megelőzésében, és még a mostani járvány leküzdésében is segíthet.

A valóságban az elmúlt 20 évben rendszeresen előfordultak világjárványok (2002-03-ban a SARS-járvány, 2006-07-ben a H5N1 madárinfluenza-járvány, 2009-ben a H1N1 sertésinfluenza-járvány, 2012-15-ben a MERS-vírus), és vezető egészségügyi szakértők szerint a közeljövőben továbbiakra számíthatunk.

Az irónia ebben az, hogy a mai technológia megkönnyítheti a lokális járványok világméretű világjárvánnyá válását. A modern légi közlekedés, amely a betegség hordozóit órák alatt egyik kontinensről a másikra repítette, elkerülhetetlenné tette a COVID-19 gyors terjedését. Az első védelmi vonalnak – a szeparálásnak – valójában esélye sem volt.

De mi a helyzet a modern technológia előnyeivel a COVID-19 elleni küzdelemben, nevezetesen a modern egészségügyi hardverekkel és szoftverekkel? Hol volt a gyógyászati technológia a járvány elleni küzdelemben?

Mint kiderült, a járványok elleni küzdelem eszközei az orrunk előtt vannak. A jövőbeni fertőző kórokozók terjedésének megakadályozását, sőt, a mostani járvány leküzdését segítő gyógyászati technológia már most is létezik. 

Az alábbi négy technológia mindegyike rendelkezik az összes alapvető képességgel ahhoz, hogy szembe szálljunk az ellenséggel, és ha nem is legyőzzük, de komolyan csökkentsük a károkat.

Big Data

Az adatelemzéseket a különböző egészségügyi felügyeleti szervek, az Egészségügyi Világszervezet és más ügynökségek már használják a COVID-19-es esetek nyomon követésére.

A Google által szolgáltatott adatokkal például modellezni lehet a vírus terjedését. De hogy jön ide a Google, kérdezhetnénk? Nos a Google előbb jut releváns adatokhoz a lehetséges járványkitörésekről, mint bárki más.

Gondoljunk csak bele. Amikor emberek egy csoportja egy adott helyen nagy számban keresi az influenza tüneteivel kapcsolatos információkat, az valós idejű jelzés arra, hogy egy adott lokáció a járvány kitörésének küszöbén állhat. Ez a tömeges adatszolgáltatás ereje.

Jelenleg azonban ezek az adatok szigorúan a kormányok és intézmények hatáskörébe tartoznak. Mi lenne, ha demokratizálnánk az adatokat, és lehetővé tennénk, hogy mindenki részesüljön a prediktív analitikából?

A Google internetes keresőiparban meglévő, szinte világméretű monopóliuma azt jelenti, hogy bárki, akinek van laptopja és vezeték nélküli internetkapcsolata, létrehozhatna egy, a környékére vagy akár a háztömbjére jellemző Google-keresést.

Mi lenne ha ezek az adatok nyilvánosak lennének és így a hatékonyabb megelőzés érdekében, mi magunk is láthatnánk, hogy mely területeket jobb elkerülni? Szóval valós adatokat kapnánk, hogy megalapozott döntéseket hozhassunk.

Távgyógyászat

A világjárvány megjelenésével a kórházak bezárták a látogatók előtt az ajtókat. Ez teljesen logikus, hiszen nemcsak a bent lévőket kell megvédeniük a külső kórokozóktól, hanem azokat is, akik esetleg belépnek. (Végül is a kórházak lényegében beteg emberekkel teli épületek, amelyekben a levegő ugyanezen a rendszeren keresztül kering).

De mi van akkor, ha egy betegnek mondjuk szakorvosra van szüksége?

Ez az a pont, ahol a távgyógyászat lehetővé teszi, hogy valaki “jelen legyen” anélkül, hogy ténylegesen ott lenne.

