Hogyan választják ki a bitcoin bányászok a blokkokba kerülő tranzakciókat?

Bár alapvetően automatikus folyamatról beszélhetünk, amit a bányász programok elvégeznek, érdemes megismerkedni az algoritmussal, ami a bitcoin hálózat tranzakcióinak validálásáért felel.

A bitcoin bányászat célja, hogy a decentralizált hálózaton átfolyó tranzakciókat ellenőrizze. Azaz, hogy ha bitcoint küldünk egyik tárcából a másikba, akkor azt nyugodtan megtehessük anélkül, hogy azon kellene aggódnunk, valóban célba ér-e a kriptopénzünk. Naponta több százezer bitcoin tranzakció halad át a hálózaton, így joggal merül fel a kérdés, hogy egy bányász, hogyan választja ki, hogy melyik legyen a soron következő tranzakció, amit ellenőrizni kell.

Bitcoin mempool

A mempool az az adatbázis, ahol az összes függőben lévő tranzakció várakozik, mielőtt az ellenőrzés után a blokkláncra felkerülne. Bár a mempool kevés figyelmet kap, ez az egyik legfontosabb építőkockája a bitcoin hálózat biztonságos és pontos működésének, korábbi cikkünkből minden fontosat megtudhatsz róla.

A bányászok a mempoolból összesen legfeljebb 5 tranzakciót választhatnak ki.

Itt találtok egy mempool grafikont: Graphs – mempool – Bitcoin Explorer

Mempool grafikon tranzakció méret alapján csoportosítva
Mempool grafikon tranzakció méret alapján csoportosítva | Forrás: mempool.space

Tranzakciós díj és méret

A bányászok teljesen szabadon dönthetnek arról, hogy mely tranzakciókat válasszák be az általuk bányászott blokkokba, erre nincs semmilyen szabvány. Sőt, a bányászok által használt hardverek és szoftverek általában titokban is tartják, hogy milyen döntéseket hoznak, ezért nem feltétlenül tudjuk, hogyan választanak ki tranzakciókat a kijelölt blokkhoz. De igen jó tippünk azért lehet rá.

Egy bányász vagy egy bányász pool alapvetően arra törekszik, hogy a legmagasabb díjazású tranzakciót válassza ki, mert ezzel juthat magasabb bevételhez. Azonban ez csak az egyik tényező.

A magas díjú tranzakció egyértelműen jó választásnak tűnik, mert azzal nyilvánvalóan nagyobb bevételre tehet szert a bányász. Amikor bitcoint küldünk a blokkláncon keresztül a legtöbb tárcában már kiválasztható, hogy mekkora tranzakciós díjat szeretnénk ezért fizetni. A tranzakciók torlódásától és az átlagos hálózati leterheltségtől függően az emberek általában magasabb díjakat adnak meg tranzakcióikra, ha azt akarják, hogy hamarabb érjenek célba. Az is előfordul néha, hogy a túl alacsony díjakkal járó tranzakciók soha nem kerülnek blokkba, pontosan amiatt mert egyetlen bányász sem választja ki őket.

Van a tranzakciós díjon kívül egy másik fontos szempont is: a tranzakció mérete. A blokkok mérete ugyanis véges, így minél kisebb egy tranzakció mérete, annál több tranzakciót illeszthet be a blokkba, és így végül több díjhoz juthat a bányász. A tranzakció mérete azonban nem attól függ, hogy mekkora összeget küldünk, hanem attól, hogy a tranzakciónknak mennyi inputja van. Mivel továbbra is blokkláncról beszélünk a méret azt jelenti, hogy a mi tranzakciónk előtt milyen korábbi blokkok és tranzakciók voltak. Egy teljesen “friss” újonnan kibányászott bitcoin küldése tehát sokkal kevesebbe kerül, mint egy 10 évvel ezelőtt kibányászott érméé. Ezért is szokták az optimális díjat satoshi / byte formában meghatározni.

Tehát végsősoron a tranzakciós díjak és a tranzakció méretének kombinációja alapján választanak tranzakciókat a mempoolban rendelkezésre álló tranzakciók közül a bányászok.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.