Így építsük fel második agyunkat – Obsidian

2022-11-17 10:112022-11-17 09:09 ₿Ξ₿Ξ 275 Megtekintés

Miközben rengeteg más szoftver adatokat gyűjt rólunk, az Obsidian nevű jegyzetelő, tudásmenedzsment programot decentralizáltan, még internet nélkül is lehet használni. Az adatokat saját gépünkön tárolja, ingyenes, ráadásul olyan kapcsolatokat teremthetünk jegyzeteink között, amelyet a legtöbb más programban nem. A kreatív emberek legjobb barátja.

Egy kevéssé ismert, csak bő két éve létező, de ígéretes jegyzetelő, információ-szervező szoftver az Obsidian, amely az adataik biztonságára és védelmére különösen ügyelő felhasználóknak is érdekes lehet. De kezdjük az alapoknál. Akinek sok információval dolgozik, ötleteket, tennivalókat, számokat, címeket kell észben tartania, az előbb-utóbb jegyzetelni fog.

Régen csinálták ezt papírlapokra írva, kockás füzetben, naptárban, elegáns menedzsernaplókban, “filofaxokban” és még sok más módon. De a jegyzetek egy része örökre el szokott veszni, vagy sok év után már egy kezelhetetlen mennyiségű papírhegy előtt ülünk. (Mint a címlapképen.)

A digitális jegyzetelésé a jövő

Ma már a digitális megoldások előnyei egyértelműek. Ha mented az adataidat, akkor nem veszhetnek el. A keresők segítségével pedig jó esetben másodpercek alatt kinyerhető az az infó, amihez régen esetleg végig kellett volna pörgetni nyolc-tíz határidőnaplót. Majdnem minden számítógépen és mobilon van is ma már alapból valamilyen jegyzetelő vagy produktivitást javító (teendőket, munkafolyamatokat, másokkal való kooperációt menedzselő) szoftver.

Csak hát ezek nagy része persze a Microsoft, az Apple, a Google, a Samsung és más nagyvállalatok terméke. Ami pedig azzal jár, hogy szorgalmasan gyűjtik a felhasználói adatokat, és sohasem tudhatod biztosan, nem néz-e bele valaki a jegyzeteidbe. Ráadásul az is előfordul, hogy egy addig megbízható, ingyenes vagy olcsó termék hirtelen megdrágul, megkurtítják az elérhető szolgáltatásokat, vagy adatvédelmi kétségek merülnek fel.

Az Evernote elefánt, mint állatorvosi ló

Erre jó példa az egyik legismertebb jegyzetelő szoftver, az elefántos logójú Evernote esete, amelynek szlogenjei szerint “ments el mindent”, vagy “emlékezz mindenre”. A szoftver gyártója azonban 2016-ban olyan adatkezelési változtatásokról határozott, amik lehetővé tették volna a felhasználók adataihoz való hozzáférést. Igaz, a tiltakozások hatására ezt végül visszavonták. Majd 2020-ban azonban olyan új szoftververziót készítettek, amelyben egy sor régi funkció már nem érhető el többé ingyen. (Bár még van egy átmeneti, “legacy” verzió a kompatibilitás érdekében.)

Például fizetős funkció lett a jegyzetek titkosítása. Ha ez még nem lenne elég, az Evernote nyomkövetési (tracker) információkat is gyűjt rólunk. Pár éve a Trello produktivitás-növelő szoftver is visszavágta az ingyenes szolgáltatásokat, nehéz helyzetbe hozva sok kissebb team-et.

**Az Evernote visszavett a szolgáltatásaiból, fizetős lett például a titkosítás.**

A poroszos jegyzetelési modell

Másrészt nem mindegyik szoftver jó mindenféle célra. A legtöbb jegyzetelő hierarchikus szerkezetű. Tegyük fel például, hogy – a számítógép könyvtárfájához vagy az Evernote mappáihoz és almappáihoz hasonlóan – egy fastruktúra-elvű rendszerben tároljuk az információkat. Például van egy Dokumetumok könyvtárunk, abban egy Kriptovaluta alkönyvtárunk, azon belül egy Bitcoin, egy Ethereum, egy Avalanche stb. al-alkönyvtárunk.

Az Obsidian egy egyszerűbb elrendezése. Középen két nyitott jegyzet, balra egy kereső. Jobbra naptár és az aktív jegyzethez linkelt többi jegyzet ábrája. — **Az Obsidian egy egyszerűbb elrendezése. Középen két nyitott jegyzet, balra egy kereső. Jobbra naptár és az aktív jegyzethez linkelt többi jegyzet ábrája (local graph).**

Jön azonban egy anyag, amely a Bitcoin és az Ethereum különbségeiről szól. Hova tegyük? Bitcoin mappa vagy Ethereum mappa? Vagy csináljunk egy általános “Vegyes kriptó” mappát is? Egy idő után rengeteg mappánk lehet, és Murphy törvényei alapján juszt is mindig abban keresünk valamit, amiben nincsen.

Az emberi gondolkodás nem ilyen lineáris, katonás, egyes ötleteink például akár tucatnyi “mappába” is tartozhatnak logikailag. Ezt meg lehet oldani például tag-ek (címkék) használatával, de nem mindig kényelmes. Hiszen ha egy kriptovaluta-szakember rákattint egy “bitcoin” címkére, vajon hány száz találatot fog kapni?

Az Obsidian és a csapongó, kreatív agy

Sokkal életszerűbb, a szabadon asszociáló, ötletelő, sokszor témáról témára ugró, szárnyaló emberi agyhoz jobban illő, ráadásul praktikus módszer, amikor egymásra linkeljük a jegyzeteinket. Ez a legnagyobb előnye az Obsidian programnak.

Az Obsidian egy haladó elrendezésű részlete mozaikszerű ablakokkal, mindegyikben több füllel. Hierarchiának semmi nyoma.

A Bitcoin és az Ethereum eltéséreiről szóló jegyzetet például bekötjük a Bitcoin és az Ethereum témához is, linkeljük más jegyzetekben, így egy kattintással egyik jegyzetből a másikba ugorhatunk. Egy-egy jegyzetnek akárhány kapcsolódási pontja lehet máshová, és készíthetünk tartalomjegyzékeket, listákat is. (Például MOC=map of content, azaz tartalom-térkép.)

Egy második agy, neked, örökre – írja az Obsidian szlogenje.

Valahogy úgy, mint a Wikipedia linkekkel sűrűn teleszórt cikkei, amelyekben minden kapcsolódó dologhoz link vezet és pikk-pakk át lehet ugrani. Az információ összekapcsolódik, szabadon áramlik, az olvasó könnyen haladhat tovább.

A képen egy ilyen “kihelyezett agy”, pontosabban pár ezer Obsidian-jegyzet hálója látható, rengeteg kapcsolódással, keresztlinkkel. A kiemelt, narancs színű pókháló a kriptovalutákkal kapcsolatos főbb jegyzeteket tartalmazza egy közös jegyzet köré szervezve.

**Obsidian-jegyzetek és kapcsolataik grafikus ábrázolása. Kiderülhet, mit forgatsz a fejedben leginkább.**

Amellett, hogy az Obsidian legnagyobb előnye a jegyzetek könnyű és hatékony egymásra linkelése, használhatók a címkék (tagek) is, sőt az említett hierarchikus struktúra, könyvtárfa-szerkezet is alkalmazható. A felhasználó szabadon eldöntheti, mit választ, és kombinálhatja is a módszereket.

A gépeden hostolható Obsidian

Az ingyenes Obsidian egy másik nagy előnye, hogy a jegyzetek egyszerű szövegfájlok (az egy-két óra alatt megtanulható markdown formátumban), amelyek a saját számítógépeden csücsülnek. A markdown elterjedt formázási mód, rengeteg más program és weboldal tudja használni vagy importálni, konvertálni. Ha a gépeden van jó mentési rendszer, akkor nem is kell más, a felhőre és az internetre nincs feltétlenül szükség az Obsidian használatához.

**Szövegelemek kinézete az Obsidianban különböző, a közösség által fejlesztett vizuális témák mellett. (Night Owl, Things, Dracula, sötét verziók.)**

De ha az internetet is akarod használni, akkor is tárolhatod az Obsidian fájlok másolatát az általad választott szerveren. Ha eléggé körültekintően mented az adataidat, soha nem kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy elzárnak a saját jegyzeteidtől, mint ahogy az előfordulhat a centralizált, nagyvállalatok által uralt, felhőalapú szoftvereknél.

Mobil verziók és szinkronizálás

A szoftver programozói részben abból élnek, hogy az asztali géped és a mobilod Obsidianja közötti titkosított adatszinkronizációs szolgáltatást árulnak, persze csak annak, aki előfizet rá. (Részben pedig adományszerű önkéntes hozzájárulásokból van bevételük, illetve egy webes publikációs felületért kérnek pénzt.)

De egy kis munkával ezt is el lehet kerülni, például a következő szoftverpárokkal (asztali gép + Android rendszereken, felhő-adattárolók + a MetaCtrl cég segédprogramjai). Más kérdés, hogy ezeknek a szoftvereknek is mik a veszélyei, hátrányai:

Google Drive – AutoSync for Google Drive
Mega – Autosync for Mega (Megasync)
OneDrive – Autosync for OneDrive (OneSync)
Dropbox – Autosync for Dropbox (Dropsync)
Box – Autosync for Box (BoxSync)

Egy további nagy előny az Obsidian lelkes közössége, amely tanácsokat ad a fórumokon, plugin-eket és vizuális témákat (themes) fejleszt, szoftvert tesztel, ötletel.

**A közösség által fejlesztett Obsidian plugin-ek, sokféle célra léteznek.**

A kreatív emberek (élet)programja

Mintegy másfél évnyi, de sűrű személyes tapasztalataim szerint az Obsidian használata egy életforma. A kreatív emberek, az írásból, elemzésből, gondolkodásból élő szakemberek nagyszerű eszköze. Ahol hónapokig, évekig csiszolhatsz egy ötletet, újra és újra hozzáírva, vagy gyűjtögetheted a linkeket, képeket, cikkeket, amíg aztán kialakul belőle valami. Ahol egy életre szóló tudásbázist, valóban egyfajta második, külső agyat építhetsz ki magadnak, persze nem kevés munkával. (Ezért is ajánlják sokan a híres produktivitási jegyzetelési módszer, a Zettelkasten eszközéül az Obsidiant.)

Ami nekem még nagyon hiányzik az Obsidian programból, az egy jó, alapos titkosítási funkció. Bár már most is be lehet linkelni vagy ágyazni a jegyzetekbe bármilyen más fájlt. Így a más programokkal titkosított állományokat is.

Egy hasonló, a jegyzetek egymásra linkeléséről híres szoftver a Roam Research, amely azonban – magyar szemmel – meglehetősen drága, és centralizált.