Az intézményi befektetők hozzák a pénzeszsákot, de mi lesz ennek az ára?

A bitcoin mindenki számára lehetőséget nyújt, hogy a saját bankját működtesse. Totális kontrollt biztosít a pénzügyeink fölött és olyan piacokhoz tudunk vele hozzáférni, amik csak a kiváltságosoknak (értsd: vagyonosoknak) volt elérhető. Amikor arról beszélnek a kriptoközösségen belül, hogy olyan megoldásokat és üzletmeneteket kellene használni, ami a hagyományos pénzügyi szektorban bevett, az sokakat kényelmetlen helyzetbe hoz. Mert elvégre mi értelme van akkor a bitcoinnak, ha a privát kulcsaink az alapkezelők és a banki nagykutyák kezébe nyomjuk tudván, hogy ugyanezek az emberek jó tíz évvel ezelőtt tönkrevágták a pénzügyi rendszert?

A szabadság a választás lehetőségéről szól és ebbe beletartozik a pénzügyi szabadság is. Nem várható el olyanoktól, hogy egész nap egy altcoin pumpa reményében a kriptopénz piacok előtt üljenek, akiknek nincs meg a piaci háttértudásuk vagy kívül esik az érdeklődési körükön. Nincsenek meg a megfelelő eszközeik, szakértelmük, hogy olyan emberekkel versenyezzenek, akik a nap 24 órájában a pénzügyi piacokat szívják magukba.

A logikus megoldás az lenne, hogy a kriptovagyonukat olyanokra bízzák, akiknek megvannak az eszközeik, idejük és szakértelmük. Amit 2018-ban látunk, az a történelem egyik legnagyobb exodusa, ahol az öltönyös Wall Street farkasai otthagyva kényelmes állásaikat SHA256 bányászokra és kriptotőzsdékre konvertálják zsíros zöldhasú fizetéseiket.

Hogy mit is fog ez jelenteni a decentralizációra eszméjére, az még kérdéses. Két cég – Atlas Quantum és a Caspian – pontosan azon dolgozik, hogy az 1% kiváltságait megosszák a tömegekkel.

Mindkét cég intézményi befektetők kategóriába sorolható. Tapasztalatuk a hagyományos piaci kereskedési környezetben felmérhetetlen. Algoritmusokat használnak a piaci rések kihasználására. Ez persze nem jelenti azt, hogy a két cég egyforma. Az Atlas Quantum Közép- és Dél-Amerikára fókuszál és nem sokkal korábban kezdett el nyitni Európa felé. A Caspian inkább a megfelelő befektetői eszközök készítésében, míg az Atlas Quantum magára a befektetésekre koncentrál.

Ami viszont közös bennük, hogy mindkét cég egy, a kriptopénzek iránt komolyan érdeklődő nagyobb intézményi befektetői mozgalmat képviselnek. A koncepció valóban új. Gyakorlatilag minden egyes kriptopénzes cég ‘Rólunk’ oldalán találunk olyan személyeket, akik wall street-i tapasztalatokkal bírnak. Viszont az eszközök kifejlesztése és a kriptotőzsdei kereskedésre koncentráló csapatok száma lényegesen kisebb.

“Minden [a Caspian rendszere által gyűjtött információ] bekerül egy portfólió és kockázatkezelési rendszerbe. Azt jelenti, hogy valós időben tudod követni a profitot és a veszteséget, a teljesítmény mutatókat, továbbá stressz teszteket, elemzéseket stb. futtathatsz a portfólión.” Magyarázta David Wills, a Caspian társalapítója és COO-ja egy Consensus interjú során.

Ezek az eszközök az Excel táblázatokhoz, a közönséges mozgóátlagokhoz és Fibonacci chartokhoz képest fényévekkel előbbre vannak.

Minden kriptotradernek rendelkeznie kellene ilyen eszközökkel. Az ötlet, hogy mások is profitálhatnak ilyen típusú fejlett befektetési eszközök használata révén a bitcoin kereskedés gyümölcseiből az, ami megkülönböztetheti a kriptogazdaságot a hagyományos piacoktól, ahol ténylegesen csak a kiváltságosok férhetnek hozzá ilyen eszközökhöz.

A kriptopénz piacok dinamikus fejlődése számos magas profilú átverésre ad lehetőséget. De ez jellemzi a hagyományos pénzpiacokat is. Nagyon ritka, hogy egy wall street-i Ponzi-séma kárvallottja valaha is viszontlátja befektetését. Ha szerencsések, talán visszakapják egy töredékét. A Bernie Madoff ügy során 11 milliárd dollárt szereztek vissza a hatóságok, de 9 milliárd dollárnak lába kelt.

