Gyorsabban öregszel a hőségben, mint hinnéd – Így hat a klímaváltozás a testedre
Az éghajlatváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak, és nemcsak a környezetünkre, hanem egészségünkre is kihatnak. Egy friss kutatás szerint a tartós hőség nemcsak kellemetlen, hanem sejtszinten is gyorsíthatja az öregedést, különösen az idősebb felnőttek esetében. Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi a klímaváltozás egészségügyi következményeit.
A biológiai és kronológiai életkor közötti különbség
Míg a kronológiai életkor az évek számát jelenti, a biológiai életkor a szervezet tényleges állapotát tükrözi. A biológiai életkor meghatározásához a kutatók epigenetikai órákat használnak, amelyek a DNS metilációs mintázatait elemzik. Ezek a mintázatok érzékenyek a környezeti hatásokra, például a hőmérsékletre és a páratartalomra.
A kutatás részletei
A Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) kutatói több mint 3600, 56 éves vagy annál idősebb amerikai felnőtt adatait vizsgálták meg. A résztvevők vérmintáit 2010 és 2016 között gyűjtötték, és elemezték a DNS metilációs változásait. Ezeket az adatokat összevetették a résztvevők lakóhelyének hőmérsékleti és páratartalmi adataival.
Az eredmények szerint azok, akik olyan területeken éltek, ahol gyakoriak voltak a 32°C feletti hőmérsékletű napok, gyorsabb biológiai öregedést mutattak. Ez a gyorsulás akár 14 hónappal is meghaladhatta a kronológiai életkort, még akkor is, ha figyelembe vették az életmódbeli tényezőket, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás.
A hőség és a páratartalom együttes hatása
A magas hőmérséklet önmagában is megterhelő, de a magas páratartalom tovább súlyosbítja a helyzetet. Idősebb felnőtteknél a hőszabályozás hatékonysága csökken, mivel a verejtékezés és az izzadság elpárolgása nehezebbé válik. Ez a kombináció növeli a hőstressz kockázatát, ami sejtszinten is károsodást okozhat.
A városi hőszigetek és az idősebb lakosság veszélyeztetettsége
A városi területeken a beton és az aszfalt hőtároló képessége miatt kialakuló hőszigetek tovább növelik a hőmérsékletet. Ez különösen veszélyes az idősebb lakosság számára, akik gyakran szenvednek krónikus betegségekben, és kevésbé képesek alkalmazkodni a hőmérsékleti változásokhoz.
Kapcsolódó tartalom: Hogyan harcoljunk a hőség ellen? Tippek és tanácsok
Milyen lépések segíthetnek a hőség okozta egészségügyi kockázatok mérséklésében?
A szakértők szerint, ahhoz hogy felkészüljünk a klímaváltozás által előidézett egyre gyakoribb és súlyosabb hőhullámokra, nemcsak rövid távú, hanem hosszú távon is fenntartható megoldásokra van szükség. Három kiemelt területre érdemes fókuszálni:
Zöldfelületek bővítése a városi környezetekben
A fák és zöld növényzet nemcsak árnyékot nyújtanak, hanem természetes módon hűtik is a levegőt azáltal, hogy elnyelik a hőt és párologtatnak. A zöldfelületek növelése – például parkok, fasorok, zöldtetők és közösségi kertek létrehozásával – jelentősen mérsékelheti a városi hőszigetek hatását. Ráadásul ezek a környezetek javítják a levegő minőségét, csökkentik a stresszt, és elősegítik az aktív életmódot, amely különösen az idősebb korosztály számára lehet értékes.
Hozzáférhető és hűvös közösségi terek kialakítása
A hőség elleni védekezés egyik leghatékonyabb módja a klimatizált, nyilvánosan hozzáférhető helyiségek biztosítása, különösen azok számára, akik nem rendelkeznek otthon légkondicionálással. Ilyenek lehetnek könyvtárak, közösségi házak, idősek klubjai vagy bevásárlóközpontok. Fontos, hogy ezek jól kommunikált, könnyen elérhető helyszínek legyenek, és szükség esetén hosszabbított nyitvatartással is működjenek a nyári hónapokban.
A társadalmi tudatosság erősítése és célzott tájékoztatás
Nem elegendő csupán a fizikai környezeten változtatni – elengedhetetlen a lakosság, különösen az idősebbek és más sérülékeny csoportok informálása is. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a hőguta nem csupán a forróságban végzett megerőltető munkával fenyeget, hanem akár otthon, pihenés közben is kialakulhat. Ezért a célzott kommunikáció – például figyelemfelkeltő kampányok, helyi tanácsadók, háziorvosok és civil szervezetek bevonásával – életmentő lehet. A lakosokat meg kell tanítani arra is, hogyan ismerjék fel a túlmelegedés korai jeleit, és miként reagáljanak időben a veszélyhelyzetekre.