Jöhet az iráni riál fedezetű nemzeti stabilcoin

Irán lehet a stabilcoin-mánia következő állomása ugyanis hamarosan egy iráni riálhoz rögzített kriptopénz kerülhet a piacokra, jelentette az Al Jazeera hírtévé.

További részletek majd egy csütörtökön megrendezésre kerülő teheráni konferencián kerülnek bejelentésre (Electronic Banking and Payment Systems konferencia), ahol az idei vezető téma a blokklánc forradalom lesz.

“Irán kriptopénzét szakaszosan vezetik be, először egy riál fedezetű digitális token formájában, mely a kriptoszektorban aktív iráni bankok és intézmények utalásait képes lebonyolítani, majd később, mint egy eszköz az iráni lakosságnak, amellyel termékekért és szolgáltatásokért tudnak fizetni,” áll a hírtévé cikkében.

A token privát blokkláncon fog futni és egyelőre szinte semmit sem tudunk a technológiai részletekről, lehet Ethereum-alapú, Hyperledger vagy más. Csak annyit remélünk, nem a venezuelai kormány petrójának renoméját kívánják új szintre emelni.

Érdekesen engedélyeznék a kriptovaluta intézmények, mint tőzsdék működését, melyek az iráni riál kriptós változatát tudnák majd váltani.

Hogy pontosan hogyan tervezik kivitelezni, az még kérdéses, de feltehetően a kriptotőzsdék egy  központi banki csomópontra tudnának rácsatlakozni egyfajta light tárcán keresztül a váltáshoz.

A csatlakozást feltehetően más országban működő tőzsdék is megtehetnék, oroszok, kínaiak de akár európaiak is, mialatt az amerikai kriptotőzsdéknek továbbra is be kellene tartaniuk a Trump-szankciókat.

Az iráni kriptó sokak számára a SWIFT és a bankok megkerülését jelentené, és az ökoszisztémában az iráni bankok feladata lenne a megfelelő fedezet biztosítása, a kibocsátás és a tokenizáció.

Az se tiszta, hogy Irán miért ragaszkodna egy privát blokkláncú stabilcoinhoz különösen annak tükrében, hogy az ország ellenségei kíméletlenül kihasználnának minden kódalapú sebezhetőséget.

A politika és a hatalomjátékok e kékestetői szintjén elképzelhető lenne egy kémek által hozzáadott bug, amely pillanatok alatt lenullázhatná a trillió riálos kibocsátást (az iráni atomprogramot visszavető Stuxnet ehhez képest ártalmatlan megfázás).

De akár ennél is több kárt okozhatna a bug akkor, ha csak 30-50 banki/tőzsdei csomópont lenne, mert az összes node ki lenne téve ugyanannak a sebezhetőségnek.

Pontosan az ilyen sebezhetőségek kiiktatására terjed a nyílt forráskódú mozgalom. Ugyan voltak bugokra példák az Ethereum és Bitcoin hálózat történetében is, de az alapötlet, hogy több szem többet lát, még egy privát állami blokklánccal nehezen verhető.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.