A Madoff-ügyet a média úgy tálalta, mint siker, mert általában nulla a kártérített befektetők száma az ilyen magas profilú Ponzi-sémák esetében (lásd a Questor-ügyet). A Madoff-séma olyan kiterjedt és sikeres volt, hogy egyszerűen kellett valamit találni. Senki se tudott volna egymaga ekkora ellopott összeget eltapsolni. És azok a cégek, amelyek állítólag profitáltak a sémából, mint a JPMorgan is, rá lettek kényszerítve, hogy beszálljanak a befektetők kártérítésébe.

Ezzel az apró kis történettel a fejünkben érdemes nagyon alaposan meggondolni, hogy másra bízzuk a bitcoinjaink fialtatását.

Tény, hogy egyes embereknek szüksége van menedzserre a pénzügyeik intézéséhez. A befektetés és a pénz fialtatása a megtakarítás egy bizonyos formája. A bitcoin árfolyam rekordjaival nem rossz ötlet, ha egyszerűen csak tartjuk mindaddig, amíg nem látjuk biztosítottnak a nyugdíjas éveink. De az emberek általában nem elégednek meg ennyivel és maximalizálni szeretnék a nyereségüket. Ez a bitcoint arra fogja kényszeríteni, hogy maximalizálja az árát egy napon (mialatt alapvetően deflációs természetű eszköz) még nehezebbé téve az átlagemberek számára, hogy pénz csináljanak az egyre kisebb árfolyam ingadozásokból.

Itt jönnek a képbe a szakemberek az eszközeikkel, tapasztalatukkal és kapcsolataikkal. Az ICO-kba fektetők már rendelkezhetnek némi tapasztalattal e téren, ahol a befektetők szindikátusokba tömörülve kényszerítik ki a legjobb token vételi árat a privát és előértékesítések során.

Egy hétköznapi ember számára a pénzbefektetés nehéznek tűnhet. A kriptopénzek mindenki számára egyenlő esélyt kínálnak, de nem mindenki ismeri a piacot annyira, hogy józan befektetési döntéseket tudjon hozni. Ez vezetett el az intézményi befektetők megjelenéséhez és térnyeréséhez. Atlas Quantum állítása szerint 150 ezer ügyféllel rendelkezik. Még ha a szám egy kissé túlzó is, nyilvánvaló, hogy van piaci igény a cég szolgáltatásaira.

Az Egyesült Államokban kizárólag a szabályozó szervek állják útjukat ezeknek a vállalatoknak, hogy felugorjanak a kriptopénz vagonra. Ez egyben negatív hatással van az Egyesült Államok innovatív pénzügyi piacára és a pénzügyi szabadságára is. Az Egyesült Államokban ahhoz, hogy valaki akkreditált befektetővé váljon, többet kell keresni mint 200 000$ évente, vagy rendelkezni kell 1 millió dolláros megtakarítással. Ez a pénzügyi fal, ami megkülönbözteti a hétköznapi embereket attól, hogy a nagyjátékosok asztalainál játszhassanak és tartja totális kontroll alatt Amerika pénzügyi befektetési szektorát nagyon kevesek kezében koncentrálva a vagyont.

Persze nem mindenhol eszik ilyen forrón a kását. A bitcoin globális, szinte díjmentes, osztható karakterisztikája a világ számos pontján élők milliót, beleértve Magyarországot is, tesz befektetővé bárkit korlátok és megfelelési követelmények nélkül.

A fent említett második generációs befektetői vállalatok drasztikusan át fogják alakítani a bitcoin és a hétköznapi emberek kapcsolatát még akkor is, ha az első generációs befektetőket és hodlereket ez nem befolyásolja különösebben. A nagymamák többségének gőze sincs hogyan használja a privát kulcsát, vagy hogyan hajtson végre egy atomic swapot, vagy hogyan helyezzen el letétet egy váltón, vegyen kriptopénzt és kövesse a mozgóátlagot.

Ez azt jelenti, ahhoz, hogy a nagymamák is bitcoinnal rendelkezzenek, hogy 10 millió kriptotulajdonos legyen Magyarországon, szükség lesz ezekre a szakértőkre. A kérdés az, hogy milyen áron.

A cikket a CoinJournal bejegyzése ihlette: https://coinjournal.net/institutional-investors-will-bring-mainstream-money-but-at-what-price/

Kövess minket Facebookon és Instagrammon.

Van egy sztorid? Oszd meg velünk és megírjuk!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük