Japán kriptofordulat: megnyílhat a Bitcoin-piac a bankok előtt?
Japán pénzügyi felügyelete (FSA) olyan reformot készít elő, amely megnyithatja az utat a hazai bankok előtt a kriptoeszközök – köztük a Bitcoin – tartása és kereskedése felé. A lépés határozott irányváltás lenne a 2020-ban bevezetett, kifejezetten óvatos megközelítéshez képest. A cél kettős: biztonságos befektetési környezet kialakítása és szélesebb hozzáférés biztosítása az egyre népszerűbb digitális eszközökhöz.
Mi változik a 2020-as szabályokhoz képest
A 2020-as PSA és FIEA módosítások szigorú keretek közé terelték a kriptószolgáltatókat, a bankoknak pedig gyakorlatilag megtiltották, hogy saját számlára kriptoeszközöket tartsanak – főként az árfolyam-ingadozásból fakadó kockázatok miatt. A most körvonalazódó terv ezzel szemben megnyitná a kaput: a bankok a részvényekhez és állampapírokhoz hasonló szabályok szerint kereskedhetnének digitális eszközökkel, de extra védőkorlátokkal. Ide tartoznak a likviditási és piaci kockázati limitek, a valós idejű stressztesztek, szigorú tőkekövetelmények és folyamatos, részletes jelentési kötelezettség.
Az FSA a Financial System Council munkacsoportjában vitatja meg a részleteket, és azt is mérlegeli, hogy a bankcsoportok – megfelelő engedéllyel – kriptotőzsdét is üzemeltethessenek.
JUST IN: 🇯🇵 Japan's Financial Services Agency is considering a reform to allow banks to hold and trade #Bitcoin and crypto.
Asia is coming 🚀 pic.twitter.com/qjGIdlEeZg
— Bitcoin Magazine (@BitcoinMagazine) October 20, 2025
Biztonságosabb kriptotér banki szereplőkkel
A bankok belépése intézményi minőséget hoz a piacra: nagyobb likviditást, biztonságosabb letétkezelést, egységes AML/KYC-megfelelést, erősebb ügyfél- és betétvédelmet. Ez különösen fontos egy olyan környezetben, ahol már 12 milliónál is több kriptoszámlát tartanak nyilván, ami gyors bővülést jelez. A felügyelet célja nem a teljes kockázatmentesítés – az irreális –, hanem a kockázatok kontrollált „bankosítása”: a hirtelen ármozgások mérlegekre gyakorolt hatásának tompítása és a fogyasztóvédelem megerősítése.
Makrokép és intézményi jelzések
Japán gazdaságában a bruttó államadósság a GDP nagyjából 240 százaléka, miközben a tartósan alacsony kamatkörnyezet a finanszírozási terheket igyekszik kordában tartani. Ebben a környezetben a digitális eszközök vonzó, alternatív hozamforrást kínálhatnak a hosszú távú befektetőknek. Nem véletlen, hogy a három nagy bankcsoport – MUFG, SMBC és Mizuho – már jen- és dollárstabilcoint készít elő szabályozott, Progmat-alapú infrastruktúrán, kifejezetten a vállalati fizetések gyorsítására és a költségek csökkentésére. A tőkepiaci oldalon a Metaplanet példája is beszédes: a cég vállalati tartalékként tart Bitcoint, és az alacsony hozamú környezetben kriptoalapú termékeket vezet be bevételtermelésre. Mindez a kriptoeszközök szélesebb körű, intézményi szintű beágyazódására utal.
Mit jelenthet ez a gyakorlatban a befektetőknek és cégeknek
Ha a reform átmegy, a lakossági és intézményi befektetők banki csatornákon keresztül férhetnek hozzá a Bitcoinhoz és más digitális eszközökhöz – ismerős jogi és működési keretek között. A vállalatok a banki stabilcoin-megoldásokkal gyorsabb, 24/7 elszámolású belföldi és határon átnyúló kifizetési láncokat építhetnek, kevesebb közvetítővel és alacsonyabb tranzakciós költséggel. A banki jelenlét egyben bizalmi horgony: csökkentheti a reputációs és működési kockázatokat, ami új szereplőket csábíthat a piacra.