Irány a Metaverzum! – NFT-k és a digitális identitás új formája

A közösségi médiától való növekvő függőségünk és annak kapcsolata az NFT-kel

Az NFT-k (non-fungiable token/nem-helyettesíthető token) olyan kriptográfiai szabványok, amelyek lehetővé teszik művészeti alkotások (videók, zeneszámok, tweetek), vagyontárgyak, értékek, vagyoni érdekeltségek stb. hitelesítését és tulajdonjogának ellenőrzését – ami a digitális produktumok esetében a legegyszerűbb. Úgymond hitelességi tanusítványként szolgálnak. Minden egyes NFT egyedi jellemzőkkel rendelkezik, amelyek független értékkel bírnak, és nem másolhatók a blokkláncon.

Népszerűségük robbanásszerűen nőtt meg az utóbbi időben, és bár jelenleg nem tudni mi a jövőjük, a mögöttes technológia jelentősége óriási jelentőségű és feltehetően maradandó.

Az NFT-k kapcsán két jelenséget kell megemlíteni, az egyik a Metaverzum, a másik a Web3.

A Metaverzum egy olyan virtuális világ, amelyhez minden embernek hozzáférése lesz, és életének jelentős részét ott töltheti majd. Feltéve, ha akarja.

“A “metaverse” szó a “meta” előtagból és a “verse” szóból áll; a kifejezést általában az internet egy jövőbeli változatának koncepciójára használják, amely tartós, megosztott, 3D-s virtuális terekből áll, amelyek egy érzékelt virtuális univerzumba kapcsolódnak.” – Wikipedia

Az 1970-es évek vége és az 1980-as évek eleje óta a technológiai közösségben sokan elképzelték az internet jövőbeli állapotát, kvázi utódját, az úgynevezett “Metaverzumot”. Ez pedig nemcsak a digitális világ infrastrukturális rétegét forradalmasítaná, hanem a fizikai világ nagy részét is, valamint a mindkét világban jelen lévő összes szolgáltatást és platformot, azok működését és értékesítését. Bár a Metaverzum víziója továbbra is nehezen meghatározható és évtizedekre van innen, a darabkák már most nagyon is valóságosnak tűnnek. És mint mindig, az ilyen jellegű változások esetében, a változás íve éppoly hosszú és kiszámíthatatlan, mint amilyen jövedelmező a végállapota.

Ahogy 1980-ban nehéz volt elképzelni, hogy milyen lesz az internet 2021-ben – és még nehezebb volt ezt azoknak elmagyarázni, akik akkoriban még csak be sem “jelentkeztek” rá -, úgy nehéz leírni a Metaverzumot is. Néhány alapvető jellemzőjét azonban meg lehet határozni.

  • Folytonos – vagyis soha nem indul újra, nem szünetel vagy áll meg, hanem csak “folytatódik a végtelenségig”.
  • Létező és élő – bár az előre eltervezett és önmagukban létező események ugyanúgy megtörténnek, mint a “való életben”, a Metaverzum egy élő élmény lesz, amely mindenki számára folyamatosan és valós időben létezik.
  • Nincs korlátozva az egyidejű felhasználók száma, ugyanakkor minden felhasználó számára egyéni “jelenlétet” biztosít – mindenki része és részese lehet a Metaverzumnak, együtt, egy időben és egyéni hatáskörrel vehet részt egy adott eseményen/térben/tevékenységben.
  • Működő gazdaság – az egyének és a vállalkozások képesek lesznek létrehozni, birtokolni, befektetni, eladni és jutalmazni a “munka” hihetetlenül széles skáláját, amely mások által elismert “értéket” termel.
  • Olyan élmény, amely átfogja a digitális és a fizikai világot, a privát és a nyilvános hálózatokat/élményeket, valamint a nyílt és a zárt platformokat.
  • Átjárhatóságot biztosít az adatok, digitális tárgyak/eszközök, tartalmak stb. között. Ma a digitális világ alapvetően úgy működik, mintha egy pláza lenne, ahol minden üzlet saját valutát használ, saját személyi igazolványt igényel, saját mértékegységekkel rendelkezik olyan dolgokra, mint a cipő vagy a kalória, és különböző öltözködési és viselkedési szabályok vannak érvényben.

“Tartalmak” és “élmények” népesítik be, amelyeket a közreműködők hihetetlenül széles köre hoz létre és működtet, akik közül néhányan függetlenek, míg mások informálisan szervezett csoportokban vagy kereskedelmi célú vállalkozásként vannak jelen.

Gyorsan haladunk a Metaverzum felé, ahogy az olyan technológiák, mint az 5G, a virtuális/kiterjesztett valóság és a felhőalapú játékok fejlődnek. A folyamatot felgyorsította a Covid, amelynek hatására életünk és munkánk jóval digitálisabb lett, mint korábban volt.

A Web3 az internet következő korszaka. Legfontosabb tulajdonságai a nyitottság, az engedély- és a bizalommentesség, a blokklánc(ok) pedig egyik technológiai alappillére(i).

Ahogy a világ egyre digitálisabbá válik, úgy merül fel egyre nagyobb igény a nem bizalmon alapuló digitális tulajdonlásra. Erre (is) jók az NFT-k, amelyek megoldják ezt az igényt.

Covid és a digitális identitás

A közösségi média menthetetlenül része az életünknek.

Vajon hány órát töltünk el azon gondolkodva, milyen képeket tegyünk fel az Instagramra, mit írjunk a Twitter bio-nkba, vagy hogy elég professzionális-e a LinkedIn profilunk?