A szakorvos egy monitoron keresztül távolról kapcsolatba léphet a beteggel és a többi orvossal a beteg saját szobájában. A szakorvos – aki szó szerint akár több ezer kilométerre is lehet – értelmezheti az ágy melletti adatokat. Speciális hardver és szoftver biztosítja, hogy a beteg elektronikus orvosi nyilvántartása mindenkor védve legyen, valamint biztosítja az orvosi diagnosztikához szükséges hatalmas képfájlok és nagy adathalmazok mozgatásához szükséges sávszélességet.

Okostelefonok

Az “okostelefon” kifejezés a legnagyobb tévhit az “életbiztosítás” óta.

A kézi készülék egy nagy teljesítményű nagyszámítógép miniatűr változata, amely történetesen telefonhívásokat és szöveges üzeneteket is kezdeményez és fogad. Ez egyben egy potenciálisan nagy teljesítményű diagnosztikai eszköz is.

Mi lenne, ha ahelyett, hogy megvárnánk, amíg egy kórház megállapítja, hogy esetleg COVID-19 tüneteink vannak-e, az okostelefonunkat használhatnánk öndiagnózisra? Jelenleg léteznek olyan alkalmazások, amelyek képesek meghatározni a testhőmérsékletünket, a légzési sebességet és a tüdő térfogatát – ezek mind a vírus diagnosztizálásához használt kulcsfontosságú biometrikus adatok. Ha a leolvasott értékek a fertőzés valószínűségét jeleznék, ezek az adatok azonnal a legközelebbi ellátóhelyre irányítanának bennünket. Ezzel (is) csökkentve az egészségügyi intézmények túlterheltségét.

Az öndiagnosztizált adatok központi adatbázisba vagy akár egy blokkláncra történő elküldésével az ápolókat figyelmeztetni lehetne arra, hogy mely betegek szorulnak azonnali ellátásra vagy elkülönítésre.

MI (Mesterséges Intelligencia) robotok

A “Fertőzés” című filmben John Hawkes egy gondnokot alakít, aki azokat a kórházi szobákat takarítja, ahol a betegek fertőződtek meg a járványban. Míg az orvosok és az ápolók védőfelszerelést viselnek, az ő karaktere védtelenül végzi a dolgát.

Ez tiszta hollywoodi fikció. A világjárvány idején a létesítmények takarításával megbízott személyek számára a veszély rendkívül nagy és ijesztően valós.

De mi lenne, ha az embereknek egyáltalán nem kellene részt venniük ebben a folyamatban? A COVID-19 frontvonalában lévő kórházakba robotokat telepítenének, amelyek ultraibolya fényt használnak a fertőtlenítéshez.

Az UV-fény előnye a fertőtlenítőkhöz hasonló folyékony vegyületekkel szemben az, hogy az UV nemcsak a kemény felületeket, hanem magát a levegőt is képes tisztítani.

Koreában egy olyan technológiával kísérleteznek, amelyben egy 80 drónból álló flotta, tökéletes összhangban dolgozik, és UV-fénnyel fertőtlenít helyszíneket, például egy stadiont.

Nem lehetne a közpénzt esetleg ilyenekre költeni? Stadion már van bőven.

A Szerzőről

Stier Kata vagyok, jogász, digitális alkotó, blogger. A technológia szerelmese. Három évvel ezelőtt a munkám révén kezdtem el foglalkozni kriptovalutákkal és a blokklánc technológiával. 2020 nyara óta vezetem blogomat kifejezetten nőknek, hogy közelebb hozzam a Negyedik Ipari Forradalom vívmányait. Mesterséges intellingencia, a ‘dolgok internete’, jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák egy hétköznapi negyvenes nő szemével.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Kata Stier (@blockchainter)

Stier Kata és a Blockchainter további elérhetőségei:

Facebook: https://www.facebook.com/blockchainter
Pinterest: https://www.pinterest.com/blockchainter
LinkedIn: https://mt.linkedin.com/in/kata-stier-1702a498

Kövess minket Facebook, Instagram és Twitter oldalainkon, hogy mindenről percre pontosan értesülj.😉

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.