Hol korlátozza leginkább az állam a netet
A Freedom House jelentése szerint az internetet továbbra is előszeretettel ellenőrzik az állami szervek világszerte.
Állami kontroll
A 2021-re vonatkozó beszámoló világszerte 70 országot vizsgált. A kutatás eredménye alapján egyértelmű az összefüggés az egyes államok politikai berendezkedése és az internet szabadság között. Minél nagyobb az adott ország lakossága feletti állami kontrol, annál jobban sérülnek az internethez való hozzáférési lehetőségek.
A vizsgálat szempontjai
A jelentés három fő kategória alapján vizsgálta, hogy mennyire korlátozza az adott állam a szabad internet használatot.
Az első szempont a hozzáférés akadályozása. Ebben az esetben az állam akár fizikailag, akár gazdasági, illetve politikai úton is megakadályozhatja, vagy korlátozhatja a hozzáférési lehetőségeket. Ennek keretén belül akár ténylegesen is kikapcsolhatja a netet, vagy blokkolhat egyes applikációkat. Ezen kívül az internet szolgáltató cégekben szerzett tulajdonosi jogával visszaélve kedve szerint irányíthatja azokat. Enyhébb esetben az állam beavatkozhat a “független” internetes felügyeleti szervek munkájába.
A második mutató a netes tartalmak korlátozását számszerűsíti. Ide tartozik az egyes weboldalak blokkolása, az automatizált tartalomszűrés, de a cenzúra is.
A harmadik mérőszám a felhasználói jogok megsértésére vonatkozik. Ez megvalósulhat az egyéni szólásszabadság korlátozása révén, de a magánszféra is sérülhet az állami megfigyelés és a jogellenes hatósági zaklatás miatt. Itt rendkívül széles a paletta, a felhasználók kiber és akár fizikai értelemben történő megtámadása is ide sorolható.
Az “első” helyezett
Nem meglepő módon Kína “vezeti” a listát, mint a leginkább korlátozó ország. A kommunista nagyhatalom a lehetséges 100 pontból mindössze 10 pontot ért el a felmérés során. Az internet használat gyakorlatilag teljes egészében állami kontroll alatt van, gondoljunk csak a Nagy Tűzfalra.
A kínai rezsimnek azonban a jelek szerint nem elég, hogy a saját állampolgárait 100%-os kontroll alatt tartja. Egy tavaly kiszivárgott dokumentum szerint Hszi Csin-ping kínai elnök a egész internetet kínai ellenőrzés alá szeretné vonni.
A többiek se piskóták
Több ország is példát vett a kínaiakról, és előszeretettel szűrik az már az országba bemenő és az onnan kijövő adatforgalmat is. Ezt a módszert alkalmazza például Irán és Észak Korea, és az ötödik helyezést elért Vietnám is. Az első tíz helyezett között több közel-keleti és észak afrikai ország is szerepel, mint például Szaúd Arábia, Pakisztán, Egyiptom, és Etiópia.
Meglepő módon Oroszország és Bahrein osztozik a tizenegyedik helyen. Az oroszok hírhedtek a hackerekről, és persze a szigorú állami ellenőrzés alatt álló internetről. Bahrein esetében, ahol az arab világban elsőként kapott működési engedélyt a Binance, azonban furcsa ez a kettősség.
Magyarország hogyan teljesít?
A jelentés már a legelején kiemeli kis országunkat, mint azon 45 ország egyikét, ahol valószínűleg az állam illegális kémszoftvereket működtetett vagy működtet. Ilyen rossz kezdés után Magyarország legalább egy jó pontot kapott az adatkezelési szabályok reformjáért. Az online fórumok esetében azonban kiemelték, hogy a kormánypárti megszólalók erősen befolyásolják a közvéleményt.
Kis hazánkat végül a szabad internet felhasználó országok közé sorolták az összegyűjtött 70 pontnak hála. Van még tehát hova fejlődni.