A különböző platformok, módosított változatai önmagunknak.

Bikinis képek a LinkedIn-en szóba sem jöhetnek, de az Instán szívesen nézegetik őket. Az Instán nem posztolhatsz kutyás-cicás képeket, de a Facebookon ez rendben van. Az öltöny és nyakkendő a Linkedin-en kötelező, de a Tik Tokon nem menő.

Minden platform egy-egy személyiségünket mutatja meg. Skizofrén állapot.

A teljes valónk különböző részeit, amelyeket a kontextusnak megfelelő interakciókba csomagolunk – legyen szó randizásról, kapcsolatépítésről, magamutogatásról vagy álláskeresésről.

A Covid pedig csak fokozta a digitális platformoktól való függőségünket – a való világbeli identitásunk kiegészítésétől a társadalmi életünk, sőt a munkánk teljes helyettesítéséig.

Azért is vált fontossá, hogy mutatunk online, mert a Covid alatt ez lett az egyetlen módunk arra, hogy kapcsolatba lépjünk az otthonunkon kívüli világgal. Más szóval, a digitális identitásunk lassan összemosódik a való világbeli identitásunkkal – legalábbis külsőleg.

Ezért vannak szűrők a Zoom-on.

Ezért van több tucatnyi alkalmazás, amely előnézetben mutatja az Instagram profilunkat, mielőtt új fotót posztolnánk. Ezért töltenek az emberek több száz órát azzal, hogy tartalmat készítsenek a Clubhouse, a Twitter és a YouTube számára – abban a reményben, hogy felépíthetik a saját maguk márkáját.

Az NFT-k a digitális személyazonosság következő evolúciója

Ugyanakkor az összes idő, amit azzal töltünk, hogy gondosan felépítsük digitális arculatunkat, egy szempillantás alatt a semmibe veszhet – pusztán egy gombnyomásra.

De mekkora az esélye, hogy ez megtörténik?

Nos ez minden nap megtörténik – azzal a több ezer fiókkal, amely megszegi az olyan platformok által meghatározott közösségi irányelveket, mint a TikTok és a Twitter.

Ez nem azt jelenti, hogy ezekre a törlésekre önkényesen kerül sor. Végső soron az egyes platformok döntenek arról, hogy mit lehet és mit nem lehet közzétenni a felületükön. És mi el is fogadjuk ezeket a kondíciókat az Általános Szerződési Feltételekben, amikor csatlakozunk a platformhoz.

Az viszont biztos, hogy pótolhatatlan, amikor az összes fotó, videó, cikk és követő törlésre kerül(het) – a befektetett idővel és energiával együtt.

Olyan, mintha az alkotók temérdek értéket teremtenének ezeknek a cégeknek (mind a felhasználói elfogadottság, mind a reklámbevételek szempontjából), és ők – a legjobb esetben is – csak alamizsnát kapnak a kemény munkájukért cserébe.

Mi lenne, ha megtarthatnánk az összes olyan tartalmat, amelyeket a különböző platformokra készítettünk? Ha a tartalmainkat platformról platformra mozgathatnánk, minden egyes hírfolyamot az adott platform kontextusa alapján módosítva?

Ezek a platformok sokkal kevésbé hasonlítanának fallal körülvett kertekre, és sokkal inkább olyan nyílt terepekre, amelyek a tartalmat kellemes felhasználói élménybe csomagolják – és esetleg az alapélményen felül szolgáltatásokat nyújtanának a pénzszerzés módjaként.

Ez esetben ezeknek a platformoknak versenyezniük kellene a legjobb tartalomért, hasonlóan ahhoz, ahogyan a bankoknak differenciálniuk kell szolgáltatásaikat, termékeiket és az ügyfél elégedettséget, hogy versenyezzenek a pénzünkért.

Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, valódi tulajdonjoggal kell rendelkeznünk a digitális tartalmunk – és így a digitális identitásunk – felett.

És itt jönnek képbe az NFT-k. Mert ahogy a világunk egyre inkább digitális lesz a személyközi interakciók tekintetében, a digitális tereink tulajdonjogával is rendelkeznünk kell. Mert akárcsak a való világbeli identitásunkat, a digitális identitásunkat is birtokolnunk kellenne, nem pedig bérbe adni egy olyan házmesternek, mint a Facebook.

Az avatarjaink szó szerint az arcunk a digitális világban.

Sőt, hasonlóan a fizikai dolgok birtokviszonyához, úgy a digitális tulajdonunkkal is ugyanúgy rendelkezhetnénk mint a fizikaival. Eladhatnánk, bérbevehetnénk, örökölhetnénk.

Ez jelentené a digitális tulajdonjog demokratizálódását – egy korábban egyoldalú piacon, ahol eddig más űzérkedett digitális tulajdonunkkal.

A Szerzőről

Stier Kata vagyok, jogász, digitális alkotó, blogger. A technológia szerelmese. Három évvel ezelőtt a munkám révén kezdtem el foglalkozni kriptovalutákkal és a blokklánc technológiával. 2020 nyara óta vezetem blogomat kifejezetten nőknek, hogy közelebb hozzam a Negyedik Ipari Forradalom vívmányait. Mesterséges intelligencia, a ‘dolgok internete’, jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák egy hétköznapi negyvenes nő szemével.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Kata Stier (@blockchainter)

Stier Kata és a Blockchainter további elérhetőségei:

Facebook: https://www.facebook.com/blockchainter
Pinterest: https://www.pinterest.com/blockchainter
LinkedIn: https://mt.linkedin.com/in/kata-stier-1702a498

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.